Budapest: 17°
HUF/EUR: 328.24
szechenyi
Hírek » Részletek

Európai és országos szociális párbeszéd


2018 júliusában jelent meg az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) legfrissebb kutatási jelentése az európai és a nemzeti szintű szociális párbeszéd kapcsolatáról. A kutatást végzők az anyag összeállításához a LIGA Szakszervezetek véleményét is kikérték.

Az angol nyelvű kiadvány az európai és a nemzeti szintű szociális párbeszéd kapcsolatát járja körül, egyes ágazatok és 11 ország, köztük Magyarország példáján keresztül. A tanulmány a következő ágazatokat vizsgálja: építőipar, bőripar, vegyipar, étel- és italipar, helyi és regionális önkormányzatok, vasút és kereskedelem.

A főbb megállapítások az alábbiak voltak:

• Ahány ország, annyiféle struktúra; a munkaadók és a munkavállalói szervezeti felépítmények pedig markánsan eltérnek egymástól. Más szóval, míg a szakszervezeti oldal viszonylag tiszta struktúrával rendelkezik – az Európai Szakszervezeti Szövetség és az európai ágazati szakszervezetek tagsági alapon működnek, addig a munkaadói oldal jóval komplexebb a tagsági lehetőségeit tekintve.

• Az európai és a nemzeti szintű szociális párbeszéd kapcsolata kulcsfontosságú az Európai párbeszéd működése szempontjából.
• Az erős nemzeti struktúra mind az alulról építkező, mind a felülről irányított szempontból létkérdés. Az erős struktúra több vizsgált országban is hiányzik vagy hiányos, vagy 2008 óta meggyengült.
• Az európai szociális partnerek arra törekszenek, hogy erősítsék a szervezeteiket, és megfelelő kommunikációt alakítsanak ki a tagszervezetek és az ágazatok között.

A szociális partnerek részvételét a társadalmi párbeszédben a következők befolyásolják:

• szervezeti jellegzetességek (motivációk, elvárások, szakértelem, kapacitás…) és országos szerkezeti keretek (szociális partnerek közötti kapcsolat, munkaügyi kapcsolatok rendszere stb.),

• ágazati jellegzetességek (pl. európai szinten a bőripar kb. 40 000 főt foglalkoztat, még a kereskedelem több mint 30 millió főt),
• az országos szociális párbeszéd (akár ágazatok között) minősége meghatározó az Európai párbeszédben való részvétel szempontjából,
• kapacitás-kérdések (jól működő, jól szervezett szociális párbeszéddel rendelkező országok jobb munkafeltételekről és több forrásról számoltak be, mint azok, akiknél ez nem így van).

Ami a szakpolitikai tanácsokat illeti, a tanulmány a következőket javasolja:

• kulcsfontosságú a gyengébben fejlett szociális párbeszéddel rendelkező országok (ilyen Magyarország is) ágazati szociális partnereinek közvetlen bevonása az európai ágazati párbeszédbe (tréning, kapacitásépítés, tudásátadás, a szakértelem fejlesztése Európai témakörökben),

• ahhoz, hogy a nemzeti szintű szakszervezeteket és munkaadói szervezeteket jobban bevonják az Európai párbeszédbe, fontos, hogy a szervezetek megtalálják azokat a témaköröket, amelyek tagszervezeteiket érdekelhetik.
• bizalmon alapuló személyes kapcsolatok kialakítása különösen fontos azokban az országokban, ahol ellenérzéssel viseltetnek a felek bevonásával szemben,
• miközben az országos munkaügyi kapcsolatok rendszere és a források, kapacitások megléte elengedhetetlen, fontos megvizsgálni egyéb tényezőket, például a tudásátadás milyenségét.
• az Európai Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokban a szociális párbeszéd fejlesztését, ugyanakkor tiszteletben kell tartania az országos szintű és ágazati szociális partnerek autonómiáját,
• az Európai intézményeknek tisztában kell lenniük a szociális párbeszédet érintő komplex kihívásokkal az egyes országokban.

A teljes - angol nyelvű - tanulmány letölthető innen.

Kelemen Melinda

Cimkék: Melinda Kelemen társadalmi párbeszéd

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.224.11.137 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »