Budapest: 1.73°
HUF/EUR: 337.31
szechenyi
Hírek » Részletek

Munkaügyi jogszabályok módosultak


Az Országgyűlés 2007. március 26–i ülésén elfogadott 2007. évi XIX. törvény több munkaügyi és kapcsolódó tárgyú jogszabályt is módosított. Az alábbiakban a főbb változásokat részletezzük...

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. tv.
 

Üzemi tanács együttdöntési joga

Míg korábban – a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint – az együttdöntési jog a kollektív szerződésben nem szereplő jóléti célú ingatlanok és intézmények hasznosítására is kiterjedt, április elsejétől csak a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú ingatlanokra és intézményekre vonatkozik. A módosítás nem érinti a KSZ-ben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos együttdöntési jogot.

 
Szabadságra jogosító időtartamok

A gyermekgondozási ellátások rendszerének megváltozása miatt szövegszerű pontosításra volt szükség, tartalmi változtatás nem történt.

Szabadság kiadása

Az Alkotmánybíróság döntésének következtében változott a szabadságok kiadásának szabályozása.

  • Az alapszabadság egynegyedét – amivel a munkavállaló rendelkezik – az esedékesség évében kell kiadni. Ebből három napot a munkavállaló a 15 napos előzetes bejelentési kötelezettség mellőzésével vehet ki, ha ezt valamilyen méltánylást érdemlő helyzet (pl. családi, személyi, egészségügyi okok) indokolja.
  •  A munkáltató kivételes gazdasági érdekre való hivatkozással a rendes szabadság egynegyedének kiadását elhalaszthatja a következő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig. Kivételes gazdasági érdeken olyan, a munkaszervezéstől független körülményeket kell érteni, melyek lehetetlenné teszik a szabadság esedékesség évében történő kiadását (kár elhárítása, váratlan megrendelés stb.).
  • A szabadság kiadása elhalasztható még a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt is, különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében. Ebben az esetben az alapszabadság egynegyedén felüli rész átvihető a következő évre, szintén március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig.
  • A rendeltetésellenes joggyakorlás elkerülése érdekében a törvény azt is rögzíti, hogy a munkáltató nem hivatkozhat a fenti okokra, ha azok felmerülése ellenére is kiadhatta volna a szabadságot az év végéig.
  • A szabadság kiadására vonatkozó igény a munkaviszony megszűnéséig nem évül el. A ki nem adott szabadságot tehát továbbra sem lehet pénzben megváltani, de akár a munkaviszony végéig lehet követelni a természetbeni kiadását.
  • A 2006-ról maradt szabadságot 2007. szeptember 30-ig lehet kiadni.
 
Munkabér védelme

A munkabér bankszámlára való utalásával kapcsolatban a módosítás egyértelművé teszi, hogy a bankszámlára való utalás nem okozhat többletköltséget a munkavállalónak.

 
Munkaerő-kölcsönzés
  • A természetbeni munkabér, illetve juttatás, valamint a munkáltató által adható szociális juttatások tekintetében a kölcsönvevőt kell munkáltatónak tekinteni – ha erről a két munkáltató egymás között megállapodik. E juttatásokat tehát a kölcsönzött munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja meg. A módosítás kimondja, hogy a kölcsönbeadó és kölcsönvevő közötti megállapodásnak e kölcsönvevői juttatást ellentételeznie kell, illetve e juttatások nyújtásával összefüggésben a kapcsolódó munkáltatói bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettségek a kifizetőt, tehát a kölcsönvevőt terhelik.
  • Tekintettel arra, hogy az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás (EMMA) helyébe 2007. január 1-jétől az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartás lépett, a kölcsönbeadó a jövőben nem az EMMA által kiadott igazolással, hanem az adóhatósághoz tett bejelentése másolatával igazolhatja, hogy a munkavállalót bejelentette.
  • A kölcsönvevő köteles megadni a kölcsönbeadónak a kölcsönzött munkavállalóval egyenlő értékű munkát végző munkavállalók azon béradatait, amelyek az egyenlő bánásmód érvényesítéséhez szükségesek.
  • Ugyanebből a célból állapít meg törvényi vélelmet a módosítás, mikor kimondja, hogy ha a munkaviszony időtartama – amiatt, hogy azt szerződéskötés hiányában nem határozták meg – nem állapítható meg, akkor a jogviszonyt határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni.
  • Az Mt 142/A. §-át (a személyi alapbér, műszakpótlék, rendkívüli munka, ügyelet, készenlét díjazása tekintetében) akkor kell alkalmazni, ha a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés tartama – a korábbi hat hónap helyett - a 183 napot meghaladja, vagy ha a kölcsönzött munkavállaló a megelőző két évben legalább 183 napot dolgozott a kölcsönvevőnél, kölcsönzés keretében.
  • A folyamatos munkavégzés szempontjából számításba kell venni az Mt. 107. §-ban meghatározott időtartamokat (pl. keresőképtelen betegség, kötelező orvosi vizsgálat stb.), illetve a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságot.
  • Hatályát veszti az a rendelkezés, amely a kárfelelősség kérdésére tartalmaz szabályt olyan jogellenes kölcsönzés esetére, amelynek következménye, hogy a kölcsönvevő és a kölcsönzött munkavállaló között jön létre a munkaviszony.
  • Kölcsönzésre a módosítás szerint nem lehet alkalmazni a leltárfelelősség szabályait.
  • Az 1999/70/EK irányelvnek eleget téve a határozott idő kikötésével kapcsolatos általános szabályokat (Mt. 79. § (4) bek.) a munkaerő-kölcsönzésre is alkalmazni kell, ez garantálja, hogy a határozott időre létesített munkaszerződés csak abban az esetben legyen meghosszabbítható, ha ez nem csorbítja a munkavállaló jogos érdekét, és egyúttal van olyan munkáltatói jogos érdek, melynek érvényesülését szolgálja.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. LXXIV. tv.
 
  • Hogy a munkaerő-kölcsönzők az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvező járulékfizetés lehetőségét ne használhassák fel saját üzleti célkitűzéseik elérésére, a törvény kizárja az AM-könyvvel foglalkoztatott munkavállaló kölcsönzését. Az AM-könyvvel történő munkaerő-kölcsönzés kizárásáról történő rendelkezés kapcsán a 2007. év végéig terjedő átmeneti idő alatt nem válnak jogellenessé a korábban ily módon megkötött munkaszerződések.

·        Ha az AM-könyvvel foglalkoztatott személy magánnyugdíjpénztár tagja is, a foglalkoztató által lerótt közteherjegy értékéből a Nyugdíjbiztosítási Alap és a munkavállaló által választott magánnyugdíjpénztár is részesül.

 
 
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. LXVI. tv.
 
  • A módosítás egyértelművé teszi, hogy a foglalkoztatási szerv által megállapított támogatást a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet bankszámlájára kell utalni.
  • Felszámolás esetén a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megigényelhető támogatás munkavállalónkénti legmagasabb összege a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröse. Az érintett munkavállalók bérének tényleges kifizethetőségét erősíti, hogy a négyszeres összegről ötszörös mértékre történő emelésre kerül sor.
  • Az elhúzódó felszámolási eljárásokban a felszámoló – mérlegelése alapján – további kéthónapnyi átlagkeresetnek megfelelő összeget igényelhet a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből, ha az ötszörösre emelt támogatást már kimerítette, ám további bértartozása áll fenn. A támogatásra csak indokolt esetben kerülhet sor. Nem indokolt a támogatás, ha arra azért van szükség, mert a felszámoló az indokoltnál tovább, feleslegesen tartotta fenn a munkát már nem végző munkavállalók jogviszonyát (ezt bizonyítja, ha a munkavállalók munkavégzés nélkül állásidőn voltak a kérelem benyújtását megelőzően).
  • A törvény korábban hatályos szövege alapján a felszámolási eljárásban nem volt érvényesíthető az a bérkövetelés, amely a felszámolási eljárás befejeződését követően vált esedékessé. Ez főleg azokat a munkavállalókat érintette, akik a felszámolási eljárás alatt felmondási védelem alatt álltak (pl. hosszabb ideig tartó táppénzes állomány, gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság miatt). A tartozás csak a felszámolás lezárásakor vált esedékessé (ekkor szűnt meg a jogviszony), amikor a felszámoló már nem igényelhetett támogatást a Bérgarancia Alapból. Ezt orvosolja a törvénymódosítás, amely rendelkezik arról, hogy a felmondási védelem alatt álló munkavállalóknak a felszámolási eljárás befejezésekor esedékessé váló bérkövetelését – amennyiben annak kifizetésére nincs elegendő fedezet – a felszámoló köteles a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni, és a bérköveteléssel érintett munkavállaló részére kifizetni.
  • A törvény a munkabér igénylésének áttekinthetősége és a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből történő igénylés összeghatárának egyszerűbb ellenőrizhetősége érdekében módosítja a Bgtv. 1. és 2. számú mellékletét.
  • A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolásokra abban az esetben kell alkalmazni a módosított rendelkezéseket, ha a felszámoló még nem nyújtott be kérelmet a munkabérek bérgarancia-alapból történő megelőlegezése iránt.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. LXXV. tv.
 
  • A munkaügyi ellenőrzések során, különösen az építőiparban gyakran tapasztalható, hogy a munkáltatóként megjelölt alvállalkozó ténylegesen nem található, a munkavégzés helyén a munkáltató képviseletében senki sem tartózkodik, a cég felkutatására tett hatósági intézkedések pedig nem vezetnek eredményre. Ha nem állapítható meg valamely tényleges foglalkoztató személye, vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója a fővállalkozó. Így a fővállalkozónak is érdekében áll, hogy segítséget nyújtson a tényleges foglalkoztató személyének kiderítéséhez, hiszen csak akkor mentesül a felelősség alól, ha a valódi munkáltató személye a munkaügyi eljárás során megállapítható. A törvényi vélelem tehát megdönthető.
  • A vélelmezett foglalkoztatóval szemben is alkalmazható szankció a „fekete foglalkoztatás” miatt, egyéb jogsértések tekintetében viszont csak akkor, ha a vélelem jogerőssé vált, azaz a tényleges munkáltató kiléte nem állapítható meg.
  • A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a kollektív szerződésben, illetve az ágazati, alágazati kollektív szerződésben meghatározott munkabér mértékére, védelmére vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzésére is.
  • A személyes felelősség növelése érdekében lehetővé válik egymás mellett a munkáltatót terhelő munkaügyi bírság, illetve - ha a szabályszegés egyben valamely szabálysértési tényállást is megvalósít – a munkáltató részéről eljáró természetes személlyel szemben szabálysértési eljárás lefolytatása. Ha a munkáltató természetes személy vagy egyéni vállalkozó, csak munkaügyi bírság kiszabására kerülhet sor.
  • Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkabér védelmére, valamint a teljesítmény-követelmény megállapítására vonatkozó rendelkezések megtartását nem csak a kölcsönadónál, hanem a kölcsönvevőnél is ellenőrizni kell.
  • A fenti rendelkezések csak a 2007. április 1. után elkövetett jogsértések esetén alkalmazhatók.


A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. XLIX. tv.
 

  • A Bgtv. módosítása miatt vált szükségessé a Cstv. módosítása, mely szerint a gazdasági társaság megszűnésének időpontjában felmondási védelem alatt álló, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt megszűnő munkaviszonyú munkavállalók munkaviszonyára tekintettel járó juttatásokat igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni és kielégíteni a kielégítési sorrend általános szabályai szerint.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII. tv.
 

·        A törvény egy értelmező rendelkezéssel egészül ki, a természetbeni juttatások adózása és a kapcsolódó adókedvezmények miatt, ezek vonatkozásában április 1-től munkáltatón a kölcsönvevőt is érteni kell. Ezáltal a természetbeni juttatást ténylegesen nyújtó kölcsönvevőre, mint kifizetőre vonatkoznak az adózással összefüggő szabályok, illetve kedvezmények. Ha ezeket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva juttatja a munkavállaló részére, a kapcsolódó adókedvezmény csak a törvényi értékhatárig illeti meg a munkavállalót.

Az illetékekről szóló 1990. XCIII. tv.
 

·        A módosítás célja, hogy megkönnyítse a hitelezőnek minősülő munkavállalók és volt munkavállalók bérkövetelésének érvényesítését. Az eljárás megindítását kezdeményező munkavállalóknak nem kell leróniuk az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a hatályos illetékszabályokban meghatározott ötvenezer forintnak megfelelő illetéket. Az illeték kirovásáról a bíróság rendelkezik. Csak abban az esetben kell a munkavállalóknak megfizetni az illetéket, ha az eljárás megindítására a bíróság döntése alapján végül nem került sor.

·        A módosított rendelkezést a törvény hatálybalépését követően indított felszámolási eljárásban kell alkalmazni.

 
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv.  
  • A módosítás szerint a munkaügyi tanács önkormányzati oldalának egy-egy tagját a megyei kistérségi fórumok, a munkaügyi tanács illetékességi területén lévő megyei jogú városok, valamint a regionális fejlesztési tanács jelöli, illetve hívja vissza. A Közép-Magyarországi Régióban a munkaügyi tanács egy tagját a Fővárosi Közgyűlés, három tagját a fővárosi kerületi önkormányzatok, további két tagját a régióban működő megyei kistérségi fórumai választják és hívják vissza. 
  • A munkaügyi tanács új tagjait 2007. május 31-ig kell megválasztani.

Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. tv.

A módosítás lényege, hogy a különleges tárgyaló testület maximális létszámát huszonnyolcról az EU mindenkori tagállamainak számára változtatja meg.  
 
A postáról szóló 2003. CI. tv.
 
A módosítás pontosítja a postai szolgáltatás, illetve a postai szolgáltatásnak nem minősülő saját kézbesítés definícióját.

A törvény 2007. április 1-jén lépett hatályba. 
 
                                                                                                      Összeállította: dr. Schnider Marianna


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.233.224.8 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »