Budapest: 4.56°
HUF/EUR: 337.36
szechenyi
Hírek » Részletek

Béremelés, egészségbiztosítás, nyugdíj - Beszámoló az OÉT ülésekről


A következőkben az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) három, október 12-19 közötti üléséről olvashatnak beszámolót. Napirenden - többek között - a béremelés, az egészségbiztosítás és a nyugdíj szerepelt...

OÉT második forduló – A kormány válaszol: Nem.

Az OÉT tárgyalások második fordulójában került napirendre a versenyszférában jövőre adható béremelés mértéke. A vita elején a szakszervezetek és a Kormány oldal rövid szóváltása után abban egyeztek meg, hogy a bértárgyalás és az adótábla együtt kezelendő, mert azt a bruttó béremelési ajánlat, a nettó béremelés, valamint a várható infláció együtt adja. Bár a kormány 4,5 százalékos bruttó béremelést ajánlott, a munkavállalói oldal szerint ez nem túl gáláns ajánlat, mert az inflációt is 4,5 százalékra tervezi a kabinet. A munkavállalói oldal azonban kizárólag egy érezhető keresetnövekedést tart elfogadhatónak 2008-ban. A vita ezzel le is zárult, folytatás két hét múlva.

Az OÉT-ban a kormányzati, a munkavállalói és munkaadói oldal ezután a jövő évi adótervezetet vitatta meg. A munkavállalói oldal egyik legfőbb törekvése volt, hogy növelje az adómentes természetbeni juttatások körét, illetve a munkáltatói oldallal közösen a kisadók összevonása ellen szólt. A két oldal szintén visszahozná a banki költségtérítés adómentességét, amit a kormány elutasított, hivatkozva arra a gyakran hangoztatott érvre, hogy a konvergencia program ezt nem teszi lehetővé.

A szakszervezetek továbbá a meleg étkezési utalványok értékhatárát 12 ezer forintra, míg a hidegét hatezer forintra növelnék, az iskolakezdési támogatást pedig a minimálbér egy bizonyos százalékához kötnék, vagy esetleg azt is el tudnák fogadni, hogy a jelenlegi 20 ezer forintos összeget 2200-2400 forinttal növeljék meg.

Rolek Ferenc a munkaadói oldal nevében elmondta, hogy ellenzik a különböző bírságok határértékének növelését, bár azt elismerik, hogy a magasabb összegeknek nagyobb a visszatartó ereje. Azt is több ízben felvetették már, hogy a jogszabály differenciálja a büntetéseket, bírságokat aszerint, hogy az érintett csalt vagy csak hibázott. Mindenestre visszatetsző, hogy a befolyt bírságot a beszedő szervezet működési költségekre fordíthatja.

Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára kifejtette, nem támogatja, hogy a szankciók és bírságok továbbra is a 2000-es szinten maradjanak - a kérdést viszont át lehet és kell tekinteni, hogy a befolyt összeg ne a beszedőhöz kerüljön.

Ezután a munkaadói és munkavállalói oldal között némi vita bontakozott ki a természetbeni juttatások felső határának 400 ezer forintban való maximalizálása körül, amikor is a munkavállalói oldal szerint erre szükség van, hiszen ez gátat szabhat a különböző visszaéléseknek, míg a munkaadói oldal szerint külön-külön minden egyes természetbeni juttatásnak van felső határa, így az egységes 400 ezer forintos határ önmagában értelmetlen, és csak felesleges adminisztrációt generál. Rolek Ferenc végül hozzátette: "az Isten szerelmére, a szakképzést pedig ne korlátozza a jogszabály ilyen módon".

A kormányoldal erre úgy reagált, hogy a természetbeni juttatások között van két olyan, aminek nincs felső határa, s ez kibillentheti a rendszert az egyensúlyából. Ilyen juttatás az internethez való hozzájárulás és az iskolarendszerű oktatás.

A szakszervezetek itt ragadták meg az alkalmat, hogy felvessék javaslatukat, miszerint a luxusadó köréből vonják ki a társadalmi szervezetek körébe tartozó, közösségi célt szolgáló üdülőket, amit azonban a kormány röviden és tömören elutasított. Igaz, más ügyekben is legfeljebb annyi volt kicsikarható a kabinet képviselőitől, hogy „majd megvizsgálják”.

Komolyabb szócsata kerekedett az ülésen egyébként annak kapcsán, hogy egy újság egy olyan szakértői anyagot elemzett, amelyet még senki sem látott az OÉT-ben. Az anyag a Munka Törvényköve újrakodifikálásáról szólt, ami a kormány megrendelésére készült. Ebből jött aztán a munkavállalói oldal sérelmének nevesítése, hogy a kormány nem küldte el nekik azt a salátatörvény-tervezetet, amely egyebek mellett átalakítaná a köztisztviselői bértáblát. Végül problémáként az merült fel, hogy a kormány nem számolt be arról sem, milyen átalakításokat terveznek a közszféra rendszerében Szetey Gábor államtitkár vezetése alatt. Csizmár Gábor, a szociális és munkaügyi tárca államtitkára végül azzal védekezett, hogy nem a minisztériumból szivárogtak ki az információk.

A tárgyalások október 19-én folytatódnak, a várható témák között szerepel a az Európai Szociális Karta 2007. évi nemzeti jelentése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása, és a komplex rehabilitáció.

Egészségbiztosítási reform az OÉT-en

Az október 15-i rendkívül tanácskozáson a kormány az alig egy hete megküldött „szakmai anyagot” kívánta megtárgyalni a munkaadói és munkavállalói oldallal, ezzel egyúttal legitimálva azt. Sajnálatos módon, miután az anyag összeállítását megelőzően teljes mértékben kimaradtak a szakmai és társadalmi egyeztetések, érdemi vitáról szó sem lehetett. Mint azt a LIGA szakszervezetek a Magyar Orvosi Kamarával közösen tartott múlt heti sajtótájékoztatóján már elmondta, olyan sok nyitott kérdés van az anyagban, és az olyan gyengén szövegezett, hogy nem tekinthető tárgyalási alapnak.

Ennek fényében kezdődött az OÉT ülés hétfőn, ahol a munkavállalói oldal egyöntetűen elutasította a kormány egészségbiztosítási reformjára vonatkozó javaslatát. Ugyanakkor a munkaadói oldal is jelezte, fájlalja, hogy nem vehettetek részt az előkészítésben.

A munkavállalói oldal soros elnöke elmondta, a szakszervezetek a több biztosítós rendszert csak üzleti szereplők nélkül tudják elfogadni, a profitérdeket ki kell zárni. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem tisztázott a fejkvóta-rendszer kialakítása sem, aminek az lehet az eredménye, hogy a krónikus és idős betegek kiszorulnak az ellátásból. A javaslatból az sem derül ki, hány pénztár lesz az új rendszerben, mi lesz a pénzbeli ellátásokkal, például a táppénzzel. Ezután a szakszervezeti vezetők külön-külön is felhívták arra a figyelmet, hogy inkább a szolgáltatókat kellene versenyeztetni, nem pedig a pénztárakat.

Kincses Gyula államtitkár minderre úgy reagált, hogy az állam nem egy üzleti biztosítás alapú rendszert szeretne, bár a profit bevonásától nem zárkóznak el. Közölte továbbá, hogy eddig is kétmillió ember ellátása szerveződött fejkvóta alapján, és bár a rendszer rosszabb volt, mégis működött.
A Liga szakszervezetek képviseletében Gaskó István elnök elmondta, hogy a humánmegoldásokat hiányolják leginkább a javaslatból: fájó, hogy a rendszerben dolgozó munkavállalókat teljes mértékben mellőzi a kormány a javaslat megfogalmazásakor. Ezért újra bejelentette, hogy november 21-ére országos tiltakozó akciót szerveznek, ha addig nem sikerül megállapodni.

Erre Kincses Gyula elismerte, hogy a benyújtott anyag egyik gyengesége, hogy nem foglalkozik a munkavállalókkal. Mentségéül sietve hozzátette, hogy önmagában a rendszerben nem jelennek meg a dolgozók, mint szereplők, hiszen a pénztár és a szolgáltatók között alakul ki jogviszony.

A munkavállalói soros elnök végül kifogásolta, hogy a koalíciós pártok ideológiai vitát folytattak a problémáról, és az így kialakult kompromisszumos megoldás nem biztosítja végül egyik fél szándékát sem, ellenben az új rendszer sokkal több pénzbe fog kerülni.

A munkaadói oldal támogatta a szolgáltatók versenyeztetését, de ugyanakkor igénylik, hogy az egészségbiztosítási alapba befolyó járuléktömeg felhasználására rálátásuk legyen. Véleményük szerint egy olyan intézményre volna szükség, amely ezt folyamatosan felügyeli. Kifogásolták, hogy a kormány a javaslatban nem foglalkozik a hálapénzzel, mint a feketegazdaság elemével. Úgy vélik, ezt a koncepció részévé kellene tenni, és valamiképp vissza kell forgatni a rendszerbe. Kincses Gyula a felvetésre válaszolva elmondta, az előterjesztésből valóban kimaradt a járulékfizetők kontrolljának módja, de ezen már dolgoznak. Véleménye szerint a hálapénz gyakorlatát csak legális piaccal lehet megszüntetni, törvényi rendelkezéssel nem.

A „vita” befejezéseképpen a Kormány annyit ígért, hogy "a megfelelő formában" vissza fognak térni az egészségügyi reform kérdésére.

A nyugdíjról

A tíz órára meghirdetett – október 19-i – ülésre háromnegyed körül kezdtek el gyűlni a munkaadói és munkavállalói oldal képviselői. Még egy utolsó informális egyeztetés a csapatokon belül, és kis késéssel kezdetét vette az ülés. Az első napirendi pontban az Európai Szociális Karta 2007. évi nemzeti jelentéséről egyeztettek a felek. A szakszervezetek részéről a soros elnök elmondta, hogy nem támogatják az Európai Szociális Karta magyarországi jelentését, mert az nem foglalkozik a méltányos bérezéssel, illetve a karta módosításának ratifikálásával. Így ehhez nem adják a nevüket. A munkaadói oldal ezzel ellentétben teljesen korrektnek és elfogadhatónak találta a jelentést. Csökkentette a kormány oldal válaszadási színvonalát, hogy az államtitkár a késői kezdés ellenére is elkésett, így nem hallhatta a munkavállalói oldal kérdéseit. Természetesen megérkezése után újra elhangzottak a kérdések, de ez nem változtatott azon, hogy a szakszervezetek nem tudták elfogadni a jelentést. A kormányoldal végül úgy nyilatkozott, hogy a szociális karta módosított verziója előkészületben van, amelyet napirendre kerülése után esetleg újra tárgyalhat a tanács.

A második napirendi pontban a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról tárgyalt az OÉT. A munkavállalói oldal ugyan elfogadta a javaslatban lévő technikai módosításokat és az alkotmánybíróság ítéletén alapuló özvegyi nyugdíjakról szóló részt, de mást nem. Ahogyan Pataky Péter elmondta, összefoglalóan az a probléma, hogy egy ilyen komplex rendszerbe belenyúlni nem szabad, attól nem lesz jobb. Csak egy átfogó reform lehet a megoldás. Kifogásolta az oldal azt is, hogy a nők nyugdíjkorhatára 57 évről egy lépcsőben emelkedik 59-re, nem pedig fokozatosan, ahogy arról korábban szó volt. Felmerült az a sajtó által megszellőzetett kérdés is, hogy vajon valóban lehet-e a magán-nyugdíjpénztárakból visszalépni az államiba.

A munkaadói oldal felszólalásában azt kifogásolta, hogy a tervezet szerint az adatszolgáltatással késlekedők illetve az azt elmulasztók kétszeres bírságra számíthatnak, ami szerintük kiemelten magas.

A kormány képviseletében Csizmár Gábor államtitkár válaszul elmondta, hogy 2009-től 60 év marad a nyugdíjkorhatár, és hogy a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége eleve egy kedvezmény, a kedvezmény mértékének változtatásáról van tehát szó, nem pedig szigorításról. Az államtitkár két költői kérdést is feltett, miszerint elfogadható-e az a jelenlegi nyugdíjrendszerben, hogy a törvényben foglalt idő előtt a munkavállalók 94% megy nyugdíjba, illetve, hogy vajon csak a kormány felelőssége-e, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyban maradjon. A sajtóban megjelent hírekre reagálva elmondta, hogy két képviselői indítvány érkezett a törvénytervezethez, melyeket egyes szakértők támogattak ugyan, de az semmiképp nem tükrözi a kabinet álláspontját, hisz a kormány csak várhatóan október 21-én tárgyal erről.

A LIGA Szakszervezetek képviseletében Horváth Lajos válaszolt az államtitkár kérdéseire. Elmondta, amennyiben kényszerből vagy egészségügyi állapota miatt kell korábban nyugdíjba vonulnia valakinek, az nincs rendjén, de ha 39-40 év kemény munka után szeretne valaki visszavonulni, akkor ennek természetesnek kellene lennie. Így eleve a nyugdíjkorhatár érthetetlen dolog, hiszen inkább a szolgálatban töltött éveket kellene figyelembe venni.

A nyugdíjkassza egyensúlyi kérdésére reagálva elmondta, hogy a megoldás az volna, hogyha a munkavállalók és a munkaadók is korrekten fizetnék a járulékaikat. Igaz ugyanakkor, hogy ez csak az összeget befolyásolná, az egyensúly a demográfiai és foglalkoztatottsági helyzetből következik, és a kormány politikájából. Így például a 13. havi nyugdíjat sem a szakszervezetek követelték. És igaz, hogy az nagyon jó dolog, mégis, az egyensúlyt komolyan befolyásolta a kormány döntése, amit aztán a társadalomra és a szociális partnerekre próbáltak áthárítani.

Horváth Lajos további két kérdéssel válaszolt Csizmár Gábor felvetéseire, melyek szerint helyénvalónak tartja-e, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatottság és az egészségügyi ellátás színvonala az Európai Unióban.

Zs. Szőke László, a munkaadók nevében hozzátette, azt is látnunk kell, hogy a nyugdíj nem egy szociális juttatás, hanem sok, munkával töltött év és az ezzel keresett pénzből befizetett járulék gyümölcse.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára csak azzal tudta befejezni a vitát, hogy megígérte, 2008 közepén összeül a nyugdíj kerekasztal, hogy egy nagyobb ívű reformtervezetet megvitasson.

Harmadik napirendi pontként a kormány komplex rehabilitációról szóló javaslatát ismertette a szociális partnerekkel. Eszerint jövőre az eddigi 67 százalék helyett csak a 79 százalékot meghaladó mértékben egészségkárosodást szenvedetteknek jár automatikusan a rokkantnyugdíj, valamint azoknak, akiknek a rehabilitációja nem javasolt. Minderről 2008-tól az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet dönt, amely a beteg a munka világába való visszavezethetőségéről is határozhat.

A munkaadói és munkavállalói oldal a részletes beszámoló után nem emelt kifogást a tervezet ellen.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács legközelebb október 26-án ülésezik.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.207.255.49 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »