facebook_36 youtube_36 twitter_36 indavideo_36 bloghu_36 linkedin_36 android_36 ios_36

Budapest: 5°C
HUF/EUR: 316.76
Hírek » Részletek

2018 a családok éve lesz


2017. június 28-én került sor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésére Budapesten. A napirenden köznevelési, családpolitikai kérdések szerepeltek, de megállapodás született a testület szakképzéssel foglalkozó bizottságának felállításáról is. A LIGA Szakszervezeteket dr. Mészáros Melinda elnök és Horváth Lajos szakértő képviselte.

(Képünkön az NGTT decemberi ülése)

Az első napirendi pont keretében Palkovics Imre helyettes államtitkár a köznevelés aktuális kérdéseiről beszélt. Elmondta, a magyar köznevelési-közoktatási rendszer több évtizede romló helyzetét csak komplex reformokkal lehet megváltoztatni. Az esélyteremtő iskolarendszer és a pedagógiai szolgáltatásokhoz való hozzáférés prioritást élvez, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek felzárkóztatása és integrációja az alapja a sikeres társadalmi és gazdasági fejődésnek. Hozzátette, a kormány lépéseket tett többek között a pedagóguspálya presztízsének helyreállítására, a pedagógusképzés reformjára, a tantervi szabályozás átalakítására, a komplex gondolkodásra nevelésre, a diákok, pedagógusok és a családok munka-, és anyagi terheinek csökkentésére, a megfelelő iskolaszerkezet kialakítására, és az esélyteremtő oktatási rendszerhez szükséges fenntartói rendszer kialakítására. Az eddigi elszigetelt intézkedések azonban nem hozták meg a kívánt eredményeket.

Palkovics szerint a rendszer átalakítása folyamatban van, a korábbi intézkedéseket a tapasztalatok és a köznevelés szereplőinek visszajelzései alapján módosították, illetve újragondolták. Szakmai szervezetek, szülők, intézményvezetők, pedagógusképzéssel foglalkozó egyetemek, érdekvédők és társadalmi szervezetek bevonásával folyamatosan zajlik a Köznevelési Kerekasztal munkája, amely a kormánnyal közösen keresi a legjobb válaszokat a 21. század kihívásaira az oktatásügyben.

A második napirendi pont keretében a kormány családpolitikájáról hallgattak meg tájékoztatást a felelek. A meghívóban a demográfiai folyamatok és az ezzel összefüggő család- és ifjúságpolitika témakör szerepelt, azonban az előterjesztés „Úton egy családbarát ország felé” címet viselte. Földiák András a munkavállalói oldal szóvivője szóvá is tette, hogy a napirendi pontból - a címével ellentétben - az ifjúságpolitikai vonatkozások kimaradtak.

Elhangzott, a kormány határozott szándéka, hogy a család és a gyermekvállalás mint érték jelenjen meg, és kiemelt védelmet élvezzen, ezért 2018 a családok éve lesz Magyarországon. A család jóléte és jól-léte a nemzet jövőbeni életminőségének záloga, ezért a gyermeket vállaló és nevelő családok támogatása, helyzetük javítása össztársadalmi és nemzetgazdasági érdek. Így össze kell hangolni az anyaságot, az apaságot, a gyermekvállalást és az egzisztenciális biztonságot segítő munkavállalást.

Az OECD-országok átlagosan GDP-jük 2,5 százalékát fordítják családtámogatásra, Magyarország annak mintegy 4,8 százalékát. 2010-ben még csak kevesebb, mint ezermilliárd forint jutott erre a célra a költségvetésből, jövőre viszont már majdnem kétezer milliárdot fordít a kormány a családok közvetlen támogatására. Az előterjesztés szerint a válások száma 18 %-kal alacsonyabb, mint hat éve, az abortuszok száma is 25 százalékkal csökkent, illetve folyamatosan egyre több házasságot kötnek a fiatalok (másfélszer annyit, mint 6 éve). A családok támogatása mára az adórendszer mellett a családi otthonteremtési kedvezményben is megjelent.

A gyermekes családok részére 2018-ban összesen 1 929 milliárd forint támogatást biztosít a magyar költségvetés, ami 8,7%-kal, 154 milliárd forinttal több, mint az idei összeg, és kétszer akkora, mint a 2010-es ráfordítás. A családbarát országhoz azonban olyan stabil jogszabályok kellenek, amelyek kiszámítható jövőt biztosítanak a fiataloknak.

A harmadik napirendi pont keretében beszámoló hangzott el a V4 országok foglalkoztatáspolitikáért felelős kormányzati képviselőinek valamint a szociális partnerek áprilisi találkozójáról, valamint az Európai Unió nemzeti és gazdasági tanácsai elnökének és főtitkárainak júniusi találkozójáról.

Doszpolyné dr. Mészáros Melinda elmondta, a Visegrádi négyek megbeszélésére 2017. április 27-én, Varsóban került sor. A megbeszélésen Elzbieta Rafalska a családért, munkaügyekért és szociális ügyekért felelős lengyel miniszter számolt be az ország népességszámának növelését célzó szociális politikai intézkedéseiről, valamint részletesen ismertette az országa Európai Uniós csatlakozást követő foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci helyzetének alakulását.

Ezt követően a szociális partnerek képviselői egyezettek a lengyel munkaadói szövetség (Lewiatan) elnökével, Henryka Bochniarz-zsal, amelynek során érintették a munkaerőhiány okozta helyzet megoldására tett intézkedéseket, a várható gazdasági folyamatokat, valamintülföldi munkavállalók foglalkoztatásának kérdéseit is. Minden ország képviselője egyetértett abban, hogy az elsősorban Nyugat-Európa felé irányuló munkaerő-elvándorlás komoly nehézség elé állítja a munkaerőpiac minden szereplőjét. A helyzet kezelésé érdekében a legtöbb országban az elmúlt időszakban jelentős béremelések kerültek végrehajtásra, és várható további béremelések végrehajtása is.

Az Európai Unió nemzeti és gazdasági tanácsai elnökének és főtitkárainak máltai találkozójáról Szűcs Attila, az NGTT soros elnöke számolt be. Elmondta, a résztvevők megállapították, hogy az Európai Unió gazdasági válságai nyomot hagytak az EU munkaerőpiacain is. 2016-ban az EU területén 20,9 millió ember volt munkanélküli, amelynek csaknem a fele egy évnél hosszabb ideig, egyötöde 25 évnél fiatalabb volt. A foglalkoztatási ráta a nőknél alacsonyabb maradt, és a foglalkoztatási egyenlőtlenségek is nőttek. Az elszegényedett emberek száma a 2008-as szint alatt maradt, így elmaradt a tervezett fejlődés, amely szerint 2020-ra 20 millióval kevesebb ember él majd szegénységben.

Az EU nemzeti és gazdasági tanácsai elnökének és főtitkárainak találkozóján résztvevők ezért elfogadták, hogy a tisztességes, befogadó és hatékony munkaerőpiacot kell teremteni, elő kell mozdítani a munkavállalók mobilitását, igazságos versenyt, és a munkavállalók számára tisztességes jogokat kell biztosítani. Meg kell előzni a visszaéléseket az atipikus foglalkoztatási formákkal, segíteni kell például a nők és az egyedülálló szülők elhelyezkedését, és a humán erőforrásba be kell fektetni. Végül a résztvevők értékként hangsúlyozták a konszenzusra épülő civil- és szociális párbeszéd fontosságát.

Az ülés végén az NGTT résztvevői megállapodtak abban, hogy létrehozzák a szervezet szakképzéssel foglalkozó bizottságát, amely a jövőben a közoktatási kérdésekkel is foglalkozik.

-h-l-k-l-


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.198.2.110 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »