Budapest: 9.7°
HUF/EUR: 319.87
szechenyi
Hírek » Részletek

A szociális jogok európai pillére


A Szociális Jogok Európai Pillérével kapcsolatosan konzultációra hívta össze a magyarországi szociális partnereket az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete 2016. október 6-ára az Európai Unió Házába. Az Európai Bizottságot Kazatsay Zoltán, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális ügyek és Társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának helyettes főigazgatója képviselte, a LIGA Szakszervezeteket dr. Szilágyi József társelnök, Kelemen Melinda és Horváth Lajos szakértő kollégák képviselték.

Kazatsay Zoltán bevezetőjében ismertette a magyarországi helyzetet, kitért a foglalkoztatás, a nemek közötti esélyegyenlő(tlen)ség, az Európai Bizottság által sokat bírált közmunka (alacsony hatékonyságú, költséges rendszer) és adórendszer részleteire (progresszív adózás hiánya, magas es széleskörű adóterhek), a felnőtt oktatás es az élethosszig tartó tanulás kirívóan alacsony intenzitására és előfordulására. Ezt követően minden jelenlevőnek lehetősége volt ismertetni a véleményét a pillértervezet kapcsán. A munkaadók képviselői a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) részéről elmondták, hogy támogatják a pillértervezetet, azonban jeleztek, hogy azt túl „munkavállaló-barátnak” találják, és nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaadói érdekekre is, hiszen végső soron a munkaadó az, aki a jobb munkafeltételeket biztosítja. Az oldalról az egyre súlyosbodó munkaerő-hiány is megemlítésre került, a munkaadók egyre fokozódó mertekben szembesülnek jól képzett szakemberek hiányával.

A munkavállalói oldalról a legtöbben a magyar helyzet kapcsán az oktatási rendszer fokozódó problémáit emeltek ki, illetve a közszféra jövedelmi viszonyait, a dolgozó szegények es az érdekegyeztetés helyzetét (erre negatív példa, hogy a jelen konzultációra közvetlenül került sor a Bizottság es a magyarországi szociális partnerek között, a magyar kormány ezidáig a téma kapcsán nem kereste meg a munkaadókat es a munkavállalókat konzultációs céllal.)
Az elhangzottakra Kazatsay Zoltan reagált, majd kérte a résztvevőket, hogy írásban is jutassak el a véleményüket a Bizottsághoz az erre a célra szolgáló weblinken, hogy azokat beépíthessék a pillér 20 pontjába mielőtt véglegesítenék azt. A részletesebb szakmai anyag, és a LIGA Szakszervezetek álláspontja a cikk végén olvasható!

Előzmény

Juncker elnök az Európai Parlamentben (EP) az Unió helyzetéről 2015. szeptember 9-én tartott értékelő beszédében bejelentette a szociális jogok európai pillérének létrehozását. Ez a kezdeményezés az Európai Bizottság (EB) által a gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítése és méltányosabbá tétele érdekében végzett munka részét képezi, és a Bizottság 2016. évi munkaprogramja is tartalmazza. Az EB 2016. március 8-án közleményt tett közzé „A szociális jogok európai pillérével kapcsolatos konzultáció elindításáról”. A pillér elsősorban az eurózóna országaira vonatkozna, a nem eurózóna országai csatlakozhatnának hozzá.

A dokumentum főbb pontjai:

- Bevezetés
- Miért van szükség a szociális jogok európai pillérére? (versenyképes szociális piacgazdaság, válság leküzdése és előretekintés, gazdasági és monetáris unió elmélyítése, jelentős tapasztalatra alapozás)
- A szociális jogok európai pillére: szerepe, terjedelme és jogi természete (elvek felvázolása mint esélyegyenlőség, méltányos munkafeltételek, megfelelő és fenntartható szociális védelem, érték hozzáadása az euróövezethez és az EU egészéhez)
- A konzultáció céljai (vélemények összegyűjtése, mozgósítás a vitában való részvételre, strukturált visszajelzés)
- A konzultáció során felvetendő kérdések

Felelős EU szerv: az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális ügyek és Társadalmi befogadásért felelős főigazgatósága

A konzultációt 2016. december 31-ig kell befejezni, hogy az EB 2017 elején a pillére vonatkozó végleges javaslatát benyújthassa. 2016 végén egy európai konferencia kerül megrendezésre az EB által a visszajelzések összegyűjtése érdekében (online is történik a felmérés).

A pillér tervezett 20 pontja felsorolásszerűen:
1. Készségek, oktatás, élethosszig tartó tanulás
2. Rugalmas és biztonságos munkaszerződések
3. Szakmai átmenetek biztosítása
4. Foglalkoztatás aktív támogatása
5. Nemek egyenlősége és munka-magánélet egyensúlya
6. Egyenlő esélyek
7. A foglalkoztatás feltételei
8. Bérek
9. Egészség és biztonság a munkahelyeken
10. Társadalmi párbeszéd és munkavállalók bevonása
11. Integrált szociális juttatások
12. Egészség és táppénz-juttatások
13. Nyugdíjak
14. Munkanélküli ellátás
15. Minimumjövedelem
16. Rokkantsági ellátások
17. Tartós ápolás-gondozás
18. Gyermekellátások
19. Lakhatás
20. Alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Magyarországi konzultáció

A Szociális Jogok Európai Pillérével kapcsolatosan széles körű konzultáció részeként hívta össze a magyarországi szociális partnereket az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete 2016. október 6-ára. A hazai konzultáció kérdései csak részben egyeznek meg az EB dokumentumában szereplő kérdésekkel (Magyarországon összevonták a különböző kérdéseket, így nehezebben is értelmezhetőek):

A szociális helyzetről és az EU szociális vívmányairól:

• (1) Melyek az európai fellépés legsürgetőbb és legfontosabb területei a foglalkoztatás- és szociálpolitika területén?
• [(2) Hogyan kezelhetjük az Európa – szerte különböző foglalkoztatási és szociális helyzeteket? ]
• [(3) Naprakészek-e az EU vívmányai és lát-e lehetőséget további uniós fellépésre?]

A munka és a jóléti rendszerek jövőjéről:
• (4) Melyek a jelenlegi fő tendenciák, amelyek befolyásolják a jövő munkakörülményeit és jólléti rendszereit? [5. Veszélyek és lehetőségek?]
• Szükség van-e a jelenlegi európai uniós foglalkoztatás- és szociálpolitikai keretek kiigazítására a fenti prioritások és tendenciák fényében? Vannak még betöltendő hiányosságok?
• (6) Van olyan jelenlegi vagy kialakulóban lévő nemzeti politika vagy gyakorlat, ami jó példaként szolgálhat?

A szociális jogok európai pilléréről:
• (7-8) Észrevételek a pillér 20 alapelvével kapcsolatban –megfelelők ezek, hiányzik valami közülük? Kiemelten fontos valamelyik közülük?

Speciálisan magyar kérdések:
• A pillérnek kiemeltebb szerepet kellene-e játszania az eurózóna nagyobb mérvű kohéziójában, mint mind a 28 tagállam esetén?

• Hogyan lehet a pillért átültetni a gyakorlatba? Milyen szakpolitikai vagy jogalkotási következő lépések javasolhatók EU-szinten? Véleményük a minimum sztenderdekről vagy küszöbökről.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC, ESZSZ) álláspontja


Az ETUC (ESZSZ) 2016. szeptember 6-án rendkívüli küldöttgyűlésén elfogadta az ETUC álláspontját, amely 7 főbb pontot jelent. Ezek érvényesítése érdekében lobbi tevékenységet is folytat ezekben a hónapokban (2016. okt 5-ig ETUC tagszervezetek javaslatait fogadják, okt. 8-ig megküldik az EB-nek a javaslatokat, okt. 13-án az ETUC küldöttség az EP felelős jelentéstevőjével, Maria João Rodriguessel találkozik, illetve az Európai Parlament Szociális és Foglalkoztatási Ügyek Bizottsága kifejezetten az ETUC-t hallgatja meg.


Fő pontok:

1. Igazságosabb gazdaság a minőségi munkahelyteremtés érdekében
2. Béremelés a munkahelyi és gazdasági igazságosság érdekében
3. A már meglévő jogok hatékonyabb érvényesítése és új jogok megszerzése
4. Fair mobilitás
5. Biztonságos munkaerő-piaci átmenetek
6. Szociális védelem és az erős közszolgáltatások
7. Intézményi változás annak érdekében, hogy egyenlő hangsúlyt kapjon a szociális Európa előremozdítása

Elvek, amin a fentiek alapszanak:

a. a szociális jogok elsőbbsége a gazdaságival szemben

b. a konvergencia folyamatoknak az összes munkavállalóra kedvező hatással kell
lennie (javítania kell és nem rontani a helyzetükön)
c. minőségi munka védelme, nem csak a minimum sztenderdek biztosítása
d. meglévő (munkavállalói) jogok biztosítása (garantálása)
e. a nem szándékos következmények megelőzése (a munkavállalók számára legkedvezőbb szabályozás figyelembevétele)
f. az eurózónán kívüli országokra való kiterjesztés
g. jogok és mérföldkövek: a vonatkozó EU-s és ILO egyezmények figyelembevétele
h. a kollektív jogok figyelembevétele
i. szociális párbeszéd és kollektív tárgyalások elismerése és ösztönzése
j. nemek esélyegyenlőségének elősegítése az európai munkaerőpiacon
k. a pillérnek el kell ismernie az összes résztvevő felet és azok autonómiáját (pl. szakszervezetek, munkaügyi kapcsolatok rendszere, etc.)

LIGA Szakszervezetek álláspontja és véleménye

A LIGA Szakszervezetek alapvetően egyetért a tagszervezeteit Európai szinten hatékonyan képviselő ETUC álláspontjával, azonban a speciális magyar helyzetet tekintve nagyobb hangsúlyt fektet egyes pontokra. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a pillér elveinek a kiterjesztése a nem-eurózónához tartozó országok szamara ne csak opció legyen, hanem a „kétsebességes” Európa kialakulásának megelőzése érdekében minden tagállamra egyaránt érvényes legyen. Különösen fontos ez a kelet-közép európai államok esetében, ahol a szociális biztonság egyébként is gyengébb, mint az EU-t alapító vagy ahhoz korán csatlakozó országok esetében. A gazdasági válság is eltérő módon érintette a tagállamokat, ebben a térségben gyengébb a szociális alapokról szóló vita, elsősorban a gazdaság bővítése és a foglalkoztatás emelése van középpontban.

A LIGA Szakszervezetek álláspontja a magyar helyzetet figyelembe véve, lényeges pontok:

1. Béremelés a munkahelyi és gazdasági igazságosság érdekében

Mivel nem csak európai, hanem a szűkebben véve kelet-közép európai régióhoz is viszonyítva a magyar bérek alacsonyabb szinten mozognak (az élőmunkára rakódó terhek viszont magasak), különösen fontos cél a bérek emelése. Ezen belül is:

o bérbefagyasztások, bércsökkentések gyakorlatának megszüntetése
o bérek közelítése kelet-nyugat viszonylatban
o a kollektív tárgyalások erősítése és a szerződések tartalmának erősítése
o differenciált minimálbér gyakorlatának megszüntetése (közmunkás minimálbért is beleértve)

2. A már meglévő jogok hatékonyabb érvényesítése és új jogok megszerzése

Az elmúlt években, különösen a sztrájktörvény és a 2012–ben bevezetett új Munka törvénykönyvének eredményeképpen a szakszervezeti jogosítványok és eszköztár gyengült, a munkavállalók érdekképviselete nehezebb helyzetbe került. Ezért fontos:

- a még / már meglévő jogok betartása és betartatása
- teljes munkaidős legális foglalkoztatás ösztönzése, szemben a látszatfoglalkoztatással, feketefoglalkoztatással
- a munkavállalók számára az adott körülmények közötti legjobb feltételek biztosítása
- bizonytalan (pl. rövid időtartamú határozott idejű szerződés) foglalkoztatás elleni védelem
- munkaórák hosszának ésszerű keretek között tartása
- munkavállalók képviselethez és a képviseletek kollektív tárgyalásokhoz való jogának tiszteletben tartása
- egészséges munkakörnyezethez való jog
- próbaidő alatti védelem
o közmunkarendszer átalakítása, ténylegesen csak átmeneti foglalkoztatási forma legyen, ami valós lehetőséget biztosít a munkarőpiacra való visszatérésre
o fiatalok helyzetének erősítése, ifjúsági garancia

3. Szociális védelem és az erős közszolgáltatások biztosítása

Az elmúlt években a szociális biztonság csökkent Magyarországon, ennek csak egy oka vagy része a munkavállalók jogainak csorbítása – a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele az un. rugalmas biztonság együtt jár a szociális biztonság erősítésével is (un. flexsecurity), ebből Magyarországon a rugalmasítási törekvések láthatóak, a biztonság pedig elveszik. Ennek egyik sokatmondó példája, hogy a munkanélküli járadék 3 hónapra csökkentese egyedülálló – és elfogadhatatlan - Európában. A korengedményes és korkedvezményes nyugdíj megszüntetése különösen hátrányosan érinti a munkahelyi ártalmaknak tartósan kitett munkavállalókat.

A közszolgáltatások közül az egészségügyben a legszembetűnőbb a rendszerhiba: a rendszer évek óta az összeomlás szélén áll, az ország különböző területein eltérő színvonalú a szolgáltatás.

Tehát:

- a szociális védelem nem csak asszisztencia, de jog kell, hogy legyen (pl. Magyarországon mar nem alkotmányos jog a nyugdíj)

- megfelelő szociális ellátórendszerhez való hozzáférés joga (megfelelő képzettségű orvosok, személyzet, intézményrendszer, gyerekellátó-rendszer, megfizethető szolgáltatások, megelőzés fontossága)

Összességében véve kiemelt szakszervezeti cél a szociális párbeszéd helyzetének és az abban résztvevők alkuerejének erősítése, a szociális, elsősorban munkahelyi biztonság megteremtése és fenntartása, a gazdasági célok mellett a szociális elvek figyelembevétele, az oktatás helyzetének javítása egy jobban működő egységesebb Európán belül.

Kelemen Melinda
2016. október 12.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 107.23.176.162 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »