Budapest: 0.57°
HUF/EUR: 344.11
szechenyi
Hírek » Részletek

Fenntartható Európa - fenntartható jövő


fenntarthato-europa-fenntarthato-jovo

2019. december 4-én és 5-én tartotta az Európai Szociális Alap plenáris ülését Helsinkiben. Az ülés előtt a finn szervezők előre is elnézést kértek: a karácsonyi csecsebecsék helyett az ajándékuk az, hogy minden résztvevőnek a klímaalapba befizetik a repülőútjukkal okozott karbonszennyezés pénzbeli kompenzációját.

Az ülés kezdetén Timo Harakka, a finn gazdasági, foglalkoztatási és szociális miniszter megerősítette, a Finn Elnökség jelszava a karbonsemlegesség elérése, és annak negatívba fordítása. Az elnökség jelmondata ezért „Fenntartható Európa - Fenntartható Jövő”. Ebből az is következik, hogy a Finn Elnökség fenntartható társadalmat szeretne megvalósítani, amelynek lényeges eleme a szociális párbeszéd. Hozzátette, a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is támogatja ezt a gondolatot, ennek érdekében az Európai Unió átmeneti alapokat hozna létre, amelyből a tagállamok pénzügyi segítséget kapnának a klímasemlegességre való átálláshoz.

Majd a találkozón elnöklő Andriana Sukova-Tosheva, a Bizottság Szociális ügyek és Társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának vezetője a Technikai munkacsoport képviselőjének adta a szót. A munkacsoport ülésén szóba kerül a programok pénzügyi megvalósításának értékelése. Loris di Pietrantoro elmondta, az EU jelenlegi pénzügyi támogatási keretéből 2019. november 28-ig ez EU tagállamok átlagosan 27,5 százalék forrást hívtak le. (A programok meghirdetése, elfogadása, a szerződés megkötése, a megvalósítása, a számlákkal való elszámolás, a kifizetés, és az ezzel való elszámolás mind-mind időigényes folyamat. Elképzelhető, hogy a programok nyolcvan százaléka már szerződést kötött, sőt nagy része már meg is valósult, de még nincs kellően adminisztrálva, és vagy megtörtént a fizetés, vagy, ami még későbbi dátumot feltételez, nem sikerült még elszámolni az összeggel. A kérdés azért is fontos, mert 2021-tól új program indul, és eddig (pontosabban a tárgyév + következő két évig bezárólag) minden programmal el kell számolni a tagállamoknak. Ha ez nem sikerül, a támogatás elvész. Magyarországot ebben a tekintetben a jól teljesítő országok között találjuk, a novemberi időpontig a támogatási keret 33,65 százalékát hívtuk le.

Ezt követően Andriana Sukova a Bizottság új prioritásairól adott elő. Az elsőről már volt szó, ez a klímasemleges kontinens megteremtése. A Bizottság jogszabályban kívánja rögzíteni, hogy az EU-nak 2050-re klímasemlegessé kell válnia. Ehhez az kell, hogy csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás, és egy új kibocsátás-kereskedelmi rendszerre van szükség. A második prioritás az emberközpontú gazdaság, ez gyakorlatilag a szociális piacgazdaság megerősítése, a szegénység és az egyenlőtlenség visszaszorítása. Figyelem a kis- és középvállalkozások felé, és a gazdasági és monetáris unió elmélyítése.

A harmadik prioritás a digitalizáció. Európának példát kell mutatnia a távközlési és adatvédelmi előírások terén és a digitális gazdaság más területein. Ezért fontos a befektetések ösztönzése az innovációba és a biztonságos adatmegosztást és -felhasználást szolgáló új eszközökbe történő beruházásba. Ide tartozik még az úgynevezett európai oktatási térség kiépítése, amelyhez elengedhetetlen, hogy az oktatás hozzáállása megváltozzon a digitális tartalmak irányába. Fontos terv, hogy úgynevezett „egyéni tanulási számlákat” vezessenek be (Ez már ma is létező intézmény Franciaországban és Hollandiában). A negyedik cél a polgárok értékeinek védelme. Ez az Európai Unió és a tagállamok jogállamiságának megerősítését jelenti.

Az ötödik prioritás Európa globális vezető szerepének erősítése, amely a nyitott és tisztességes kereskedelemben, az éghajlat, a környezet és a munkavállalók legmagasabb szintű védelmében és a közös kül- és biztonságpolitika fejlesztésében ölt testet. Végül a hatodik cél a demokrácia fejlesztése. Fontos, hogy az európai polgárok még nagyobb szerepet kapjanak a döntéshozatalban, és közös normákat alakítsanak ki a demokráciát fenyegető külső beavatkozásokkal szemben.

A szociális partnerek is több kritikát fogalmaztak meg a Bizottság felé, felemlegették, nem kaptak, vagy csak későn kaptak meghívót fontos ülésekre, és a szociális párbeszéd tagállami megvalósulásait is sok kritika érte. Claude Denatergal, a munkavállalói oldal szóvivője ismét sürgette az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelet 8. cikkelyének megvalósítását, amely kimondja, hogy növelni kell a foglalkoztatás-, oktatás-, képzés- és szociálpolitika kidolgozásában érintettek, többek között a nem kormányzati szervezetek intézményi kapacitását.

Andriana Sukova válaszában megjegyezte, hogy a Bizottság működteti az Európai Szintű szociális párbeszéd fórumait, és tartja magát mindazokhoz a követelményekhez, amelyek a Partnerségi Megállapodásban szerepeltek, valamint hozzátette, a szociális párbeszéd minden fél részéről kielégítő megvalósítása tagállami hatáskör és felelősség.

Ezt követően minden tagállam kormányát megkérdezték, hogyan állnak a 2021-2028-évi támogatási programok tervezésével. A Bizottság elvárja, hogy a tagállamok a szociális és a társadalmi partnerekkel együtt dolgozzák ki azokat a prioritásokat, amelyekkel felkészülnek a következő programozási időszakra. A tagállamok vázolták, hogyan áll az úgynevezett programozás.

Megtudhattuk, Franciaországban újra kell építeni az intézményrendszert, amely a programokkal foglalkozik, a régiókat mobilizálni kell és kollektív vitákat rendezni, valamint országos konferenciákat. Belgiumban a partnerségi megállapodás megkötése az első, és a helyzetelemzés. Olaszországban sok operatív program létezik, itt az ország-specifikus ajánlásokat kell figyelembe venni. Az olasz kollégák kerekasztal-megbeszéléseket szerveznek, internetes élő közvetítéseket a prioritásokról, az intézkedések szociális aspektusairól. Fontos terület a foglalkoztatás, amelybe az országnak további befektetéseket kell eszközölnie. Romániában tematikus munkacsoportok alakultak a minisztériumokban, folyik az egyeztetés a szociális partnerekkel, civil szervezetekkel. Elkészült egy akcióterv, amelynek a végén a Bizottsággal való találkozó szerepel.

Szlovéniában a program tervezés fontos szempontja a jobb koherencia, az új, hosszú távú programok kidolgozása. A program vitájába sokkal több reprezentatív képviselő szólhat bele, mint korábban. Szlovákiában csökkentették az operatív programok számát, és felállították a prioritásokat. Spanyolországban stratégiai irányelveket alakítottak ki, amelyet minden állampolgár és intézmény véleményezhet. Lengyelországban már tavasszal elkezdték a partnerségi megállapodások megkötését, így jól haladnak a tervezéssel.

Magyarország képviselője elmondta, a strukturális és operatív programot decemberben elfogadja a kormány, ezt követően, vélhetően júniusban és szeptemberben, a programokat társadalmi vitára bocsátják. A kormány tisztában van azzal, hogy a szociális partnerek véleménye szükséges a program elfogadásához, egyelőre azonban azokat a kérdéseket kell tisztázni, hogy hány operatív program legyen, és ezek pontosan milyen területeket fedjenek le.

kozák-


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.227.2.246 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »