Budapest: 23°
HUF/EUR: 333.53
szechenyi
Hírek » Részletek

Meddig lehet húzni béremelés nélkül?


Egyre több jel mutat arra, hogy az alacsony magyar bérszínvonal egyre inkább gátja lesz a gazdasági növekedésnek - állapítja meg a Policy Agenda legfrissebb elemzésében. Több helyen már nem csak a jó szakember „hiánycikk”, hanem egyszerűen a munkaerő. A szakszervezetek régóta követelik a jelentős béremelést, a kormány óvatosan lépked, míg az ellenzék mintha megijedt volna a helyzettől. A Policy Agenda (PA) azt vizsgálta meg, hogy ennek a helyzetnek milyen politikai hatásai lehetnek.

A bérek kapcsán alapvető nézetkülönbség van a szakértők és a politikai pártok között is. Az egyik irányzat azt mondja, hogy a bérek emelkedése a cégek számára olyan költségnövekedést jelent, amely súlyos versenyhátrányba hozza őket. A másik felfogás szerint a bérekre nem szabad egyszerű költségelemként tekinteni, mivel a dolgozók nem gépek, amelyek jobb és hatékonyabb technológiára cserélhetőek. Azaz, ha a dolgozó nem motivált, akkor elmegy, és korlátosan pótolható. Ezen kívül a keresetek növekedése akár fogyasztásnövekedést is eredményezhet, mivel nagyobb jövedelemből/fizetésből többet lehet vásárolni, ez pedig új munkahelyeket eredményezhet.

A PA szerint miközben érthető az a felfogás, ha drágulnak a bérek, akkor nő a vállalkozások költsége, viszont egyre inkább az olyan helyzet áll elő, hogy nincs elegendő munkaerő Magyarországon. Az pedig a legdrágább költség egy vállalkozás életében, ha nem tud teljesíteni, mert nincs elegendő személyi kapacitása.

Hogyan változtak a hazai bérviszonyok

A PA megvizsgálta, hogy a gazdasági válság óta hogyan változtak a hazai bérviszonyok a versenytársainkhoz képest. Ebből kiderül, hogy miközben az ország 2008 és 2014 között jelentős, 47 százalékos bruttó minimálbér emelést hajtott végre, az átlag alatti jövedelműek nettó bérében ez nem jelent meg. Az elmúlt hét évben összesen 10 százalékkal nőtt az átlagjövedelem felét keresők fizetése, miközben az infláció 29 százalék volt.

Az adatok azt mutatják, hogy Bulgária, Románia Lengyelország, Észtország az átlagjövedelem alatt kereső munkavállalóival jobban bánik, mint Magyarország. A kiskeresetűekre vonatkozóan hozzánk hasonló hátrányos átrendezést nem hajtott végre egyik ország sem.

Magyarországon a kiskeresetűek az elmúlt évek vesztesei, miközben látják, hogy a társadalom egy rétégének sokkal jobban javulnak a jövedelmi viszonyai az egykulcsos adórendszer miatt is - jegyzi meg a PA, majd hozzáteszi: és nincsenek kevesen a kiskeresetűek. Az állami szervezet által készített egyéni bér és kereset statisztika adatai alapján a főállásban dolgozók mintegy 48 százaléka az átlagkereset 80 százalékánál kevesebbet kereshet a PA becslése szerint. Számukra a válság utáni időszak politikája azt eredményezte, hogy a kereset talán csak arra elég, hogy a mindennapi létszükségleteket fedezze. A foglalkoztatottak ezen körének nincs lehetősége a megtakarításra, ezért növekszik számukra a bizonytalanság. Erre a helyzetre pedig politikai válaszokat akarnak.

A teljes cikk a napi.hu oldalán olvasható!

Hivatkozás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/meddig_lehet_huzni_beremeles_nelkul.604490.html

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.234.51.17 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »