Budapest: 11.67°
HUF/EUR: 322.54
szechenyi
Hírek » Részletek

Duna menti szakszervezeti találkozó


Az osztrák szakszervezeti szövetség székházában november 2-3-án került sor a Kihívások a dunai régió szakszervezetei számára című konferenciára. A konferencián 14 ország képviselői vettek részt.

Megnyitójában Erich Foglar az ÖGB elnöke elmondta, Bécs gyorsan növekvő várossá vált, mára már 1,8 millió lakost számlál. Központja a dunai térségnek, amelyben 115 millió lakos él, akik az Európai Unió tagjai, tagjelölt vagy társult országok – ezen országok képviselőit hívta meg az ÖGB és a FES. Ausztriában az elmúlt három évben 60 000 új munkahelyet teremtettek, amely munkahelyek egy részét női munkavállalók töltik be. A növekedés azonban problémákat is felvet, például a bér- és a szociális dömpingét. Elmondta, fontos, hogy mindenki benyújthassa menedék utáni kérelmét – ez megakadályozza az emberekkel való kereskedést –, és megfelelő segítséget kapjon a munkaerőpiacon is.  

Luca Visentini az ESZSZ főtitkára és a Pán-Európai Regionális Tanács elnöke hangsúlyozta, Európa országútján lévő országok gyűltek e tanácskozáson össze, ami azért jelentős, mert az európai szervezeteknek közösen kell az európai kihívásokat kezelni. Olyan szervezetekkel is együtt kell működni, amely szerveztek még csak ezt követően fognak az EU-hoz csatlakozni. Elmondta, a kongresszus úgynevezett pillérekre osztotta a céljait. Ezek a gazdasági növekedés, a munkaerő-piaci demokrácia, a szociális védelmi rendszer, a kohézió a munkaerőpiac és a társadalom között. Hozzá tette, a szakszervezetek, a szociális partnerek nélkül nincs demokrácia és nincs gazdasági növekedés, továbbá a válság megszorításai után Európának vissza kell térnie a „normál ügymenethez”. Meg kell erősítenie a szociális védelmet, a munka világa jogait. Harcolni kell a dömping ellen is, amely tisztességtelen versenyt jelent a munka világában, a vállalatok és néhány esetben az országok között. A szakszervezeteknek struktúrákat kell felépíteni, kollektív megállapodásokat létre hozni, és ez kapacitás-fejlesztés nélkül nem lehetséges. Pontosan meg kell határozni, mi a szakszervezetek célja, felülvizsgálni a különböző rendelkezéseket (például a kiküldött munkavállalók direktíváját), vagy meghatározni, hogy az európai törvényhozásban mire van szükség. Azonban ha a törvény hatályba lép, azt be kell tartatni minden egyes kis vállalkozással is.

A szakszervezeteknek azért kell dolgozniuk, hogy megfelelő kollektív szerződéseket alakítsanak ki, amelyek által nő a szociális védelem szintje, nő a minimum bér, és javulnak a munkafeltételek. A szakszervezetek egyedül nem tudják a megfelelő munkakörülményeket teremteni. Fontos, hogy a szakszervezetek visszaszerezzék a tárgyalási erőt. Ha az egyik tagállamban ezt el tudják érni, akkor ez a másik országra is pozitív hatása lesz. Végül elmondta, a migránsok által megtett befizetések a jóléti rendszert finanszírozzák, és párhuzamot vont a migránsok jogainak megvédése és az európai lakosok jogainak megvédése között.

Valeska Hesse a FES Munkaügyi kapcsolatok és a szociális párbeszéd Európában projekt vezetője problémaként kezelte, hogy Európában a gazdasági integrációt nem követte szociális integráció. A béreket harmonizálni kell, mondta, ezért a szervezet támogatja a szakszervezetek közötti hálózatok felépítését, és a párbeszédet. Általános tendencia, hogy a társadalomban törést okozott a 2008-as válság. A szociális párbeszéd stagnál, a bérek csökkennek, a szakszervezetek elvesztették a tagságuk nagy részét. S bár a gazdasági helyzet javult, ezt nem követte a szakszervezetek növekedése. A társadalmi egyenlőtlenség nő, a kormányok még az állami szaktorban is kiszervezik a szolgáltatásokat. Szlovéniában népszavazáson sem sikerült megakadályozni a „miniállások” térnyerését. A kollektív szerződések jelentősége csökken, a munkakörülmények romlanak. A Balti országokban, pl. 2008-óta felére csökkent a kollektív szerződések számra. A kollektív szerződések egyre inkább decentralizált szinten köttetnek, így egyre kevésbé fedik le a munkavállalókat.

Az tapasztalható, hogy jogsértések esetén egyre ritkább a felelősségre vonás. A Munka Törvénykönyve úgy változik, hogy egyre nagyobb teret nyer a munkáltatói érdek. 2011-ben Romániában eltörölték az országos dialógust, és a reprezentativitási küszöböt felemelték, hogy szinte lehetetlen volt megfelelni neki, Finnországban a sztrájkjogot nyirbálták meg. A legtöbb országban a törvénytervezetek elfogadásában a szociális partnerek nélkül döntenek. A szociális dimenzió marginizálódik. Ugyanakkor a partnerséghez szükség van erős munkáltatói képviseletekre, és jó kormányra. Csehország pozitív példa, itt a kormányváltás után erősödött a párbeszéd. A párbeszéd fenntartása a kormányok felelőssége.

Ezt követően ország-riportok következtek. Az ukrán szakszervezetek (FPU) elmondták, az Európai Unió felé menetelnek, a szakszervezetek megbízottja heti rendszerességgel részt vesz az ukrán minisztertanács ülésein és más fórumokon. Fontos, hogy a háromoldalú gazdasági és szociális bizottság jól működjön. Az intézményi szerkezetváltás során javult, de a lakosság szociális helyzete romlott. Másfélmillió ukránnak el kellett hagynia lakóhelyét a háború miatt, az infrastruktúra megsemmisült. FPU olyan államforma mellett érvel, ahol a szociális igazságosság jelen van, a teljes foglalkoztatás, és az európai szociális modell megvalósulására.

Román Szabad Szakszervezetek Szövetsége szerint a nemzeti szinten a kollektív tárgyalások háttérbe szorultak. A társadalomban árkok nyílnak meg, a munkavállalói jogokat megnyirbálják. Az elvándorlás ellen szakszervezeti részvétellel 4 000 munkavállalót képeznek át, hogy megfelelő munkahelyet találjanak.

Egy Szlovákiában készült felmérés szerint azok, akik a kollektív szerződés hatálya alá tartoznak, 17 százalékkal keresnek többet, mint a lefedetlen munkavállalók. Itt a szakszervezeteket bevonják a nemzeti szintű tárgyalásokba, 320-ról 400 euróra emelték a minimálbért. Ugyanakkor a munkáltatók csak akkor hajlandók tárgyalni, ha kikényszerítik. Apró lépésekkel sikereket tudtak elérni.

A német Szakszervezeti Szövetség képviselője elmondta, itt is trükköznek a munkáltatók, ha nincs szakszervezetei nyomás. A 90-es években Bajorországban azt látták, hogy a szomszédos Csehországban a német munkáltatók megvalósították a rablókapitalizmust. Ez ellen törvényekkel lépnek fel, újabban 20 fő fölött üzemi tanácsok esetében nem lehet, hanem kötelező üzemi tanácsokat létrehozni.

A magyar SZEF elnöke elmondta, a kormány meggyengítette az érdekképviselet lehetőségeit, a korábbi tripartit fórumot megszüntette, jelenleg külön közszolgálatban és külön a versenyszférában tárgyalhatnak a szakszervezetek. A jogszabályok is kedvezőtlenebbek lettek a pótlékoktól a tisztségviselők védelméig. A leglényegesebb a sztrájktörvény módosítása, ahol a bíróságnak kell döntenie, elégséges-e a szolgáltatás. A kormány távlatilag sem tartja partnernek a szakszervezeteket és a szociális párbeszédet, kamarák létrehozásával gyengíti az érdekképviseleti szerepüket.

A moldáv szakszervezetek osztrák szakszervezeti képzésekre küldik tagjaikat, és Moldovában is osztrák segítséggel működtetnek iskolát. 1990 és 2000 között a hatalmon lévők szétlopták az országot, a közalkalmazottak 50 dollár bért kapnak, a nyugdíjak is ilyen színvonalúak. A külföldi beruházásokat és a munkát keresőket kell támogatni, létezik is egyezmény nemzeti szinten a fiatalok és a hátrányos szociális helyzetben lévők támogatásáról. Továbbra is fontos feladat a szovjet érdekképviseleti formáktól eltávolodni, továbbá a munkáltatókkal szeretnének tárgyalni, és nem a kormánnyal. Társulási szerződést kötöttek az EU-val, amivel párhuzamosan modernizálnak, a munkakönyvek például elektronikusak lesznek. A munkáltatók nem akarnak nyilvántartást vezetni, el akarnak bújni. Követelik, hogy a szakszervezetek felügyelhessék a munkavédelmet. A gazdasági lobbi szerint 5 nappal előtte be kell jelenteni a munkaügyi felügyelet érkezését, de ez így értelmetlen.

A horvát küldöttek elmondták, az EU törvénykezése befolyásolja a nemzeti törvénykezést. A szakszervezeteknek meg kell vizsgálni, hogyan lehet az EU jogszabályokat nemzeti szinten átültetni, de ugyanakkor nemzeti szinten is aktívan kell tevékenykedniük. Probléma a szociális dömping, az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása, a munkáltatók minden lehetőséget kiaknáznak, hogy előnyt szerezzenek belőle. A küszöbön álló választások előtt kampányt folytattak, amit arra használtak, hogy fellépjenek a munkáltatói önkény ellen. Az Európai Szemeszterben sok munkát valósítottak meg, Ugyanakkor jelenleg túlzott deficit eljárás folyik a Horvát kormánnyal szemben, ami a jogérvényesítést gátolja. A tripartit tárgyalási rendszert kell megerősíteni, mivel egyre több a bizonytalan foglalkoztatási jogviszony, és a túlórákat sem fizetik ki.

Montenegro Független Szakszervezetek Szövetsége örült a fórumnak, mert így ismereteket szerezhetnek arról, hogy a nagyobb országok szakszervezetei hogyan birkóznak meg a problémáikkal. Bár, tették hozzá, kis országoknak sincsenek kisebb problémáik... Sok projektet a FES támogat Montenegróban. Az ország elindult az EU irányába, folynak a csatlakozási tárgyalások, a fejezetek felét megnyitották, a szakszervezetekkel és civil szektorral közös tárgyalási csoportot hoztak létre. Sajnos itt is elérte a tőke, hogy a kollektív szerződéseket és a párbeszédet lehetetlenné tegyék, ez ellen korlátozottan tudnak tenni a szakszervezetek.

Másnap a dunai régió szakképzése és szociális partnersége volt a téma. A konferenciát Ausztria szövetségi elnöke Heinz Fischerés a Szövetségi munkaügyi-, szociális és fogyasztóvédelmi minisztere Rudolf Hundstorfer nyitotta meg, aki elmondta, 2016 őszétől Ausztriában szeretnék bevezetni a továbbtanulási tankötelezettséget, tehát ettől az időponttól nem lehet olyan osztrák 15 éves, aki segédmunkásként kezdi meg az életét a munkaerőpiacon! Ez több képzési helyet igényel, intenzív kapcsolat kell a gazdaság képviselőivel. Fel kell kutatni azokat a szakmákat, ahol hiányoznak szakemberek, üzemközi képzési helyeket kell kialakítani, komplex ismereteket kell átadni a diákoknak, és együtt kell működni a szülőkkel. Továbbá hangsúlyozta, Ausztria gazdag tapasztalatokat gyűjtött össze a szakképzés területén, és ezt szeretné átadni a Duna menti országoknak is. Ezt követőenErich Foglar, az ÖGB elnöke ismét köszöntötte a résztvevőket.

Eleonora Schmid CEDEFOP képviselője elmondta, korábban az osztrák oktatási minisztériumban dolgozott, így tudja, a szakképzés statisztikái jók, de az adatok felvétele különböző módon történik. Németországban is csökken a tanulók létszáma a szakmunkásképzőkben, jellemző a lemorzsolódás és a továbbtanulás. 7.7 százalékos az ifjúsági munkanélküliség. Horvátországban 40 százalékos munkanélküliség, de a lemorzsolódási arány nagyon alacsony és ez a korábbi tapasztalatok szerint ellentmondás. Az Ifjúsági Garanciaprogramban a szakmunkásképzés jelentős szerepet kap. Ugyanakkor kérdés, a képzés melyik részét rendszerszerűen, és melyik részét projektszerűen vezessék be. A dunai térségbeli országok, például Magyarország és Románia, a szakmunkástanulók munkaerőpiacra való belépését segítő programokat indított. A prioritás a munkahelyi képzés, ezt kell az európai együttműködésekben 2020-ig megvalósítani. A CEDEFP monitorozza is a terület fejlődését. Megállapította, hogy a szociális partnerek sok esetben háttérbe szorulnak, nem vonják be őket a döntésekbe.

Sascha Ernszt az ÖGJ az osztrák fiatal szakszervezet vezetője a fiatalok problémáiról beszélt. Fontosnak tartotta a fiatalok képzését, elhelyezkedési lehetőségeinek bővítését, de a generációk közötti kapcsolatok elmélyítését is. Mint megfogalmazta: „Lehet, hogy a fiatalok túl gyorsak, de az idősek ismerik a rövidítéseket”.

Jörg Schielin a bécsi Spar Akadémiáról beszélt. 1906-ban Julius Meinlnek 14 üzlete volt. Mivel elégedetlen volt a kor oktatásával, saját szakképző iskolát nyitott, ahol 50 tanulót képzett ki. 1907-ben vasárnapi zárva tartást, 1921-ben 5 napból álló munkahetet vezetett be az üzleteiben. Bár birodalmát 2000-ben átvette a Spar, de a cég folytatta a képzési hagyományokat. Ma a legnagyobb magánvállalkozás Ausztriában, tanulócsere programot vezet. 70 különböző szakképzést (az eladótól a biztonsági őrig), és államilag elismert iskolai végzettségeket nyújt.

Ezt követően panelbeszélgetésekre került sor a duális szakképzés bevezetésének témakörében. A beszélgetésekből kiderült, sok kelet-közép-európai ország alakítja át a képzési rendszerét, és vezeti be a duális szakképzést. A legtöbb országban ez a szakszervezhetek bevonásával történt, több országban olyan foglalkoztatási ügynökségek is létrejöttek, amelyek segítik az átképzéseket és a képzési igények felmérését. Az általában decentralizált ügynökségek együttműködnek az önkormányzatokkal, vagy a tartományi szervekkel. A szakképzés átalakításában építenek a korábbi jó gyakorlatokra (a Julius-Meinlhez hasonló példa a Skoda gyár gyakorlata), elméleti felmérésekre, és a korszerű, helyenként távoktatási technológiákra, valamint – különböző ösztönzők nyújtásával – a piaci szereplőkre is.  

Kozák László 


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.91.79.74 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »