Budapest: 13°
HUF/EUR: 330.82
szechenyi
Hírek » Részletek

EGSZB vélemények 2


Összeállításunkban folytatjuk az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közelmúltban elfogadott véleményeinek ismertetését. Jelen második részben közöljük a Bizottság állásfoglalását többek között a digitális munkakörnyezetre való áttérésről, vagy a fogyatékossággal élő nők helyzetéről. 

„MEZŐGAZDASÁG, VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM” SZEKCIÓ

NAT/733: Az ivóvízről szóló irányelv

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) intenzíven foglalkozik az Európai Bizottságnak az ivóvízirányelv aktualizálására vonatkozó javaslatával. Az EGSZB kiváltképp azért fejezi ki elégedettségét, amiért első ízben valósult meg egy európai polgári kezdeményezéssel kezdődött jogalkotási folyamat lezárása, mely megfelel az általános várakozásoknak. Felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy az EU-ban rendelkezésre álló ivóvíz több mint 99%-a megfelel a 98/83/EK irányelvnek, és kiváló minőségű.

Mindazonáltal az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az irányelv nem tartalmazza egyértelműen az ivóvízhez, valamint a higiéniai és egészségügyi szolgáltatásokhoz való, a „Right2Water” elnevezésű európai polgári kezdeményezés által kért és az ENSZ Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i, „Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” elnevezésű határozatában és a fenntartható fejlesztési célokban (6. célkitűzés: „A biztonságos és megfizethető ivóvízhez való egyetemes és méltányos hozzáférés biztosítása mindenki számára”) megfogalmazott egyetemes jogot.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon döntésével, miszerint az irányelv eszközét kell alkalmazni, hiszen ez – a szubszidiaritás elvével összhangban – hatékonyabban reagál a nemzeti és helyi szinten fennálló sajátos szükségletekre és problémákra, amennyiben a minőségi ivóvízellátás igénybevételének garantálása érdekében mindenkor megmarad a különösen a fenntartható fejlődés és a körforgásos gazdaság valamennyi egyéb szabályozására kiterjedő holisztikus megközelítés.

Az EGSZB javasolja, hogy a tagállamok – a szubszidiaritás elvével összhangban – olyan, specifikus intézkedéseket hozhassanak, amelyek a kiszolgáltatott helyzetben lévő és a társadalom peremére szorult személyek ivóvízhez jutását hivatottak elősegíteni. Az EGSZB ugyanakkor komoly kétségeinek ad hangot a nemzeti szinten hatályos eltérések jelenlegi rendszere megszüntetésének és az irányelv 12. cikke szerinti automatikus mechanizmusok bevezetésének együttes alkalmazásával kapcsolatosan. Ezek az intézkedések nem veszik kellőképpen figyelembe a területi sajátosságokat, és a szolgáltatás hirtelen megszűnését eredményezhetik anélkül, hogy azt az emberi egészséget fenyegető reális veszélyek indokolnák. Mindezt figyelembe véve a víz összetételében megfigyelhető tendenciákra és nem a szórványosan előforduló adatokra kell fektetni a hangsúlyt.

Az Európai Bizottság támogatja kiterjedt kampányok szervezését a lakosság legújabb egészségvédelmi szabályokról történő tájékoztatása, valamint a szélesebb körű és tudatosabb vízfelhasználás érdekében. E kampányok megvalósításához nem digitális eszközöket is be kell vonni annak érdekében, hogy azok a lakosság minden rétegéhez eljussanak. Helyénvaló, hogy az Európai Bizottság mérlegelje az újrafeldolgozási kampányok és az alacsony vízfogyasztású háztartási készülékek vásárlóit támogató gazdasági intézkedések bevezetését.

Az EGSZB támogatja az ivóvízzel érintkező anyagokra vonatkozó hatályos jogszabályok harmonizációjára vonatkozó javaslatot. Az EGSZB úgy véli, hogy ez az intézkedés jelentős méretgazdaságosság kialakulását ösztönözhetné a belső piacon, valamint fejlődést eredményezhetne az egészségügy terén.

NAT/719: A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP-ok) olyan szerves vegyületek, amelyek ellenállóak a kémiai, biológiai és fotolitikus folyamatok révén történő környezeti lebomlással szemben. Perzisztenciájuk miatt a POP-ok biológiailag felhalmozódnak, aminek káros hatásai lehetnek az emberi egészségre és a környezetre nézve. Számos POP-ot jelenleg is növényvédő szerként, oldószerként, gyógyszerként és ipari vegyi anyagként használnak, illetve használtak a múltban. Habár egyes POP-ok természetes módon keletkeznek – például vulkánokban és különböző bioszintetikus utak révén – többségüket az ember állítja elő teljes szintézissel.

A POP-oknak az emberi és környezeti egészségre gyakorolt hatását a nemzetközi közösség 2001-ben vitatta meg a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény kidolgozása során. A 180 fél által ratifikált és az elővigyázatosság elvén alapuló Stockholmi Egyezmény egy olyan globális szerződés, amely jogi keretet biztosít a POP-ok gyártásának, felhasználásának, behozatalának és kivitelének beszüntetéséhez. A 12 tételből (beleértve a DDT-t) álló listát tartalmazó Egyezményt az Európai Unió 2005-ben írta alá.
Az Európai Unió olyan intézkedések bevezetésére vállalt kötelezettséget, amelyek csökkentik a POP-ok környezetbe történő kibocsátását az emberek és a vadon élő állatok kitettségének csökkentése érdekében. Az Európai Unió nagyon sokat tett annak érdekében, hogy az Egyezmény keretében új anyagokat jelöljön meg. A 850/2004/EK rendelet (vagy POP-rendelet) az Európai Uniónak és tagjainak az Egyezmény értelmében vállalt kötelezettségeit végrehajtó jogi eszköz.

- Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amelynek célja a POP-rendelet átdolgozása Stockholmi Egyezmény szerinti uniós kötelezettségek egységes és hatékony megvalósítása érdekében.

- Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az Európai Unióban már megszűnt a POP-ok többségének forgalomba hozatala és felhasználása. Mindazonáltal a POP-ok kibocsátásának minimalizálása érdekében be kell tiltani az ilyen anyagok gyártását is, a mentességeket pedig azokra az anyagokra kell korlátozni, amelyek valamely különleges alkalmazásban nem helyettesíthető funkciót töltenek be.
- Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, mely szerint egyes feladatokat az Európai Bizottságról az ECHA-ra kell átruházni annak érdekében, hogy jobbak legyenek a feltételek a végrehajtás adminisztratív, tudományos és technikai támogatásához.
- Az EGSZB ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy megbízható munkamódszert kell kialakítani az Európai Bizottság, az ECHA és a tagállamok bevonásával a hatékony együttműködés és a jobb eredmények biztosítása érdekében. Az új munkaterv egyik sarokkövét az érdekelt felekkel folytatott konzultációnak kell képeznie.
- Az EGSZB úgy véli, hogy az átdolgozás egyes vonatkozásai teljes mértékben technikai jellegűek. Az EGSZB a korábbi véleményeivel összhangban úgy véli, hogy a POP-ok komoly veszélyt jelentenek a környezetre és az emberi egészségre nézve. Az EGSZB ezért a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megfelelő és korlátozott alkalmazását ajánlja (amennyiben az feltétlenül szükséges) az érdekelt felekkel folytatott nyílt párbeszéd fenntartása érdekében, különös figyelmet fordítva a lakossági tudatosságra és az átláthatóságra.

„GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ” SZEKCIÓ

ECO/451: Csomag a nemteljesítő hitelekről

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által előterjesztett csomagot, amely központi eleme a nemteljesítő hitelek továbbra is fennálló problémájának kezelése érdekében indított kezdeményezésnek, és alapvető szerepe van a bankunió felé tett előrelépés tekintetében.

Az EU pénzügyi intézményei előrelépést értek el mind a hitelportfóliók minősége, mind pedig a nemteljesítő hitelek teljes volumene terén; mindazonáltal további intézkedésekre van szükség uniós szinten a nemteljesítő hitelek jövőbeli felhalmozódásának megakadályozása érdekében.

A nemteljesítő hitelek szintjén végzett uniós szintű összehasonlításoknak figyelembe kell vennie azt, hogy néhány országban a bankok jelentős összegű állami támogatásban részesültek a válság korai szakaszában (2008–2012), míg mások ezt nem tudták megtenni az állami támogatásokra vonatkozó szabályok változásai miatt.
Az EGSZB felhívja a figyelmet a pénzügyi válság társadalmi következményeire a kirekesztés, a társadalmi igazságosság és a belső piac kiteljesítése előtt álló akadályok terén.

A jövőben a túlzott eladósodottság következményeinek elkerülése érdekében létfontosságú, hogy eltávolítsák a rossz adósságokat a pénzügyi intézmények könyveiből. Az EGSZB szorgalmazza a hitelintézetek felelős hitelezését is.

• Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által előterjesztett csomagot, amely központi eleme a nemteljesítő hitelek továbbra is fennálló problémájának kezelése érdekében indított kezdeményezésnek, és alapvető szerepe van a bankunió felé tett előrelépés tekintetében.
• Az EGSZB rámutat arra, hogy néhány országban a bankok jelentős összegű állami támogatásban részesültek a válság korai szakaszában (2008–2012), míg mások ezt nem tudták megtenni a pénzügyi szektorra vonatkozó állami támogatások szabályainak változásai miatt. Ezért a nemteljesítő hitelek szintjén végzett uniós szintű összehasonlításoknak figyelembe kell vennie ezeket a különbségeket.
• Az EGSZB felhívja a figyelmet a pénzügyi válság társadalmi következményeire a kirekesztés, a társadalmi igazságosság és a belső piac kiteljesítése előtt álló akadályok terén. Néhány tagállamban a nemteljesítő hitelekben tükröződik az, hogy milyen súlyos helyzetben vannak a családok és a kkv-vállalkozók, és annak a kockázatnak is ki vannak téve, hogy elveszítik otthonukat vagy lefoglalják az ingatlanjaikat.
• A jövőben a túlzott eladósodottság következményeinek elkerülése érdekében létfontosságú, hogy eltávolítsák a nemteljesítő adósságokat a pénzügyi intézmények könyveiből, és az Ecofin Tanács tervének hozzá kell járulnia ehhez a célkitűzéshez. Az EGSZB szorgalmazza a felelős hitelnyújtást is, amely azt követeli meg a hitelintézetektől, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az egyes hitelfelvevőik szükségleteire és helyzetére, és hogy keressék meg az egyes személyek körülményeinek leginkább megfelelő pénzügyi eszközt.

ECO/452: A befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásának útjában álló akadályok csökkentése

Az illetékes nemzeti hatóságok által kiszabott díjak és kifizetések, valamint ezek átláthatósága tekintetében az EGSZB támogatja a javaslatban foglalt, a szabályozási díjak átláthatóságának megerősítésére irányuló szándékot, beleértve az ESMA szerepének meghatározását a szükséges információk összegyűjtésében. Az EGSZB véleménye szerint ez az intézkedés tovább könnyítheti a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazását.
A javaslat értelmében az illetékes nemzeti hatóságok szintjén a forgalmazási közleményekre vonatkozó szisztematikus értesítés tekintetében olyan szabályok bevezetése szükséges, amelyek a marketinganyagok előzetes ellenőrzésére szolgálnak. Az EGSZB szerint azonban az illetékes nemzeti hatóságok különböző szabályai az uniós piac széttöredezettségét okozhatják, ezért az egységes piacon nem szabad különbségeket megengedni. E tekintetben az EGSZB azt ajánlja, hogy az egyes illetékes nemzeti hatóságok számára ne legyen lehetséges ez eltérő megközelítés ebben a kérdésben.

- Az EGSZB üdvözli az ESMA-adatbázis létrehozását – mely tartalmazza az ABAK-okat, az ÁÉKBV-kezelő társaságokat, az alternatív befektetési alapokat (AIF) és az ÁÉKBV-ket –, de hozzáteszi, hogy nem kívánatos további bejelentési követelményeket előírni az eszközkezelők részére. Az EGSZB álláspontja szerint ezért világossá kell tenni, hogy a rendelettervezet 10. és 11. cikkén alapuló jelentéstételi követelményeknek az egyes illetékes nemzeti hatóságokra vonatkozó jelentéstételi követelményeknek kell lenniük, és ezek nem támaszthatnak további jelentéstételi követelményeket a piaci szereplőkkel szemben.

- Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás meghatározására irányuló javaslatnak nem szabad az ABAK-irányelvben szereplő meghatározásból kiindulnia, miközben további jogi egyértelműségre és következetességre van szükség, és a gyakorlati tapasztalatok alapján ez inkább – vagy kizárólag – nem jogalkotási eszközökkel látszik megvalósíthatónak. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a javaslat – eltérő nemzeti értelmezések kialakulását eredményezve – az egységes piac további széttagoltságához vezethet.

- A befektetési alapok kínálatának és forgalmazásának megszüntetésére vonatkozó szabályokkal összefüggésben az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt szabályok az egységes piac torzulását eredményezhetik a befektetési alapok szempontjából. A bármely befektetési alap befektetési jegyei/részvényei forgalmazásának megszüntetésére vonatkozó döntés bármely joghatóság keretében kizárólag az eszközkezelő társaság üzleti döntése lehet. A befektetők megfelelő védelmének (a gyakorlati tapasztalat által igazolt) feltételei:

  • a határozatok közzététele,
  • a befektetők tájékoztatásának biztosítása,
  • annak a lehetőségnek a biztosítása a befektető számára, hogy meghatározott időn belül ingyenesen kiléphet az alapból.

ECO/453: A fedezett kötvényekre vonatkozó európai keretszabályozás

Az EGSZB különösen üdvözli ezeket a javaslatokat, amelyek a tőkepiaci unió felépítésére irányuló intézkedések részét képezik, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy mindent meg kell tenni a gyors előrelépés és a jó eredmények elérése érdekében.

- A tőkepiaci unió felépítése, amely ideális esetben nagyobb gazdasági és szociális konvergenciát és pénzügyi, valamint gazdasági integrációt eredményez, és a gazdasági és pénzügyi források kibővítése és diverzifikációja által a pénzügyi és gazdasági rendszer nagyobb biztonságához, stabilitásához és rugalmasságához kell, hogy vezessen. A tőkepiaci unió gyors megvalósítása továbbra is kiemelt fontosságú.
- A fedezett kötvényekre vonatkozó javasolt szabályok elősegítik a határokon átnyúló finanszírozási tevékenységeket, és ezáltal a magánvállalkozások kockázatainak jobb elosztását teszik lehetővé. Ez pedig kiemelt fontosságú a tagállamok számára válság esetén az aszimmetrikus sokkhatások megelőzése és azok hatásainak csökkentése szempontjából. Emellett a tőkepiaci unió jelentős mértékben hozzájárul az Unió tagállamai közötti konvergens növekedéshez, aminek lehetővé kell tennie a kevésbé fejlett gazdaságok számára a gyorsabb felzárkózást azokhoz a gazdaságokhoz, amelyek jobban teljesítenek.
- A tőkepiaci unió a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése szempontjából is döntő fontosságú, megvalósítása tehát nélkülözhetetlen. Teljes körű bankunióval kiegészülve a tőkepiaci unió valódi pénzügyi uniót eredményez, ami a gazdasági és monetáris unió négy alappillérének az egyike.

Európa hagyományosan nagyon erős pozíciókkal rendelkezik a fedezett kötvények terén . Ezeket a javaslatokat lehetőségként kell felhasználni Európa globális vezető szerepének további erősítésére. Általánosabban megfogalmazva és nemzetközi szemszögből tekintve fontos, hogy az EU hatékonyan lépjen fel, és erős pozíciókat építsen ki magának, különös tekintettel a kelet és nyugat között végbemenő számos globális hatalmi átrendeződésre. Ezek a javaslatok segítséget nyújtanak abban, hogy a gazdaság hosszú távú finanszírozása céljából többletforrásokat teremtsenek elő. Lényegében a fedezett kötvények kibocsátásával a bankok költséghatékony módon tudnak hosszú távú finanszírozásra szert tenni. A fedezett kötvények kibocsátását tekintve a jelenleg kiaknázatlan piaci potenciál elérheti a 342 milliárd eurót, az uniós hitelfelvevők velejáró éves megtakarítása pedig az 1,5–1,9 milliárd eurót

Mindenesetre fontos, hogy az új források a gazdaság javára válnak. A bankoknak arra kell felhasználniuk ezt a többletfinanszírozást, hogy további hiteleket nyújtsanak a kormányoknak, a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. Ebben az esetben e javaslat segítséget nyújthat a bank- és pénzügyi világba vetett bizalom helyreállításához.

„KÖZLEKEDÉS, ENERGIA, INFRASTRUKTÚRA ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM” SZEKCIÓ

TEN/661: A közlekedés szerepe a fenntartható fejlesztési célok teljesítésében – mit jelent ez az uniós szakpolitikai döntéshozatal szempontjából?

A közlekedés számos fenntartható fejlesztési cél elérése szempontjából rendkívül fontos. Jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági fejlődéssel, az iparral és a kkv-kkal, valamint a kereskedelemmel és beruházással kapcsolatos fenntartható fejlesztési célok teljesítéséhez. Következésképpen a foglalkoztatás és a jóllét elősegítésére, valamint az egyenlőtlenségek és a kirekesztés csökkentésére irányuló fenntartható fejlesztési célok elérését is elősegíti. A közlekedés ugyanakkor több kihívást is jelent a fenntartható fejlesztési célok tekintetében: mérsékelni kell éghajlati és környezeti hatását, javítani kell a közlekedési rendszereket és a közlekedésbiztonságot, továbbá kezelni kell a munkahelyekkel és a tisztességes munkával kapcsolatos aggályokat.

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen egy új integrált szakpolitikai keretet a közlekedéspolitika új generációjához azzal a céllal, hogy a társadalmi és környezetvédelmi célkitűzések teljesítése mellett megteremtse a közlekedés és a mobilitás javításának alapjait.
Az EGSZB továbbá kéri az Európai Bizottságot, hogy alaposan értékelje a fenntartható fejlesztési célok mutatóit a közlekedés szempontjából, és segítse elő releváns mutatók kidolgozását, melyek reális és informatív képet adnak a fejlődésről, valamint összhangban vannak az integrált megközelítéssel.

„FOGLALKOZTATÁS- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA, UNIÓS POLGÁRSÁG” SZEKCIÓ

SOC/579: A fogyatékossággal élő nők helyzete

A fogyatékossággal élő nők és lányok továbbra is a nemükön és fogyatékosságukon alapuló többszörös és interszekcionális diszkriminációval néznek szembe. A fogyatékossággal élő nőknek nincsenek egyenlő esélyeik arra, hogy másokkal egyenlő alapon részt vegyenek a társadalom valamennyi vonatkozásában. Túl gyakran ki vannak rekesztve többek között az inkluzív oktatásból és képzésből, a foglalkoztatásból, a szegénység enyhítését célzó programokhoz való hozzáférésből, a megfelelő lakhatásból, valamint a politikai életben és a közéletben való részvételből, és számos jogszabály megakadályozza, hogy saját életükről döntéseket hozzanak, ideértve szexuális és reproduktív jogaikat. Olyan akadályokkal szembesülnek, amelyek miatt nem élvezhetik az őket uniós polgárként megillető jogokat.

Az EGSZB az EU-t és valamennyi tagállamát, hogy hajtsák végre a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (UNCRPD) a fogyatékossággal élő nők és lányok tekintetében az UNCRPD bizottság által 2015-ben az EU-nak címzett ajánlásokat és az ENSZ-bizottság CRPD 6. cikkére vonatkozó, 3. számú általános észrevételét.

• Kérjük az EU-t és tagállamait, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos jövőbeli stratégiáikba, szakpolitikáikba és programjaikba vegyék fel a fogyatékosság vetületét, fogyatékossággal kapcsolatos stratégiáikba – ezen belül a 2020–2030-as időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiába és a szociális jogok európai pillérébe – pedig építsék be a nemek közötti egyenlőség szempontját.Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia utódjának is figyelembe kell vennie a fogyatékossággal élő nők szempontjait, mivel gazdasági és társadalmi részvételük alapvető Európa általános gazdasági és szociális stratégiájának sikeréhez.

• Uniós és nemzeti szinten egyaránt meg kell hozni az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy strukturált párbeszédet alakítsanak ki, amelyhez önálló költségvetési sor társul, amely elegendő ahhoz, hogy garantálja a fogyatékossággal élő személyek, köztük a fogyatékossággal élő nők, lányok és fiúk képviseleti szervezeteiken keresztüli részvételét és a velük való érdemi egyeztetést a CRPD végrehajtása és nyomon követése során.
• A jelenlegi és jövőbeli uniós finanszírozási eszközöket, különösen a strukturális alapokat és az Európai Szociális Alapot kulcsfontosságú eszközként fel kell használni, hogy ezekből támogassák a tagállamokat az akadálymentesség és a fogyatékossággal élő nőket és lányokat érintő megkülönböztetés mentesség előmozdítása során.

SOC/578: A digitalizált munkakörnyezetre történő áttérés irányítása

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a teljes foglalkoztatást, a társadalmi fejlődést, a magas szintű védelmet, valamint a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentését hirdető európai értékek tiszteletben tartásán alapuló, igazságos digitális átállást támogatja.

Az EGSZB amellett száll síkra, hogy az új technológiákban rejlő hatalmas lehetőségeknek mindenki – a munkavállalók, a polgárok és a vállalkozások – javát kell szolgálniuk. Ennek a változásnak nem lehetnek vesztesei. A szakpolitikáknak elsődlegesen az összes polgár megfelelő készségekkel való felruházása érdekében az egyéni pályák, illetve az Alapjogi Chartában foglalt szolidaritási rendszerek megerősítésére, az európai szervezetek által az európai szociális alapjogok keretében Göteborgban kihirdetett prioritásokra és az ILO-egyezményekre kell irányulniuk.
A foglalkoztatás várhatóan megváltozik az automatizálás, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia hatására. Az EGSZB úgy véli, hogy az európai munkavállalók kompetenciafejlesztésére kiemelt figyelmet kell fordítani, különösen azok esetében, akik képesítésük szintje és készségeik elavulása miatt nem tudják betölteni az új vagy olyan munkahelyeket, amelyek a technológia következtében meg fognak változni. Úgy ítéli meg, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt sürgősen szükség van az alapképzés és az egész életen át tartó tanulás átalakítását támogató politikára az új munkahelyeken egyre inkább szükséges kreatív és digitális készségek fejlesztésére képes, releváns pedagógiai módszerek előmozdítása érdekében.

• A nők és a férfiak megfelelő arányú részvételének az egyik legfontosabb prioritásnak kell lennie: a jelentős digitális komponenssel rendelkező ágazatokban riasztó a helyzet, annyira kevés nő képviselteti magát ezeken a területeken. Ezeket a tendenciákat fontos figyelemmel kísérni és mérni, és a nők részvételét elő kell mozdítani ezekben az ágazatokban.

• Az EGSZB megállapítja, hogy az EU-ban a teljes közkiadások mindössze 0,3%-át fordítják a szociális politikákba való beruházásokra. A munkavállalók, a vállalkozások és összességében a társadalom javát szolgálva elegendő anyagi forrást kell biztosítani, elsősorban az EU 2020 utáni időszakra vonatkozó következő többéves költségvetési tervébene politikák megerősítéséhez és a munkakörnyezet digitáls átalakításának támogatásához.

• További forrásokat tartogathat a digitalizálás által generált hatékonyságnövekedés. Az EGSZB javasolja, hogy a hozzáadott érték elosztásáról szóló társadalmi párbeszédet ágazati és vállalati szinten szervezzék meg annak érdekében, hogy megegyezhessenek azok felhasználásának módjáról.

• A digitalizálás következtében létrejövő összes rugalmas foglalkoztatási forma lefedése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen munkavállaló se maradjon le az EGSZB prioritásnak tekinti a szociális jóléti rendszerek minőségének és pénzügyi fenntarthatóságának védelmét. Arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy szervezzék meg a szociális partnerekkel folytatandó egyeztetést a szociális jóléti rendszerek kiigazításáról, különösen azon munkavállalók érdekében, akikre státuszuk miatt nem terjednek ki kellően ezek a rendszerek.

• Az új technológiák, például a robotok vagy az intelligens gépek bevezetésével kapcsolatban az EGSZB tanulmányában emlékeztet arra, hogy fontos a munkavállalók képviselőinek előzetes tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció, és hogy e technológiai változások kezelése érdekében kollektív tárgyalást kell folytatni. Emlékeztet továbbá arra, hogy az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv kötelezően előírja ezt a konzultációt.

• A mesterséges intelligenciával kapcsolatban az EGSZB hangsúlyozza, hogy az algoritmusok működésének átláthatatlansága és az, hogy az emberi ellenőrzés alól kisikló döntéseket milyen módon hozzák meg, hatalmas kihívások elé állítja az EU-t, és alapvető kérdéseket vet fel arról, hogy milyen társadalomban akarunk élni. Az EGSZB már felhívta a figyelmet arra, hogy az ember és a gép közötti kapcsolat meghatározása elsőrendű fontosságú lesz az új munkakörnyezetben. Az ember gép feletti ellenőrzésére összpontosító megközelítés alapvető jelentőségű.

• Az EGSZB olyan egyetemes szakpolitikai kereteket támogat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, amelyek versenyelőnyt biztosítanak az EU számára továbbá ösztönzi a társadalmi szempontból felelős és a közjó szolgálatában álló mesterséges intelligencia fejlesztését. Hangsúlyozza, hogy az EU-nak támogatnia kellene a „kognitív ergonómiával” foglalkozó új kutatási területet, melynek célja az emberközpontú intelligens technológiák használatát előmozdító intézkedések elfogadása.

SOC/596: Bizonyítékok büntetőeljárásokban

Az EGSZB úgy véli, hogy az információs szolgáltatások fokozott felhasználása kihívást jelent a bűnüldözés számára. Mindeddig nem jött létre megbízható együttműködés a szolgáltatókkal, hiányzik az átláthatóság, a nyomozati intézkedésekkel kapcsolatos joghatóságot pedig jogbizonytalanság övezi.
Az EGSZB üdvözli, hogy a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendeletre irányuló javaslat kötelező európai eszközöket vezet be az adatok biztosítására és az azokhoz való hozzáférésre.Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy a közlésre kötelező európai határozat és a megőrzésre kötelező európai határozat olyan nyomozási cselekmények, amelyek kizárólag nyomozás vagy büntetőeljárás keretében bocsáthatók ki, konkrét bűncselekmények vonatkozásában.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a közlésre kötelező európai határozat csak a súlyosabb bűncselekményi formák kapcsán alkalmazandó. Az EGSZB szerint ezt a célt inkább úgy lehetne elérni, hogy a 3 hónapos minimális büntetési tételt tekintik irányadónak a 3 éves maximális büntetési tétel helyett.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a rendeletnek tiszteletben kell tartania különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a tagállamok alkotmányaiban elismert alapvető jogokat és alapelveket.

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy nemzeti szinten gyakran eltérő válaszokat adnak arra a kérdésre, hogy büntetőeljárásban milyen feltételek mellett lehet hozzáférni az adatokhoz, és erről kinek kell döntenie. Az EGSZB amellett áll ki, hogy az adatokhoz való hozzáférés feltételei tekintetében Európa-szerte egységes szabványokat kell kidolgozni.

Az EGSZB üdvözli, hogy mindkét határozatot egy tagállam igazságügyi hatóságának kell kibocsátania vagy megerősítenie. Az EGSZB ugyanakkor problematikusnak tartja, hogy előfizetői vagy hozzáférési adatok esetében az ügyész is kezdeményezheti a közlésre kötelező határozatot, és azt támogatja, hogy a bírói kontrollt kiterjesszék minden személyes adat gyűjtésére is.

Az EGSZB az Európai Bizottsághoz hasonlóan problémát lát abban, hogy harmadik országok olyan kötelezettségeket írhatnak elő az uniós szolgáltatók számára, amelyek nincsenek összhangban az uniós alapjogokkal. Az EGSZB üdvözli, hogy a javaslat erős garanciákat és kifejezett hivatkozásokat tartalmaz az uniós vívmányoknak már alapját képező feltételekkel és garanciákkal kapcsolatban.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatában biztosított lehetőséget, hogy a közlésre kötelező határozat jogszerűségét, szükségességét és arányosságát a címzett megtámadhatja, és hogy a szolgáltató tagállamában kért adatokat védő mentességeket és kiváltságokat a kibocsátó államnak tiszteletben kell tartania.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslata kötelezővé teszi a szolgáltatók számára, hogy a bizonyítékgyűjtésre irányuló határozatok átvételére, az azoknak való megfelelésre és azok végrehajtására jogi képviselőt jelöljenek ki az Unióban.

Az EGSZB véleménye szerint a szolgáltatónak minden esetben jogosultnak kell lennie a költségek megtérítésére, ha a kibocsátó állam joga rendelkezik erről.

SOC/594: Az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a tartózkodási okmányok biztonsága

Az EGSZB rendkívül pozitívan értékeli az itt vizsgált kezdeményezést, amely megítélése szerint sürgetően szükséges; helyesli a javaslat korlátozott kereteinek megfelelő jogalapot, valamint a jogalkotási eszköz megválasztását. Megerősíti, hogy a javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint az alapvető jogokat, és felhív a javaslat sürgős elfogadására.
A bizottság Helyesli továbbá az igazolvány birtokosa arcképmásának és két ujjnyomatának interoperábilis formátumban történő, kötelező feltüntetését, valamint a biometrikus adatoknak az igazolványokon esetlegesen szereplő egyéb adatoktól való elkülönítésének előírását.

Az EGSZB ugyanakkor örömmel venné, ha az Európai Bizottság megvizsgálta volna egy olyan európai személyazonosító igazolvány létrehozásának lehetőségét, amely lehetővé tenné az európai polgárok számára, hogy ezen az igazolványon keresztül gyakorolják szavazati jogaikat; igaz, ehhez más jogalapot kellett volna választania.Az EGSZB attól tart, hogy az új igazolványok megfelelőségével kapcsolatos költségek előre nem látható, nem összehangolt és nem arányos mértékben a polgárokat fogják terhelni, mivel azok teljes mértékben a tagállami közigazgatásoktól fognak függeni.

Az EGSZB ezenkívül úgy véli, hogy a tagállamok által az igazolványokhoz kapcsolt egyéb elemekkel is foglalkozni lehetett volna, és azokat a megfelelő mértékig egységesíteni lehetett volna akár azok beépítése terén, akár a maguk az érintettek vagy harmadik felek általi használatot illetően.
A rendelet szükségességére és sürgősségére tekintettel a hatálybalépésre és a későbbi nyomon követésre vonatkozó határidők általános lerövidítését javasolja.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.166.207.223 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »