Budapest: 22.3°
HUF/EUR: 330.82
szechenyi
Hírek » Részletek

A 2019. évi adóváltozások


Azt sajnálattal vettük tudomásul, hogy idén a cafetéria rendszer gyökeresen átalakul, a legtöbb eddigi juttatás adómentessége vagy kedvezményes adóterhe megszűnik. De milyen további adóváltozásokra kell számítanunk?

1. Személyi jövedelemadó

Béren kívüli juttatások

2019. január 1-től kizárólag a Szép-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteherfizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Az éves keretösszeget meg nem haladóan adott pénzösszeg (évi 100 000 forint) nem minősül béren kívüli juttatásnak.

A béren kívüli juttatások közterhének alapja a juttatás értéke az 1,18-szoros szorzó eltörlése miatt.
A béren kívüli juttatások összege után a juttatónak a személyi jövedelemadón kívül 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (korábban a juttatást 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terhelte). A béren kívüli juttatások közterhe így 34,5 százalék (a korábbi 34,22 százalék helyett).

A korábbiakhoz képest nem változott, hogy a Szép-kártyán adott juttatásnak az egyes alszámlákra vonatkozóan meghatározott értékhatárt meghaladó része, illetve az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Az éves rekreációs keretösszeg a piaci szférában munkavállalónként évi nettó 450 ezer forint, a költségvetési szervek esetében nettó 200 ezer forint.

(A juttatások változásáról lásd a korábbi cikkünket itt. )

Családi kedvezmény

Két eltartott esetén a jogosultak kedvezményezett eltartottanként havi (116 670 forint helyett) 133 330 forinttal csökkenthetik az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket 2019. január 1-től. Ez tehát két eltartott esetén a korábbi nettó 17 500 forint helyett 20 000 forint pluszt jelent havonta. A korábbi évhez képest nem változott, hogy a kedvezmény mértéke jogosult kedvezményezett eltartottanként egy eltartott esetén havi 66 670 forint, három és minden további eltartott esetén havi 220 000 forint.

A családi kedvezménnyel kapcsolatos további változás, hogy megosztható akkor is, ha a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak a magánszemély (például saját maga vagy házastársa köznevelési intézmény jövedelemmel nem rendelkező tanulója), és emelt összegű családi pótlékra jogosult.

Egyes meghatározott juttatások

Január 1-től nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Ezek a juttatások munkavállalók esetében ezentúl bérjövedelemként viselik a közterheket.


Már nem minősülnek egyes meghatározott juttatásnak a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások. Így 2019-től munkavállaló esetében bérjövedelemként viseli a közterheket
- a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás,
- a munkahelyi (üzemi) étkeztetés
- az Erzsébet utalvány
- az iskolakezdési támogatás,
- a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem,
- az iskolarendszerű képzési költség munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelem,
- az önkéntes biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás

Nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. A juttatás – munkavállaló esetében – bérjövedelemként viseli a közterheket.

A korábbi három helyett évi egy alkalommal juttatható csekély értékű ajándék. (Csekély értékű ajándék a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás, ami továbbra is egyes meghatározott juttatásként adóköteles.)

A korábbihoz hasonlóan továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül:
- az önkéntes kölcsönös egészség- és nyugdíjbiztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg,
- a cégtelefon magáncélú használata,
- a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
- a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
- a csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem,
- a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
- az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
- a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
- az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból.
Az egyes meghatározott juttatások adóalapjának meghatározásakor továbbra is alkalmazni kell az 1,18-szoros szorzót. Az egyes meghatározott juttatások közterhe változatlanul 40,71 százalék (az 1,18-szoros összeg után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni, a korábbi ugyanilyen mértékű egészségügyi hozzájárulás helyett).

Adómentes juttatások

A cafeteria-rendszer adózási szabályainak átalakítása miatt a törvény hatályon kívül helyezi:
- a lakáscélú munkáltatói támogatást,
- a mobilitási célú lakhatási támogatás,
- a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja,
- a diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói juttatás
adómentességének feltételeit meghatározó rendelkezéseket.
E juttatások – munkavállaló esetében – bérjövedelemként viselik a közterheket.
Átmeneti rendelkezés szerint a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben az Szja tv. 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni az elszámolásra irányuló időpontig.

Belépőjegy, bérlet adómentessége

2019. január 1-től a kifizető a magánszemély részére sportrendezvényre és/vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegyet, bérletet, mindkét célra külön-külön a minimálbért meg nem haladó mértékben adómentesen juttathat. (Korábban a sportrendezvényre nem volt értékbeli korlát, míg a kulturális szolgáltatás esetén az adóévben legfeljebb 50 ezer forint összegű juttatás volt adható.)
Csak akkor adómentes a juttatás, ha a belépőjegy, bérlet nem visszaváltható (ide nem értve a magánszemély részére ki nem osztott belépők, bérletek visszaváltását). További feltétele az adómentességnek, hogy a juttatás utalvány formájában nem adható.

Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány

2019. január 1-től a munkáltatói hozzájárulás munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles (egyes meghatározott juttatás helyett).

Munkaviszonyból származó jövedelemként (nem egyéb jövedelemként) adóköteles a munkáltató által a pénztárba fizetett, a pénztártag munkavállalók egyéni számlája javára jóváírandó (tagot illető) adomány.

Önkéntes pénztári egyéni számlán jóváírt összeg

Új előírás, hogy a munkáltatói hozzájárulás és a tagot illető támogatói adomány esetében a kifizetett összeg a magánszemély tagot terhelő közterhek levonása utáni (nettó) összeg. Azaz a munkáltatónak a bruttó összegből le kell vonnia az szja-előleget és az egyéni járulékokat (továbbá a bruttó összeg után meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adói is). Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba teljesített munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány megszerzésének időpontja a kiadás teljesítésének napja.

Célzott szolgáltatás kiegészítő önsegélyező pénztárba

Január 1-től a kifizető (munkáltató) által kiegészítő önsegélyező pénztárba célzott szolgáltatásként befizetett összeg után a befizetéskor nem keletkezik (egyes meghatározott juttatásként) személyi jövedelemadó-kötelezettség.
Az adókötelezettség a célzott szolgáltatás igénybevételekor keletkezik egyéb jövedelemként.
Az egyéb jövedelemnek minősülő célzott szolgáltatást nem terheli szja-előleg, és az önkéntes pénztár a szocho-törvény értelmében nem minősül kifizetőnek e szolgáltatás tekintetében.

A korábbi évhez képes nem változott, hogy a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatásra (tehát nyugdíjpénztári és egészségpénztári célzott szolgáltatásra befizetett összeg az szja-törvény szerint egyes meghatározott juttatásként adóköteles. A célzott szolgáltatásként befizetett összeg a pénztártagok egyéni számláin nem íródik jóvá. Ezért e juttatással összefüggésben a pénztártagot közteherfizetési kötelezettség nem terheli. A magánszemély által – kiegészítő nyugdíjpénztári vagy kiegészítő egészségpénztári – célzott szolgáltatásként megszerzett vagyoni érték (juttatás) adómentes.

Adókötelessé váló díjak

„Más személy” (kifizető, külföldi gazdálkodó szervezet) kizárólag adóköteles díjú kockázati biztosítást köthet a magánszemély (például munkavállaló) javára 2019. január 1-től. Átmeneti szabály szerint ha a „más személy” még 2018-ban megköti – magánszemélyek javára – a kockázati biztosítást, úgy a szerződéskötést követő biztosítási évben (de legkésőbb 2019. december 31-ig) megfizetett biztosítási díjakra alkalmazhatja a adómentességi szabályt.
A más személy (munkáltató) által fizetett biztosítási díj a juttatásban részesülő munkavállaló magánszemély esetén munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, akár egyéni, akár csoportos biztosításról van szó. (Korábban a minimálbér 30 százalékáig adómentes volt a kockázati biztosítási díj egyedi és csoportos biztosítások esetében.)

Egyes meghatározott juttatásként adózik:
- Az úgynevezett állománybiztosítások díja. Ezek olyan személyes csoportbiztosítások (élet-, baleset-, betegségbiztosítások), melyeket a kifizető (munkáltató) egy adott személyi állományra (például minden munkavállaló, a fizikai dolgozók) köt meg. E biztosításoknál a biztosítási díjat a biztosítási időszak kezdőlétszáma vagy átlagos statisztikai állományi létszám alapján határozzák meg.
- a nyilvános rendezvényekre kötött kockázati biztosítások díja. Egyes rendezvények (például falunap, melyre az önkormányzat csoportos balesetbiztosítást köt) esetében a létszám pontosan nem meghatározható, a rendező a résztvevők személyes adatait nem ismeri.

Adóköteles díjú személybiztosítások
Január 1-től a kifizető által 2019 előtt kötött, kockázati biztosításnak nem minősülő biztosításokra (melyek díja a díjfizetésidőpontjában adóköteles volt) egyéves átmeneti időszak vonatkozik. Ezek a biztosítások egyes meghatározott juttatásként adózhatnak legfeljebb 2019. december 31-ig.

2. Szociális hozzájárulási adó

Adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek

A korábbiakhoz képest változás, hogy szociális hozzájárulásiadó-, nem pedig egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik az Szja törvény szerint külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, és a kamatkedvezményből származó jövedelem után.

Az adó mértéke továbbra is az adóalap 19,5 százaléka, azzal, hogy az adó mértéke a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem esetében is ennyi (korábban ezek után egészségügyi hozzájárulást kellett fizetni.)

Mentesül az adófizetési kötelezettség alól

Január 1-től nem kell a kifizetőnek szochót fizetni az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel az összevont adóalapba tartozó adó-(adóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelem és egyes más jövedelmek után.

3. Általános forgalmi adó

Alanyi adómentesség

Az alanyi adómentesség értékhatára 2019. január 1-től 12 millió forintra emelkedik 8 millió forintról.

Kedvezményes kulcs
2019. január 1-től 18 százalékról 5 százalékra csökken az ESL és UHT tejek áfamértéke.

Lakóingatlan értékesítés

2020. január 1-től az új lakóingatlanok értékesítése ismét az általános 27 százalékos áfamértékkel adózik. Átmeneti szabály értelmében a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni az áfatörvény 3. számú mellékletében meghatározott új lakóingatlanok értékesítésére 2023. december 31-ig bezárólag a következő esetekben:
- építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagy
- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.

4. Illetékek

Jogosítvány szerzése

Új előírás, hogy 2019. január 1-től nem kell illetéket fizetni a 20 évnél fiatalabbak „B” kategóriás járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatás megállapítására irányuló eljárás után. Továbbra is illetékmentes a gépjárművezetői engedély első alkalommal történő kiadása.

Személyi okmány

Már 2018. július 1-től él az az új szabályozás, hogy évente csak egy lakalommal lehet illetékmentesen igényelni személyazonosító igazolványt és lakcímet igazoló hatósági igazolványt. (Korábban erre korlátlan számú alkalommal volt lehetőség.) Az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás továbbra is korlátlan számú alkalommal illetékmentes.

forrás:hvg


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 52.87.176.39 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »