Budapest: 4.13°
HUF/EUR: 324.01
szechenyi
Hírek » Részletek

Nem lehet halogatni a bérmegállapodást


A járulékcsökkentésről még nincs döntés, de a kormány a béreket terhelő elvonások öt év alatti 6,2 százalékos csökkentését tervezi – derült ki a VKF november 3-i ülésén. A munkáltatók modellszámításokat szeretnének és inkább a garantált bérminimumot emelnék gyorsabb ütemben. Mindezzel a munkavállalói oldal is egyetért, viszont az érdekvédők a minimálbér jelentős emeléséhez, illetve a nettó bérnövekedéshez is ragaszkodnak.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésének megtartására eredetileg egy héttel korábban került volna sor, de a kormány kérésére 2016. november 3-ra halasztották. Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy ennek az volt az oka, hogy a kormány a múlt héten még nem döntött az esetleges járulékcsökkentésről. Kiderült, hogy sajnálatos módon a tegnapi kormányülésen sem született erről a kérdésről döntés, így a szakszervezetek és a munkáltatók által feltett kérdésekre a kormány nem tudott érdemben reagálni.

Az azonban kiderült, hogy alapvetően a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó csökkentésében gondolkodik a kormány. Arra a kérdésre nem kaptunk választ, hogy miért nem a munkavállalói járulék csökkentése a kormány által preferált megoldás. Konkretizálásra került a Varga Mihály által említett célkitűzés, miszerint 5-6 év alatt le kell csökkenteni a béreket terhelő adó- és járulékelvonás mértékét a V4-ek, elsősorban Csehország és Szlovákia szintjére. Jelenleg Magyarországon 48,2 százalék elvonás terheli a béreket, a célkitűzés az, hogy ez 42 százalékra csökkenjen. A LIGA Szakszervezetek elnöke kifejtette, hogy akkor támogatható a járulékcsökkentés, ha ez oly módon történik, mely garantálja a nettó bérek növekedését, és nincs negatív kihatással a társadalombiztosítási kiadásokra.

A munkáltatók jelezték, hogy egyetértenek a munkaadói járulék csökkentésével, azzal is egyetértenek, hogy ez több éven keresztül valósuljon meg, azonban kiemelték, hogy ennek csak akkor van értelme, ha az első évben egy jelentős járulékcsökkentés történik, és garanciát kapnak arra, hogy a további évekre tervezett csökkentések is megvalósulnak.

Többször fölmerült, hogyha a szociális hozzájárulási adó csökkentésére kerül sor, akkor a munkáltatók egy része, ezt nem biztos, hogy tovább adja a munkavállalóknak. Rolek Ferenc az MGYOSZ alelnöke erre a kérdésre azt válaszolta, hogy az egész probléma a munkaerőhiány miatt merült föl, amit a munkáltatók jelenleg is a bérek emelésével próbálnak megoldani, ezért nem áll fenn az a veszély, hogy a munkavállalók nem részesülnek a járulékcsökkentésből. Egyben jelezte, hogy elsősorban a szakképzett munkaerő elvándorlása a probléma, ezért munkaadói oldalon nem a minimálbér, hanem a garantált bérminimum emelését tartják elsődleges szempontnak.

Putz Erzsébet, a LIGA Szakszervezetek társelnöke, hivatkozva a jelenleg folyó tárgyalásokra, kérte a kormányt, hogy gyorsítsák fel a döntést, mivel a vállalatoknál már nem lehet tovább halasztani a bérmegállapodást, mivel enélkül fennáll a veszély, hogy elmennek a dolgozók.

A napirend lezárásaként Dávid Ferenc a VOSZ főtitkára kérésére a kormány vállalta, hogy modellszámításokat végez a járulékcsökkentés és a minimálbér emelés összefüggésrendszeréről, figyelembe véve a költségvetési egyensúlyt is.

Második napirendi pontként az MGYOSZ által kezdeményezett kérdés, a munkaerőhiány csökkentése érdekében megtehető lépések, megbeszélésre került sor. A kormány kifejtette, hogy számos intézkedés van folyamatban. Tervezik a közfoglalkoztatás rendszerének módosítását, a kis és közepes vállalkozások hatékonyságában javítását, megkönnyítették a szomszédos országokból bejövő vendégmunkások (Szerbia, Ukrajna) munkavállaláshoz szükséges ügyintézését. Egyben a kormány arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy alaptalanok azok a félelmek, hogy ezek a munkások kiszorítják a hazai munkaerőt, illetve, hogy lenyomják a béreket, mivel változatlanul érvényes az a szabály, hogy évente miniszteri rendeletben kerül sor a kiadható munkavállalási engedélyek számának maximalizálására. Ez jelenleg 50 ezer főben van meghatározva, melyből ebben az évben eddig csupán ötezer főnek adott ki a kormány engedélyt.

Harmadik napirendi pontként a Sztrájktörvény módosításának megtárgyalására került volna sor, azonban idő hiányában erre januárban erre egy munkacsoport hív össze a kormány. Az ülésen a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjazás megszűnését követő helyzet megvitatása is elhalasztásra került, azonban a tervek szerint erre még novemberben sor kerülhet, a bértárgyalások folytatásával együtt. A bértárgyalásokról szólva a LIGA Szakszervezetek elnöke megerősítette, hogy a LIGA Szakszervezetek változatlanul a közös szakszervezeti javaslathoz tartja magát, miszerint a minimálbér nettó értékének el kell érnie a létminimumot.

Horváth Lajos


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.87.18.165 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »