Budapest: 16.01°
HUF/EUR: 339.30
szechenyi
Hírek » Részletek

Megvan az Ab indoklása - pozitív diszkrimináció és költségvetés


A nők a férfiakhoz képest kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt az alaptörvény szerint, ezért is alkotmányellenes a Kúria június végi döntése, amely lehetővé tette a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést - derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) egy héttel ezelőtti határozatának kedden a testület honlapján közzétett indoklásából. A döntés másik indoka szerint azért sem lehet népszavazást tartani a kérdésben, mert az tiltott tárgykört, konkrétan a költségvetési törvényt érinti.

A Kúriának az Ab által megsemmisített végzése a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) azt a határozatát változtatta meg, amely megtagadta a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítését.

Az Ab szeptember 15-én már meghozta határozatát, ám annak részletes indoklását most tette közzé.
Az Ab a nők és a férfiak egyenjogúságával kapcsolatban megállapította, hogy a nőket - az alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése és a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata alapján - külön védelem illeti meg, és a fokozott védelem követelményére is tekintettel másmilyen lehet a nyugdíjra való jogosultságuk is.

Az alaptörvény idézett bekezdései szerint "Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket", továbbá "törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja".

Mindebből az Ab szerint az következik, hogy a nők - a férfiakhoz képest - kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt, különösen az állami nyugdíjra jogosultságnál. Az eredményes népszavazás pedig a nőkre vonatkozó kedvezőbb nyugdíjszabályozás lehetőségét elvonná.

Az Ab szerint azért sem lehet népszavazásra bocsátani a kérdést, mert az a költségvetési törvényt is érintené. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a "kizárt (népszavazási) tárgykör nemcsak a hatályos költségvetési törvényt jelenti, hanem valamely jövőbeni kiadást is vagy olyan kérdést, amelyből a hatályos költségvetési törvény módosítása következik".
Hozzátették: a feltett kérdésből - eredményes népszavazás esetén - a nyugellátásokra a költségvetési törvényben előírt összeg kötelező emelése következne, ezért az az ország éves költségvetéséről szóló törvényt közvetlenül és jelentős módon érintené.

A közlemény szerint a határozathoz - amelynek előadója Sulyok Tamás volt - Kiss László, Lévay Miklós, Stumpf István és Szalay Péter különvéleményt, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

Az Ab döntése következtében a Kúriának új - az Ab döntésének megfelelő tartalmú - határozatot kell majd hoznia az ügyben, az alapján pedig az NVB ismét dönthet arról, hogy hitelesítí-e a népszavazási kérdéseket, végeredményben szintén az Ab döntésével összhangban.


Dr. Kiss László alkotmánybíró különvéleménye

Nem értek egyet a határozat rendelkező részének 1. pontjával, amely az alkotmányjogi panaszokkal támadott kúriai végzést alaptörvény-ellenessé nyilvánítja és megsemmisíti. Nézetem szerint (1) az alkotmányjogi panaszok elkésettek (ebben a tekintetben csatlakozom dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleményében foglaltakhoz); (2) nem állapítható meg az ügyben olyan alapjogi sérelem, ami lehetővé tette volna az alkotmányjogi panaszok érdemi vizsgálatát; (3) hiányzik az indítványozók személyes, aktuális és tényleges érintettsége, ami alapján az alkotmányjogi panaszok befogadhatóak lettek volna, és (4) vitatom a kizárt népszavazási tárgykör többségi értelmezését is. Álláspontom szerint a fenti indokok miatt az alkotmányjogi panaszok visszautasításának lett volna helye.


Dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleménye

Nem értek egyet a Kúria döntésének a megsemmisítésével. A Kúria döntésével szemben benyújtott indítványokat az Alkotmánybíróság a vonatkozó törvényi szabályok értelmében köteles lett volna visszautasítani. [79] 1. A jelen esetben az Alkotmánybíróság a kúriai döntés felülvizsgálatával és megsemmisítésével egy országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezést állított meg, amelynek a Kúria döntése szerint nem lett volna semmilyen jogi akadálya. [80] E határozata meghozatalakor az Alkotmánybíróságnak különös figyelemmel kellett volna lennie arra, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek (a továbbiakban: régi Ve.) az országos népszavazással kapcsolatos jogorvoslati szabályozásában 2012. január 1-jén jelentős változás következett be: az országos népszavazási kérdés hitelesítésével kapcsolatos Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) határozat elleni kifogást már nem az Alkotmánybíróság, hanem a Kúria bírálja el. Ezt a fórumrendszert tartotta fenn a jelenleg hatályos Nsztv. és Ve. is annyi változással, hogy az OVB-t az NVB váltotta fel. A törvényalkotó tehát ilyenformán kifejezetten elvonta az országos népszavazási kérdés hitelesítésével kapcsolatos felülvizsgálati hatáskört az Alkotmánybíróságtól, s azt a Kúriára ruházta. Mindemellett a törvényhozó 2012 elejétől előírta azt is, hogy a Kúria döntése ellen „további jogorvoslatnak helye nincs”. Az Alkotmánybíróságnak az országos népszavazási kérdés hitelesítésével kapcsolatos jogorvoslati eljárásban így semmilyen speciális hatásköre nem maradt.


Dr. Szalay Péter alkotmánybíró különvéleménye

A határozat rendelkező részének 1. pontjában írt megsemmisítéssel nem értek egyet, véleményem szerint az Alkotmánybíróságnak az alkotmányjogi panaszokat az indítványozók érintettségének hiánya miatt vissza kellett volna utasítania.

Végezetül rá kívánok mutatni az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjával összefüggésben, hogy ezt az országos népszavazásból kizárt tárgykört az Alkotmánybíróság eddig olyan módon értelmezte, amely szerint: „A jogtudomány szempontjából a költségvetés: törvény. A költségvetés tervezete még nem költségvetés. A költségvetés megalkotásának különféle létszakaszai vannak. Mindaddig, amíg a kormány a költségvetési törvényjavaslat tervezetét el nem fogadja, nem lehet szó még költségvetési törvényjavaslatról sem. Költségvetésről pedig csak akkor beszélhetünk – a szó közgazdasági és jogi értelmében egyaránt –, ha a költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadta, vagyis törvénnyé emelte.


Letölthető állományok:

Ab_hatarozat.pdf (386 kb)

Hozzászólások 1 hozzászólás

Sztancsik József
Döbbenetes az Alkotmánybíróság döntése!!! Mi lesz azokkal az idősödő emberekkel akik -még munkakötelesek, de egészségi okok miatt nem tudnak dolgozni, és az miatt-, utcára kerülnek?? Miből fognak idős korukba meg élni, létezni, amikor meg vannak -lesznek-, ***ztva az Élethez való jogaiktól?? / "Akvárium effektus"?! - A díszhalakat sem kell egy pálcával agyoncsapdosni a vízbe, csak ki kell nyitni a vízleeresztőcsapot, és a sorsukra hagyni! A piszkos munkát elvégzi a természet! // Az Ab döntésével- véleményünk szerint-: "Törvényesítette a törvénytelenséget!!"

Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.204.227.250 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »