Budapest: -1.29°
HUF/EUR: 338.38
szechenyi
Hírek » Részletek

Mi várható az adórendszerben 2009-től?


A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal 2007-12-17-i ülésén lezárta az adószekcióban folyó munkát, és egy javaslat-csomagot készített a Kormány részére.

Tekintettel az adóügyekben egyébként is tapasztalható kommunikációs dömpingre, továbbá arra a tényre, hogy konföderációnk képviselője is részt vesz a Kerekasztal munkájában, az alábbiakban egy rövid áttekintést adunk erről a jelentésről.


A testület a Miniszterelnök felkérésre végzi munkáját, három albizottságban (adó, K+F és innováció, tovább üzleti környezet). Tekintettel arra, hogy a Kormány elképzelése szerint a jövő év elején a koalíciós pártok az adórendszer átalakítására közös programot fognak elfogadni, a GVK adóügyi szekciója ennek megfelelő időzítéssel készítettel el összegzését.
 
Az elfogadott javaslat részben a Kerekasztalban résztvevők, részben a megrendelt kutatások, tanulmányok alapján készült. Bár a végső összegzést a testület majdnem konszenzussal fogadta el (egy ellenvélemény, egy tartózkodás), az egyes részjavaslatok mögött jelentős véleménykülönbségek vannak (ezekben általában egyszerű szavazattöbbség döntött).
Az adórendszert illető javaslatok során a Kerekasztal a meglévő peremfeltételeket (a költségvetés kiadási oldalának determinációja, a konvergencia pálya kényszerei stb.) adottnak vette.
A testület mindazon által szükségesnek tartotta azt is megjegyezni, hogy a magyar gazdaságban a versenyképesség-javításhoz átfogó gazdaságpolitikai irányváltás szükséges, amelynek az adó- és illetékrendszeri javaslatok csak részét képezhetik.


1. Az adórendszer átalakításának fő iránya az élőmunka terheit jelentő adó és járulékok csökkentése, ezen belül is a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járulék (29%) jelentős mérséklése. A foglalkoztatás terheinek csökkentésétől a Kerekasztal a versenyképesség növekedését, a legális foglalkoztatottság jelentős bővülését várja. Ennek forrása elsődlegesen az általános forgalmi adó mértékének 2-4%-os emelése, illetve jelentős részben az adó- és járulékbázis szélesítése, a különböző adónemekben „elburjánzott” kedvezmények - csaknem teljes - megszüntetése, tovább a gazdaság kifehérítése. A vita során elhangzottak ellenérvek, miszerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait egyáltalán nem kellene az adórendszeren belül kezelni, ellenben azt teljes mértékben a járulékfizetők kompetenciájába, hatáskörébe kellene utalni. Elhangzott az is, hogy a társadalombiztosítás folyamatosan növekvő kiadásai sem most, sem a jövőben nem teszik lehetővé, hogy a járulékok csökkenjenek. Többen vitatták továbbá az ÁFA emelés aktualitását, ennek az inflációra gyakorolt hatásai miatt.

2. A személyi jövedelemadó és a munkavállalói járulék implicit adórátája nem tér el az EU átlagtól, ezért a munkavállalókat terhelő szja. és járulékok csökkentése nem elsődleges követelmény. A szolidaritási adó eltörlését ugyanakkor a testület javasolja. A Kerekasztal nem támogatja a szakmai vitákban rendszeresen felmerülő különféle „egykulcsos adó” elképzelések egyikét sem.

3. A vállalkozásokat terhelő különadó megszüntetésével a társasági adó mértéke általánosan 20%-ra emelhető, a kedvezmények eltörlésével az effektív adóterhelés növelhető. A társaságiadó-bevétel növekedése lehetőséget teremtene arra, hogy megszüntetésre kerüljön az innovációs járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs járulék, a vállalkozói járulék, valamint a nemzeti kulturális járulék [„kisadók”]. Ezzel szemben többen azt hangsúlyozták, hogy ezen adók mögött valóságos társadalmi-gazdasági szükségletek és érdekek vannak, így ezek megszüntetése nem célszerű.

4. Az iparűzési adó megszüntetése abban az esetben javasolt, ha az abból kieső mintegy 400 milliárd forint az önkormányzatoknál más adókból pótolható. Bár erre vonatkozóan a testület több alternatívát is kidolgozott, - tekintettel arra, hogy az önkormányzatok finanszírozása összetett kérdéskört érint - az adó megszüntetésére nem tett javaslatot. (ismert, hogy az elmúlt időszakban az Európai Bíróság ítéletére váró hasonló olasz adó miatt ezt az elvonási formát többen már temették, mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a viharfelhők elvonultak, így ez a forrás az önkormányzatok számára biztosnak mutatkozik)

5. Az EVA jelenlegi rendszerét – ennek kellemes adómértéke, az ÁFA-val való viszonya, és nem utolsósorban a járulékfizetés elkerülésére való alkalmassága miatt – a Kerekasztal változtatásra érettnek, de nem megszüntetendőnek – ítélte.

6. Mind munkavállalói, mind munkáltatói – jó értelemben vett – lobbizásának eredményeként a szálláshely szolgáltatás 20% áfáját - a beutazó idegenforgalom versenyképességének megtartása, majd emelése érdekében - 5-10%-ra javasolja a Kerekasztal csökkenteni (különös tekintettel arra, hogy az Unióban ez a mérték kirívóan magas, tehát így a magyar idegenforgalom költség-versenyképességét látványosan növelni lehetne, ami összességében magasabb legális foglalkoztatással, nagyobb adóbevételekkel is járhatna).

7. Bár kétségtelen tény, hogy Magyarországon a vagyoni típusú adók súlya az európai összehasonlításban rendkívül csekély, ennek ellenére az általános ingatlanadó bevezetését a Kerekasztal nem javasolja. Úgy ítéli meg, hogy ennek hazai sajátosságai, továbbá a bevezetéssel járó adminisztrációs többletköltségek, az értékelés nehézségei, továbbá a mentességek valószínűsíthetően nagy száma (nyugdíjasok elsősorban) miatt nem érdemes ezt az adónemet bevezetni.   

8. A javaslat szerves részeként – illetve ennek jelentőségét kiemelendő – önálló mellékletként került a Kormány elé a Levegő Munkacsoport által elkészített - az adórendszer környezetvédelmi szempontú átalakítására vonatkozó – javaslata. Ennek értelmében környezetvédelmi jellegű adók, díjak kivetésére, illetve emelésére kerülhetne sor különböző területeken (elsősorban a teherközlekedés viszonylatában, de számos más termék, szolgáltatás esetében is). 

9. Része még a javaslat-csomagnak az adórendszer egyszerűsítésére, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére vonatkozó ajánlás is, tekintettel azonban arra, hogy a Kerekasztal üzleti albizottsága munkáját még nem zárta le, így ennek továbbdolgozása a következő időszakban lesz napirenden.


Összességében látható, hogy a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal nem átfogó adóreform végrehajtására tett javaslatot - mint ahogyan ez az elvárás egyébként a kormányzati kommunikációban, illetve egyes médiumokban időről-időre megjelent -, hanem „mindössze” a meglévő keretek között egy ésszerű átrendezést, kiigazítást javasol.

Végezetül megemlítjük, hogy azért is szükségesnek tartottuk közzétenni ennek a javaslatnak a főbb elemeit, mert a közelmúltban megkezdte munkáját az az ad-hoc bizottság, melyet az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállalói érdekképviseletek szorgalmaztak, és aminek célja – többek között – ezeknek a kérdések a megtárgyalása
Természetesen a mi hangsúlyaink, elvárásaink ezekben a kérdésekben, csak részben felelnek meg a Kerekasztallal szemben megfogalmazott követelményeknek, a szakszervezeti követelések elsősorban a méltányos és arányos közteherviselés elérése, a munkavállalókat sújtó terhek csökkentésére vonatkoznak. Mindazon által léteznek olyan kérdések, ahol érdekeink azonosak, illetve fontos, hogy a szakszervezeti érdekek megjelenjenek, így a továbbiakban is aktívan részt kívánunk venni a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal munkájában.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.207.238.169 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »