Budapest: 18.4°
HUF/EUR: 335.78
szechenyi
Hírek » Részletek

A LIGA Elnökségének 2007. évi beszámolója


I. Szakszervezet-politika

A 2007-es esztendő legfontosabb eredménye, hogy a LIGA tovább fokozta aktivitását, reagáló szervezetből egyre inkább kezdeményező szervezetté válik. Az aktivitás növekedése abban is megnyilvánul, hogy a szakmailag megalapozott tárgyalások mellett fokozott szerepet kaptak az érdekkifejezés és az érdekérvényesítés más formái. Itt elsősorban a különféle akciókra: demonstrációkra, sztrájkra gondolunk. Ilyen akciónak tekinthető a május 1-ei demonstráció, melyet a Munkástanácsok Országos Szövetségével közösen szerveztünk. Ennek fő gondolata a Konvergencia program munkavállalókat sújtó intézkedései elleni tiltakozás és a feketegazdaság elleni fellépés volt. Ez a 2006-ban megkezdett tiltakozás sorozat része volt. Önkritikusan meg kell állapítanunk, ez a demonstrációnk kevésbé volt sikeres, mint a tavalyi május 1-ei fellépésünk.
A 2007-es év legfontosabb eseménye a társadalombiztosítás átalakítása elleni tiltakozássorozat megszervezése volt. A tiltakozás három kérdést érintett: a 2008-tól esedékes nyugdíjszámítási szabályokat, a korkedvezményes nyugdíjrendszert és az egészségbiztosítás tervezett privatizációját. Erről a három témakörről szakmai szempontból a későbbiekben még lesz szó, ezért itt most csak magáról az akciósorozatról teszünk említést. Tekintetbe véve, hogy a kormány az idén is folytatta azt a gyakorlatát, hogy vagy nem vette figyelembe a szakszervezetek véleményét, vagy nem is tárgyalt velük a fontos kérdések eldöntése előtt, a LIGA Tanács úgy döntött, (először a korkedvezményes nyugdíjrendszer tárgyalásainak előmozdítása érdekében) nyomásgyakorló akciókat kell szervezni. Ezt erősítette, hogy időközben világossá vált, hogy a korábbi tiltakozásunk ellenére elfogadott új nyugdíjszámítási rendszer súlyos sérelmeket okoz. Végül az utolsó csepp a pohárban az egészségbiztosítás tervezett privatizációja volt.
A kormányalakítás óta tartó, hol nyilvános, hol titkos koalíciós huzavona után végül úgy került a kérdéskör az Országos Érdekegyeztető Tanács elé, hogy addigra már minden lényeges kérdés eldőlt. Az előterjesztő államtitkár őszinte és korrekt volt, amikor az ülésen közölte, itt (az OÉT-en) már csak a koalíciós megállapodás keretein belül lehet hozzászólni a tervezethez. Ez mind a LIGA, mind a többi szakszervezeti szövetség számára elfogadhatatlan volt, hiszen a konföderációk pont az alapkérdéshez, a magántőke bevonásához kívántak hozzászólni. Ez oda vezetett, hogy a szakszervezetek felháborodottan utasították vissza a tárgyalási módszert és követelték, hogy egy átgondolt, a társadalom széles rétegeit valamint az érintetteket bevonó vita során tisztázzuk, szükséges-e a magántőke bevonása. Egyben kifejtettük álláspontunkat, mely szerint nem értünk egyet a kialakult megoldással, nem tartjuk elfogadhatónak a magántőke részvételét az egészségbiztosításban. Látva a munkavállalói oldal egyet értését és a tárgyalások eredménytelenségét, a társ szakszervezetekhez fordultunk, hogy közösen lépjünk fel a privatizáció megakadályozása érdekében. Sajnálatos, hogy a Munkástanácsok kivételével a többiek a korábbi esetekhez hasonlóan elutasították együttműködési javaslatunkat. Ilyen előzmények után hirdettük meg az országos sztrájkot követeléseink alátámasztása érdekében. A kormány csak kényszeredetten, megkésve tett eleget tárgyalási kötelezettségének. Ráadásul folyamatosan azzal volt elfoglalva, hogy megpróbálta politikainak beállítani követeléseinket, folyamatosan ismételgetve a korábbi kormányzati álláspontot, lehetetlenné tették az érdemi tárgyalásokat. Ezt az is nehezítette, hogy a kormány nem akarta tudomásul venni, hogy ebben a konfliktusban a sztrájk delegáció (LIGA-Munkástanácsok) a tárgyaló partner. Azt hangoztatva, hogy az ügyben érintett az OÉT összes szereplője, megpróbálták az OÉT keretei közzé terelni a tárgyalásokat. Miután ez direkt módon nem sikerült folyamatosan meghívták a sztrájktárgyalásokra a többi szakszervezeteket és a munkaadói szövetségeket is. A nagy sajtó nyilvánosság előtt folyó tárgyalások eredménytelenségéhez ez is hozzájárult. Az idő előrehaladtával egyre világosabbá vált, hogy a konfliktus az egészségbiztosítás privatizációja körül csúcsosodik ki, ezért a LIGA megkezdte a velünk egyetértő szervezetek (Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Magyar Orvosi Kamara, Tb. Mentők, Élőlánc, MAGOSZ stb.) részvételével egy országos demonstráció megszervezését. A nyomásgyakorlás érdekében úgy döntöttünk, hogy 2007. november 21-én országos sztrájkot szervezünk, ugyanaznap este pedig egy tiltakozó tüntetést. A délelőtti sztrájk bár nem terjedt ki az egész országra nagyon sikeresnek ítélhető, hiszen vasutasok, autóbusz közlekedési dolgozók, pedagógusok és ipari munkavállalók tömegei támasztatták alá a LIGA követeléseit. Este pedig, a Munkástanácsok és támogató társadalmi szervezetek részvételével több tízezres tüntetésre került sor. Ezek az akciók utólag értékelve rendkívül sikeresek voltak, bebizonyították, hogy nagy társadalmi ellenállás bontakozott ki a tervezett Tb. privatizáció ellen, azonban a hatalom birtokosai nem voltak hajlandók meghallani választóik hangját.
Ezek után erőfeszítéseinket arra összpontosítottuk, hogy próbáljuk elbizonytalanítani a jóérzésű kormányzati képviselőket, ezzel megakadályozva a törvény december 17-ére tervezett elfogadását. Ennek érdekében levelet írtunk a képviselőknek érvelve a „nem” szavazat mellett, valamint számos kormánypárti képviselőt hívtunk ki nyilvános vitára. Ez utóbbiak alapvetően a képviselők érdektelensége miatt nem valósultak meg.
Utolsó akcióinkat közvetlenül a szavazás előtti időpontra időzítettük. December 15-ére újabb nagyszabású tüntetést szerveztünk a Kossuth térre. Ez a demonstráció az előzőhöz képest kisebb részvétellel zajlott, de a nagymértékű média nyilvánosság segítségével betöltötte funkcióját.
Utolsó lépésként a szavazás napjára, december 17-ére újabb országos, határozatlan idejű sztrájkot hirdettünk, amelyen a korábbi résztvevők mellett jelentős számú orvos is részt vett. A délutáni szavazás során botrányos körülmények között kis kormánypárti többséggel még is elfogadásra került a törvény. Tekintetbe véve, hogy ezután már értelmetlen volt kitenni a sztrájkolókat további megpróbáltatásoknak, a sztrájk leállításra került.
A helyzetet a LIGA december 9-ei rendkívüli Kongresszusa értékelte, megállapította, hogy a LIGA szervezésében példátlan társadalmi összefogás bontakozott ki egy elhibázott, káros törvénytervezettel szemben. A sikeres, de eredménytelen tüntetések és országos sztrájkok az újkori magyar szakszervezeti mozgalom legnagyobb munkavállalói megmozdulásai voltak. Nem elhanyagolható eredménye az akciósorozatnak a társadalmi szervezetekkel kialakult jó kapcsolat, mely a későbbiekben is jól szolgálhatja a közös célok elérését. A LIGA Tanács úgy döntött, a törvény hatálybalépése után népszavazást kell kezdeményezni annak megsemmisítése érdekében. Közismert, hogy a köztársasági elnök visszautalta az országgyűlésnek megfontolásra a törvényt. Ez a vétó fontos volt számunkra, hiszen a köztársasági elnök úr indoklásában szinte szóról szóra azokat az érveket írta, melyek alapján mi elfogadhatatlannak tartottuk a törvény-előkészítést és a végeredményt is. Ezzel új fejezet kezdődött küzdelmünkben, de ez már a 2008-as évhez kötődik, ezért itt csak megemlítjük, hogy a rendkívül sikeres aláírásgyűjtés eredményeként a másodszori parlamenti szavazás előtt a szükségesnél jóval több aláírást sikerült összegyűjtenünk. Ez azonban nem akadályozta meg a kormánypártokat abban, hogy majdnem változatlan formában megszavazzák a törvényt. Mivel nem éltek a LIGA által is javasolt törvénymegerősítő népszavazás lehetőségével sem, ezért lényegében arról is „döntöttek”, hogy várhatóan 2008. őszén jelentős költséget róva az amúgy is nehéz helyzetben lévő államháztartásra, a tavaszi után egy újabb népszavazás lesz.


II. Érdekegyeztetés

Az érdekegyeztetés szempontjából sok tekintetben rendhagyó volt a 2007-es esztendő. A társadalmi párbeszéd fórumainak tematikáját, a lehetséges megállapodások esélyét sok tekintetben végletesen behatárolta a kormány megszorító politikája, a konvergencia-program kritériumainak való megfelelés kényszere. Emiatt a kormány a tárgyalásokon feltűnően sokszor hajthatatlannak, kompromisszumos megállapodásokra képtelennek bizonyult.

A tavalyi év további jellegzetessége továbbá, hogy minden korábbinál élesebben megmutatkozott a LIGA és a kormány eltérő szemléletmódja az érdekegyeztetés funkcióját illetően. A kormány a tárgyalások legfontosabb feladatának a partnerekkel történő folyamatos egyeztetést, a felek informálását tartja a legfontosabbnak, amelytől politikájának legitimációját várja. Ezzel szemben a LIGA a munka világában és a társadalomban fellépő konfliktusok feloldására, az eltérő érdekű szereplők közötti megállapodások érdekében tesz kísérletet azok tárgyalásos rendezésére, ennek hiányában kész azok képviseletére más érdekvédelmi, szakszervezeti eszközökkel is. Ennek a következetességnek köszönhetően a szakmai törekvéseinknek demonstrációkon, sztrájkokon keresztül is igyekeztünk érvényt szerezni mind a munkavállalók szűkebb csoportjait érintő, speciális kérdésekben – pl. a korkedvezményes nyugdíjak esetében – mind a társadalompolitikai vetületű, országos ügyekben – pl. az egészségbiztosítás átalakítása – kapcsán.

A 2007. év komoly társadalmi konfliktus lehetőségével kezdődött. A konvergencia-program megszorításai következtében nagyon nehézzé váltak a bértárgyalások, az előző évben nem sikerült tető alá hozni a versenyszférára vonatkozó bérajánlást, és eredménytelennek bizonyultak erőfeszítéseink a közszféra béreinek visszafogására irányuló kormányzati akarattal szemben.. A kormányzati javaslat – a közszféra béreinek befagyasztása, a versenyszférának tett 6-6,5%-os ajánlás – a tervek szerint a reálkeresetek mintegy 4%-os csökkenésével járt volna a tervezett gazdasági peremfeltételek esetén. A LIGA célkitűzése kettős volt: az elkerülhetetlennek látszó reálkereset-csökkenés minimalizálása és a versenyszféra valamint a közszféra érdekeinek együttes, egymást erősítő képviselete

A hosszadalmas, igen nehéz tárgyalások eredményeképpen – nem utolsósorban a sztrájkfenyegetések hatására – az év elején megszülettek a bérmegállapodások mind a két szférában. A megállapodásokat a tagság részéről számos kritika érte, kevesellve az elért eredményeket. Ugyanakkor a Bokros csomag azzal a tanulsággal szolgált, hogy vállalni kell azoknak a megállapodásoknak is az aláírását, amelyek a megszorítások idején a veszteségek csökkentését szolgálják. (1995-re nem született országos bérajánlás, amely mérséklő hatású lett volna, így a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb, sokkszerű reálkereset-csökkenését szenvedték el a munkavállalók.)

Fontos emlékeztetni arra, hogy a közszféra megállapodását eddig példátlan szakszervezeti összefogás, az egységes közszolgálati sztrájkkal való fenyegetés alapozta meg, bizonyítva, hogy közös, erőteljesebb fellépés eredményekre vezet. A sztrájkbizottsággal kötött, három évre szóló megállapodás két ponton alapjaiban változtatta meg a kormány szándékait. Először is, a 2007-es esztendőben nem került sor bérbefagyasztásra, az év második felétől fizetett, előrehozott 13. havi illetmény részletekben történő kifizetése évi több, mint 4%-os keresetemelkedéssel járt. Másodszor, a megállapodás biztosította a 13. havi illetmény fennmaradását is, amelynek megszüntetését a kormányzat korábban kész tényként kezelte. A megállapodást a közszférában sokan kétkedéssel és értetlenséggel fogadták. Utólag igazolva látszik a LIGA vezetésének álláspontja, amely a megállapodás aláírását szorgalmazta: ennek hiányában a közszférában közel kétszámjegyű reálkereset-veszteségre került volna sor.

Összességében a bérmegállapodásokban foglaltnál magasabb tényleges kereset-emelkedés ellenére – elsősorban az infláció korábban nem várt meglódulása miatt – a tavalyi évben az eddig ismert adatok szerint súlyos mértékű, 4,7% volt a reálbérek csökkenése.

Az év folyamán folyamatosan napirenden tartottuk – minden kormányzati ellenkezés dacára – a korkedvezményes nyugdíjak ügyét.

Ismeretes, hogy évtizedes tétlenséget követően a 2006-os esztendőben került sor a korkedvezményes nyugdíjrendszer részbeni reformjára. Ennek során megvalósult néhány olyan elem, amelyek a LIGA törekvéseivel egybevágtak. Ezek: a prevencióra törekvés, a munkáltatók anyagi helytállása, az objektív, mérhető kritériumokon nyugvó, átlátható rendszer. Fenntartottuk azonban a korábbi követeléseinket. A LIGA számára nem fogadható el, hogy új szakmák az átmeneti időszakban, a végleges rendszer 2013-ig történő kialakításáig nem kerülhetnek a korkedvezményre jogosító munkakörök közé. Ennek a lehetőségnek a kizárása a közösen elfogadott alapelvekkel ellentétes és súlyosan sérti az érintett munkavállalók érdekeit. Különösen abszurd ez annak tükrében, hogy a nyár közepétől tárgyalásokat folytattunk a korkedvezményt biztosítási járulék megfizetése alóli mentességről szóló jogszabály-előterjesztésekről. Ezek a tervezetek ugyanis lehetővé teszik a munkáltatóknak, hogy megfelelő munkaegészségügyi, szervezési stb. intézkedések alkalmazásával, hivatalos, mérhető kritériumokon alapuló eljárás következményeképpen mentesülhetnek az egyes munkakörök után a többletjárulék fizetése alól, és a továbbiakban azok nem jogosítanak korkedvezmény igénybevételére. A LIGA érvelése szerint, tarthatatlan, hogy ugyanezen objektív, mérhető kritériumok alkalmazásával ne kerülhessen sor az egészséget elháríthatatlanul károsító munkakörök bevonására a korkedvezményre jogosítók közé.

Mivel a tárgyalóasztalnál nem sikerült a kormányzatot javaslataink elfogadására késztetni, a LIGA demonstrációt szervezett, majd az országos sztrájk követelései közé is felvette a témát. A sztrájktárgyalások során a kormány képviseletében eljáró munkaügyi államtitkár elismerte a követelés jogosságát, és rövid határidővel vállalta ütemterv benyújtását a kérdés megnyugtató rendezésére. Sajnos, a következő tárgyalási fordulóban visszakozott, arra hivatkozva, a kormány álláspontja nem változott, az átmeneti időszakban továbbra sincs lehetőség újabb szakmák esetében a korkedvezmény igénybevételére. Így ezt a törekvésünket a továbbiakban is hatványozottan képviselnünk kell, hasonlóképpen az autóbusz-közlekedésben a típusfüggőség végleges megszüntetéséig vagy a műszakos dolgozók mérés nélküli, alanyi jogú korkedvezményes lehetőségéig.

A tavalyi évben is az ősz időszak kiemelt fontosságú témák sorozatát hozta. Hagyományosan az adó-és járuléktörvények változásaival kezdődik a következő év megalapozása, amelyet a költségvetésről szóló vita követ, mindezekkel párhuzamosan pedig elkezdődnek és több ülésben folytatódnak a bértárgyalások.

Az adó-és járuléktörvényekkel kapcsolatos a kormányzati kommunikáció azt tartalmazta, hogy a 2008-as esztendőben nem hajtanak végre újabb tehernövelő intézkedést. Ezzel szemben rá kellett mutatnunk arra, hogy a "változatlanság" több szempontból is problematikus. Egyrészt a változatlanság tulajdonképpen azt is jelenti, hogy a 2006 őszétől és 2007 elejétől bevezetett megszorító intézkedések maradéktalanul fennmaradtak. (Továbbra sem kaptunk választ arra, hogy mikortól várható az enyhítésük ill. melyekkel kell tartósan számolnunk.)

Másrészt a nominálisan növekvő keresetek esetén az adótábla változatlansága mellett is nő az adóterhelés, melyet nem ellensúlyoz az adójóváírás módosításának ellenkező hatása. Végül arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az évenkénti tetemes, technikai jellegűnek mondott módosításokkal a jogszabályok áttekinthetetlenné válnak még a szakértők számára is, és szinte lehetetlenné teszik a jogkövető állampolgári magatartást.

Az adó-és járuléktörvények kapcsán igyekeztünk a munkavállalók számára előnyös változásokat elérni, kevés sikerrel. Eredmény, hogy az étkezési támogatások adómentes értékhatárai 20%-kal emelkedtek, bár tény, hogy ez önmagában nem jelent kedvezőbb pozíciót, csak annak lehetőségét.

Az adótörvények kapcsán a kormányzat végrehajtott egy lopakodó reformot is. A konvergencia-program vállalásai között szerepel, hogy 2009-től bevezetik az ún. számított értékalapú ingatlanadózást. Mivel az általános, egységes ingatlanadózás bevezetése kényes politikai kérdés, ezért azt önkormányzati hatáskörbe, a helyi adókról szóló törvényben helyezték el. A más alapokon nyugvó, területalapú ingatlanadózás lehetősége ma is adott a települési önkormányzatok számára, azonban lakóingatlanokra mindössze elvétve kerül alkalmazásra.

A LIGA elvben támogatja az alkotmányban foglalt, jövedelmi és vagyoni helyzetnek megfelelő közteherviselés megvalósulását. Az ingatlanadózás kiterjesztése alkalmas eszköz lehet a munkajövedelmeket terhelő nagyarányú elvonások jelentős mérséklésére. Előnye, hogy az adó alapja jól mérhető, és eltitkolásra kevéssé alkalmas. Ugyanakkor a bevezetését feltételekkel láttuk lehetségesnek. Egyrészt, újabb adó csak átfogó reform keretében, a személyi-jövedelemadó csökkentése mellett fogadható el, vagy pedig lehetővé kell tenni az ingatlanadó szja-ból történő leírását is. Ez utóbbi eshetőség a jövedelmek kifehérítésével is járhatna. ( Bár kétségkívül nem hoz megoldást az adóterhet nem viselő járandóságok pl. nyugdíjak esetében.)

Ismeretes, hogy ezeket a követeléseket a kormányzat nem fogadta el. Az értékalapú ingatlanadózás további sorsa a helyi önkormányzatok kezében van. Ugyanakkor a kormány ki tud alakítani olyan finanszírozási konstrukciót számukra, hogy az adó kivetése nem lesz megkerülhető.

Meg kell említenünk, hogy a luxusadóról szóló törvény módosítása adókötelezettséget állapít meg a nem magánszemélyek tulajdonában álló üdülők után. A pénzügyminiszter elutasította, hogy a szakszervezetek mentességet kapjanak az adó megfizetése alól. (Ezzel egy időben a képviselők elutasították a törvény szigorítását, amely azt a képtelen helyzetet kívánta orvosolni, hogy pl. a fővárosban néhány tucat ingatlan után fizessék meg a luxusadót.)

A költségvetési törvény alapvetései a konvergencia-program célkitűzéseinek megfelelő előírásokat tartalmazták. A nyugdíjak és a családtámogatások kivételével a közszolgáltatásokra fordított kiadások legfeljebb szinten maradtak, részarányuk a GDP-ben csökkent. A kormány a közszféra bérmegállapodásának fedezetére az általános tartalékban helyezte el a szükséges forrást.

Az ősz folyamán a kormány társadalombiztosítást érintő döntései komoly társadalmi konfliktust idéztek elő. A nyugdíjrendszert illetően 2006 végén fogadott el a parlament olyan szabályozást, amely az induló nyugdíjak megállapításához alkalmazott ún. nyugdíjformula megváltoztatásával 2008-tól jelentősen alacsonyabb nyugdíjakat eredményez. Az ősz törvénykezési csomagban ez kiegészült az előrehozott öregségi nyugdíjak korhatáremelésével, a bónus-malus rendszer szigorításával.

A LIGA következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a nyugdíjrendszer stabilitásához, kiszámíthatóságához fontos társadalmi érdek fűződik. A kormány érvelése szerint a nyugdíjasok túl korán és túl magas ellátást kapnak, amely finanszírozhatatlan. A LIGA nem általában a változás ellen lépett fel, hanem – összhangban az Alkotmánybíróság idevágó döntéseivel – a kellő felkészülési idő biztosításának szükségességét emelte ki. Különösen érthetetlenek ezek a döntések annak fényében, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlya biztosított a következő években, és készül a rendszer szükséges, átfogó reformja, amelyben ezeket a kérdéseket megnyugtató módon, társadalmi konszenzussal rendezni lehet.

Mindezek után a társadalombiztosítás másik ága, az egészségbiztosítás tervezett átalakítása kapcsán a nyílt konfliktus robbant ki, melyben egyik oldalon a kormány, a másik oldalon a LIGA vezetésével a szakmai-és társadalmi szervezetek széles tábora, valamint a társadalom túlnyomó többsége állt. Az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezésével, a nemzeti kockázatközösség fragmentálásával olyan veszélyes folyamatok indulhatnak el, amelyek tovább mélyítik a mai egyenlőtlenségeket az egészségügyben. A probléma szakmai hátterének bemutatására, álláspontunk alátámasztására intenzív szakértői munkát végeztünk, támaszkodva a hazai egészségügyi közgazdászok élvonalbeli képviselőire. A LIGA fellépése nem merült ki a puszta elutasításban, hanem megoldási javaslatként a MOK által jegyzett, a társadalmi egészségbiztosítás megújítását tartalmazó tervezetet támogattuk.

A 2008-ra vonatkozó bértárgyalásokra a kormány azzal érkezett, hogy összességében a reálkeresetek megőrzésére lát lehetőséget. A versenyszféra bérajánlására centrumként 4,5%-os bruttó mértéket javasoltak, 4,5%-os várható infláció és 2,8%-os GDP növekedés mellett.
A LIGA ezzel szemben érzékelhető, 3-4%-os reálkereset-növekedést tűzött ki célul. E mellett továbbra is az volt a célkitűzésünk, hogy a verseny-és a közszféra tárgyalásai párhuzamosan, egymást erősítve haladjanak. Sajnálatos módon a közszféra bérmegállapodása – 5% illetményemelkedés, 2-2 százalékpontos pótlékalap-emelés ill. teljesítményértékeléstől függő kifizetés – a költségvetési törvény elfogadásának kényszere miatt megelőzte a versenyszféra bérajánlását, ezáltal az ottani tárgyalási pozíciónkat hátrányosan befolyásolta.

A munkáltatói oldal kezdetben nem volt hajlandó addig a bérajánlásról tárgyalni, amíg a minimálbér és a garantált bérminimum megállapodásban és jogszabályban lefektetett értékeiből nem történik visszalépés. Ezt a szakszervezetek és a kormány is visszautasította. A munkáltatói oldal erre halogató taktikába fogott, és ez alatt az ÁPB-k szintjén próbáltak ágazati alkuk segítségével a garantált bérminimumok szintje alá menni.

A bérajánlás hosszú és kemény tárgyalási folyamat végeredményeképpen végül is decemberi ünnepek előtt megszületett, a mértéke 5-7,5%. Az adójóváírás módosításából eredő 0,5-1%-os nettó kereset-emelkedés hatásával is számolva 2008-ban szerény reálkereset-emelkedés várható.

 

III. A szervezet fejlődése

2007-ben is folytatódott a szervezet dinamikus fejlődése. Az időszak legfontosabb eseménye a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének csatlakozása a LIGA-hoz. Ezzel egy két éves folyamat zárult le. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek az eseménynek a jelentőségét, hiszen először fordult elő, hogy nagy jelentős ágazat konföderációt váltott. Reményeink szerint, ez példa jellegű lehet más ágazatok számára is és felgyorsíthatja a konföderációk közti mozgást, ami a szakszervezetek közti erőviszonyok jelentős átrendeződéséhez vezethet.
A csatlakozás jelentőségét külön aláhúzza az a tény, hogy ezzel jelentős lépés történt az iparági szakszervezeti egység helyreállítása felé, mivel az MSZOSZ bányász szakszervezetének kivételével ma már csak a LIGA van jelen az iparágban. Pozitívan értékelhető az a tény is, hogy megindult a LIGA Villamos- és Hőenergia-ipari Szövetségének és a VDSZSZ-nek az egyesülési folyamata is.
A tavalyi év másik jelentős eseménye a Magyar Orvosok Szövetségének átalakulása és a LIGA-hoz való csatlakozása volt. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy ebben nagyon jelentős szerepe volt annak a jó együttműködésnek, ami az egészségbiztosítás privatizációja elleni fellépés során kialakult a LIGA a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szövetsége között. Ennek köszönhető, hogy a LIGA segítséget nyújtott a MOSZ megújulásához és megtörtént a csatlakozás. Az esemény jelentősége önmagán túlmutató, hiszen ezzel a LIGA, mind az egészségügyben, mind a közalkalmazotti területen nagyon jelentősen növelte jelenlétét. Ezzel újabb lendületet kapott az a folyamat, amit az FRDÉSZ-el való egyesüléssel indult be, melynek lényege a foglalkoztatási formák szolidaritásán alapuló konföderáció építése.
A két csatlakozás változást okozott a LIGA vezetésében, mivel az előző évi gyakorlatnak megfelelően sor került a két szervezet tisztségviselőinek beintegrálására a LIGA vezetőségébe. Ennek érdekében a LIGA 2007. december 14-én rendkívüli Kongresszust tartott, ahol Gál Rezsőt társelnöknek, Dr. Gyenes Gézát pedig elnökségi tagnak választották meg.
A szervezetre egyébként a stabilitás volt a jellemző, a korábbi évekhez hasonlóan szinte minden LIGA Tanács ülésen történt tagfelvétel.
Jelentős esemény volt a LIGA Nyugdíjas Tagozatának újjászerveződése.
Említést érdemel még a szervezet fejlődése szempontjából a regionális hálózat fejlődése. Személyi váltás után stabilizálódott a nyugat-dunántúli regionális iroda helyzete. Az új érdekvédelmi tanácsadó, Kiss Zoltán nagyon hatékony munkát végez, így végre beindult az érdemi szervező munka is. Pozitív folyamatok indultak be a közép-dunántúli régióban is, ahol Falussy Sándor kollégánk most már teljes energiával az ottani feladatokra tud koncentrálni. Sor került egy új iroda megnyitására is a dél-alföldi régióban Szeged központtal. Itt Dr. Dancsóné Dr. Soós Ilona kezdte meg munkáját, aki egy személyben látja el az érdekvédelmi tanácsadói feladatot és a jogsegélyszolgálatot.
Itt kell megemlíteni, hogy a korábbi elképzelésekhez képest lassan halad a regionális hálózat kialakítása. Az eddigi tapasztalatok alapján ennek az elsődleges oka az alkalmas személyek megtalálásának nehézségébe rejlik.


IV. Nemzetközi kapcsolatok

A tavalyi évet nemzetközi szempontból két dolog határozta meg, egyrészt a két szakszervezeti világszövetség 2006. évi decemberi egyesülése, - mely még a tavalyi évre is kihatott, - és az Európai Szakszervezeti Szövetség 11. kongresszusa.
A két világszervezet egyesüléséből létrejött szervezet, az ITUC, azaz a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség a valódi munkát – ami a regionális struktúrák megalakítását, a munkaszervezet felállítását, és a különböző osztályok beindítását jelentette – még 2006. decemberében kezdte el, de ez a tevékenység még tavaly is folytatódott, sőt 2008.-ra is átnyúlik, mert még nem alakult meg az összes regionális szervezet. Az ITUC különböző testületei végleges formájukat csak a következő kongresszus utánra, azaz 2010.-re nyerik el. Megalakult viszont már a világszervezet európai regionális szervezete, a Páneurópai Regionális Együttműködés (PERC) melynek a keretein belül működnek együtt az európai és a volt szovjet országok szakszervezeti szövetségei. Az Európai Szakszervezeti Szövetség a PERC részeként, teljes autonómiáját megőrizve működik tovább, ami az ESZSZ életében semmilyen érzékelhető változást nem jelent. A PERC alakuló ülésére 2007 márciusában került sor Rómában.

A LIGA életében a nemzetközi kapcsolatok mindig nagy fontossággal bírtak, és elmondhatjuk azt is, hogy a magyar konföderációk közül az MSZOSZ mellett csak nekünk van nemzetközi befolyásunk és ismeretségünk.

A szokásos irányvonalakat, mint mindig, 2007.-ben is betartottuk, szem előtt tartva azt, hogy a nemzetközi munka ne váljon el a LIGA egyéb tevékenységeitől, illetve azt, hogy az adott nemzetközi programokat hozzákapcsoljuk a hazai munkánkhoz.

A LIGA nemzetközi munkájának irányvonalai a következők:

1. Nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok
2. Kétoldalú kapcsolatok

1. Nemzetközi szervezetek

Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC)   

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség – mint már említettük, még javában végzi a különböző testületeinek megalakítását és beindítását, de az megállapítható, hogy az előző világszövetséghez képest a működési területe nem fog megváltozni. Továbbra is a világban végbemenő nagy fontosságú folyamatokkal (meghatározó, aktuális politikai események, globalizáció, multinacionális vállaltok, nemzetközi pénzügyi szervezetek tevékenysége, demokrácia, emberi és szakszervezeti jogok, esélyegyenlőség, szegénység, AIDS, stb) foglalkozik, és együttműködik az ENSZ szakmai szervezeteivel (ILO, WHO) és a TUAC-kal.
Az ITUC fogja össze a szakmai világszervezeteket is, melyek szintén egyesültek a volt ICFTU és a WCL szakmai szervezetiből.

Az európai szubregionális szervezet, a PERC is megalakult, amely az EU-n kívüli európai országokat fogja össze. Ezek Albánia, ex-jugoszláv és volt szovjet tagországok, beleértve azokat a volt szovjet tagköztársaságokat is, melyek Ázsiában találhatók (un. „stan” országok, Grúzia és Örményország) melyek a történelmük miatt tartoznak ide.
A PERC-nek tavaly egyetlen, nem hivatalos ülése volt, egyidejűleg az ITUC washington-i Általános Tanács (General Council) decemberi ülésével.

Volt azonban két PERC által szervezett, nem testületi ülés, egy Moldáviáról, és egy konferencia Litvániában a szürkegazdaságról. A LIGA képviselői mindkettőn jelen voltak.

Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC)

Változatlanul a legfontosabb működési területünk az ESZSZ, ami az EU csatlakozás óta teljesen természetes. A szervezet munkájában napi rendszerességgel veszünk részt, de bármennyire is „beletanultunk” a feladatokba, változatlanul rosszul állunk nyelvet beszélő szakértőkkel, ami időnként nehézségeket okoz, mert limitálja a közvetlen részvételt a különböző testületekben, pl. csak fordítással tudjuk kitölteni a kérdőíveket, ez a probléma sajnos behatárolja a különböző konferenciákon a részvételünket.
Tavaly két alkalommal a LIGA elnöke is részt vett a Végrehajtó Bizottság ülésén.
Tettünk már hivatalos lépéseket azért, hogy a magyar is hivatalos munkanyelv legyen, de erre egyelőre csak halvány ígéretet kaptunk.

Az ESZSZ tavalyi legfontosabb eseménye a szervezet 9. Kongresszusa volt, mely májusban, Sevillá-ban került megrendezésre. Mottója „Offenzívában”, mert az offenzív fellépés fogja meghatározni a szervezet jövőbeli munkaprogramját, melyre a jelenlegi gazdasági-szociális helyzet miatt van szükség.

Az elfogadott kongresszusi akcióterv fejezetcímei a következők:

a) Az erősebb európai szakszervezetekért
b) Veszélyben az európai munkaerőpiac: jó munkakörülményeket mindenkinek
c) Európa a szociális párbeszéd, a kollektív tárgyalások és munkavállalói részvétel helyszíne
d) Európai Unió hatékony szociális, gazdasági és környezeti irányítással
e) Erősebb Európai Uniót!
Az ESZSZ működése a napi EU ügyekkel szorosan összefügg. A 2007. évben ezek a következők voltak: szociális párbeszéd, EU alkotmányos szerződés, a rugalmas biztonság, a munka, a magán- és családi élet összeegyeztetése, tagszervezés és tagtoborzási kampány, pénzügypiaci turbulencia, Európai ÜT direktíva felülvizsgálata, klímaváltozás.  Elkészült egy, az európai munkáltatókkal közösen készített és elfogadott európai munkaerő-piaci elemzés is. Az európai közszolgáltatásokért szervezett aláírásgyűjtő kampány nem hozott teljes sikert, mert a cél, az egymillió aláírás összegyűjtése volt a cél a kongresszusig, nem valósult meg, ezért a kampány még mindig folyik. A LIGA is gyűjtött aláírásokat.  
Az ESZSZ által szervezett konferenciákon, szemináriumokon és az ESZSZ oktatási intézete által szervezett tanfolyamokon a lehetőségeinken belül igyekeztünk jelen lenni.
Európai gazdasági Szociális Bizottság

A LIGA képviseletében Koller Erika vesz részt az EGSZB munkájában. Képviselőnk aktív szerepet játszik a szervezetben, számos tanulmányozó csoport munkájában részt vett. Ennek legfontosabb példái, hogy többször is volt előterjesztő, (az EU-India Kerekasztalon az európai szociális modell bemutatása, feltáró vélemény készítése az önkéntességről a Bizottság „Fehér Könyv a sportról” című anyagának véleményezése)
Szakszervezeti Tanácsadó Bizottság (TUAC)

A TUAC munkájába, ha csak minimum szinten is, tavaly már megpróbáltunk bekapcsolódni, (a plenáris üléseken részt vett a LIGA szakértője). Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét hozzájutottunk az OECD kiadványaihoz, melyeket azért itthoni munkájukhoz a szakértők használni tudnak.

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)

Az ILO-val kapcsolatos tevékenység a Nemzeti ILO Tanácsban folyik. 
Az ILO budapesti irodájának munkavállalókkal foglalkozó képviselőjével Szvetla Shekerdjieval tavaly sajnos rajtunk kívülálló okok miatt hivatalosan nem, csak informálisan tudtunk találkozni. 
A budapesti iroda által szervezett vállalati szociális felelősségről szóló tanfolyamon a LIGA képviselői is jelen voltak.
ILO nyári ülésszakán mint mindig, 2007-ben is évben részt vettünk.

2. Kétoldalú kapcsolatok

Új jelenség a kétoldalú kapcsolatokban, hogy azok európai szinten protokolláris értelemben a minimálisra korlátozódtak, megritkultak az elnöki látogatások és viszontlátogatások, a kétoldalú tárgyalások mostanában legtöbbször egy-egy kongresszus, konferencia, vagy ESZSZ VB és az Európai Gazdasági Szociális Bizottság ülései alatt zajlanak. Ennek az új „szokásnak” a magyarázata lehet hogy a kibővült Európai Unióban a hasonló, vagy azonos feladatokra egyre gyakrabban EU szinten kell válaszolni.
Az EU-n kívüli országokkal már sokkal kevesebb közös probléma merül fel, ezen országok szervezetei sokkal inkább a gazdasági és politikai átalakulás tapasztalatait szeretnék tőlünk megtudni, amire a LIGA mindig is nyitott volt és örömmel osztotta meg a megszerzett tapasztalatokat.

A fentiek ellenére a nemzetközi munkánkban továbbra is fontosnak tartjuk a kétoldalú kapcsolatok fenntartását és ápolását, és természetesen arra is törekszünk, hogy új kapcsolatokat építsünk ki. Azt is megállapíthatjuk, hogy mind a szomszédos országokkal, mind a térség más szervezeteivel korrekt a kapcsolatunk. A napi munkában is gyakran segítünk egymásnak.

A legfontosabbnak továbbra is a szomszédos országokkal való együttműködést tartjuk, ezzel egybe is cseng, hogy egy kétoldalú protokolláris találkozón mégiscsak részt vettünk tavaly, amikor az osztrák ÖGB új elnökének meghívására látogattunk Bécsbe a többi magyar konföderációval együtt.
Érdekes megjegyezni, hogy érzékelhető a török szervezetek törekvése arra, hogy kapcsolatot építsenek ki az új EU tagországok szervezeteivel, két kongresszusi meghívót is kaptunk tőlük.

Az EU országok szervezeteivel általában kiegyensúlyozott a viszonyunk, egyenrangú EU tagország szervezetének kezelnek bennünket.

Összességében elmondható, hogy a magyar szervezetek közül a LIGÁ-t minden európai szervezet ismeri és elismeri.

V. Oktatási munka

1. Központi tanfolyamok, konferenciák
A LIGA Szakszervezetek 2007-ben központilag 21 tanfolyamot szervezett, amelyből kétszer 5 a szervezet középfokú tanfolyamsorozatának része volt, és két konferenciát. A tanfolyamokon és a konferenciákon 10-50 fő közötti létszám vett részt, a konferenciákon 50-120 fő.

A LIGA Szakszervezetek képzési tevékenysége többirányú volt. Egyrészt új intézmény alakult meg Magyarországon, a Regionális Munkaügyi Tanácsok, erre a LIGA Szakszervezetek neves előadók bevonásával két képzést is szervezett. A képzések célirányosan, a 7 regionális LIGA-képviselőt célozták meg. (Február 1-2, Göd, június 18-19, Szelestye.)

Másrészt a kormány egészségbiztosítási átalakításai tervei miatt volt szükség az ismeretterjesztésre. A LIGA Szakszervezetek tanfolyamot (március 8, Budapest), és konferenciákat is szervezett a témában (november 15, november 22, Budapest)

Harmadrészt fontos prioritásként lett a szervezés megjelölve a szervezet életében. Az oktatási osztály egy központi tanfolyamot (június, Gárdony) és három szakmai tanfolyamot tartott a témában (október 30-31-én a büntetés-végrehajtásban dolgozóknak Nagyberényben, november 16-17-én a Rába NyRt. Munkavállalóinak, december 6-7-én pedig a BKV ZRt. dolgozóinak Gárdonyban.)
    
Negyedrészt a LIGA Szakszervezetek folytatta az immár hagyományossá vált munkavédelmi képviselői képzését, a II. Munkavédelmi konferencián, 2007. május 21-22-én, Gárdonyban.

Ötödrészben pedig a LIGA Szakszervezetek az Európai Bizottság által kiadott javaslatokat az európai munkajog reformjáról vitára bocsátotta. A Zöld Könyv című tanfolyamra – vitára – az után került sor, hogy a tagszervezetek véleményét a témáról összegyűjtötte a központ. (június 5.)

Végül, és nem utolsó sorban, hiszen sok éves tervek váltak valóra, a LIGA Szakszervezetek kidolgozta  a 60 órás középfokú képzését, amely 5-7 héten át, két napos tanfolyamokból és közöttük lévő távoktatási periódusokból állt. Oktatónak és a tananyagok kidolgozására fontos szakértőket nyert meg a szakszervezet, Balogh Attila közgazdász, Petrovics Zoltán és Kártyás Gábor jogászok, Neumann László szociológus, Balogh Eszter szociológus és Fóti Klára, az  MTA – kutatója személyében. A szakszervezet történet témakört Kozák László, a LIGA Szakszervezetek oktatási osztályvezetője oktatta. A 60 órás tanfolyamsorozatot két csoport végezte el, összességében közel 50 fő.

2. Decentralizált tanfolyamok
A LIGA Szakszervezetek 2007-ben tagszervezetei részére 16 millió forintos keretösszeggel pályázatot írt ki oktatási célú felhasználásra. A pályázatokat döntő részben a szakmai ágazati szövetségek vették igénybe. A pályázati pénz felhasználásáról elmondható, hogy a szövetségek képzéseiken a működésük során jogi tájékoztatókat hallgattak meg, a felmerült szakmai kérdések megválaszolásához hívtak előadókat, a velük kapcsolatban álló partnerek (vállalati vezetők, önkormányzati-, kormányzati-, háttérintézményi- szakemberek) előadásait tették magukévá. A helyi szervezők több esetben a LIGA központtól oktatókat kértek, vagy oktatásszervezési szolgáltatást kértek igénybe venni. A szövetségek a 2007. évben 31 tanfolyamot szerveztek, mely tanfolyamokon közel 1500 hallgató vett részt.

3. Kiadványok
A 2007.évben a LIGA Szakszervezetek 8 kiadványt publikált. A középfokú tanfolyamsorozathoz jegyzeteket munkajogi, közgazdasági, szociológiai, munkaügyi kapcsolatok, munkaügyi konfliktusok és szakszervezetet történet témakörökben, 6 szakmai füzetben.

Továbbá folytatódott a Szakszervezeti Kiskönyvtár füzetsorozat soron következő füzeteinek kiadása, a XVII. kötet a munkavédelmi képviselők számára nyújtott aktuális ismereteket. A kötetet, amely a munkavédelmi konferenciához kapcsolódott, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi felelőse, Talabér Zoltán szerkesztette.
Megjelent a Szakszervezeti Kiskönyvtár füzetsorozat XVIII. kötete Jogsértések fekete könyve címmel. A kiadványt Dr. Schnider Marianna írta. A könyv szociológiai látlelet és praktikus jogi segítség egyben.
4. Pályázatok
A LIGA Szakszervezetek továbbra is részt vett a bolgár, román, osztrák, német és lengyel szociális partnerekkel közösen kivitelezendő EUWAY projektben, amit Bécsi és Zágrábi szeminárium és Budapesti konferencia jelentett. A projekt zárása 2008 első felében várható.
5. Értékelés:
A LIGA Szakszervezetek központi oktatási tevékenysége keretében megközelítőleg 250 fő képzése, a konferenciákon pedig további 200 fő képzése valósult meg. Kiadványaink közül kettő 1500 példányban, a tananyagok 6*100 példányban kerültek kinyomtatásra, és ezek döntő többsége kiküldésre is került a szakszervezeteinkhez. A LIGA egyéb oktatási tevékenységei közül ki kell emelni a tagszervezetek számára végzett előadói tevékenységet, valamint számukra – igény szerint – előadók biztosítását és egyéb szervezési segítséget. Figyelembe véve a LIGA Szakszervezetek bővülését, valószínűsíthető, hogy a központi oktatási tevékenység iránt nagyobb igény merül fel az elkövetkezendő időkben, s az oktatás szerepe növekedni fog.


VI. Jogi szakértői tevékenység

A jogi szakértői tevékenység jelentős részét a tagszervezeteknek, szakszervezeti tagoknak és egyéb munkavállalóknak biztosított jogi segítségnyújtás teszi ki.
A tagszervezetek elsősorban a szakszervezeti jogok gyakorlásával kapcsolatos kérdésekkel fordulnak hozzánk, a kollektív munkajogi kérdések mellett a leggyakoribb problémát a munkaidőt, munkabért érintő szabályozás helyes értelmezése jelenti számukra. A személyesen vagy telefonon történő munkajogi tanácsadás mellett okiratszerkesztéssel és írásos állásfoglalásokkal is segítjük munkájukat, esetenként kollektív szerződéseket, KSZ-módosításokat véleményezünk, szükség esetén részt veszünk a munkáltatóval folytatott tárgyalásokon is. A jogi tanácsadás mellett a szakszervezetek, illetve tisztségviselőik bíróság előtti képviseletét is ellátjuk, elsősorban szakszervezeti jogok gyakorlásával, illetve a tisztségviselőket megillető munkajogi védelemmel kapcsolatos ügyekben.

A 2007-es évben a tagszervezetek legjelentősebb ügyei az alábbiak voltak:
- Színházi Műszaki Dolgozók Szakszervezete: kollektív szerződés tervezetének véleményezése több munkáltatónál, munkáltatóval folytatott érdekegyeztetésben részvétel;
- Balaton Volán Alkalmazotti Szakszervezet – sztrájk jogellenességének megállapításában első fokú nemperes eljárás (a sztrájk jogszerűségét állapította meg);
- Olajipari Szakszervezet – sztrájk jogellenes akadályozása tárgyában bírósági eljárás kezdeményezése,
- LIGA Vas- és Fémipari Szövetsége – munkaidő-kedvezmény megváltása tárgyában indított bírósági eljárás megszüntetése (a munkáltató teljesítette fizetési kötelezettségét).
- A szervezeti együttműködés jegyében jogi segítséget nyújtottunk Villamosenegia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének

A tagszervezetek tagjainak munkajogi kérdéseire személyesen, telefonon vagy írásban válaszolunk. Interneten működő ingyenes jogsegélyszolgálatunkhoz 2007-ben is számos kérdés érkezett, ezeket a rájuk adott válaszokkal együtt nyilvánosságra hozzuk. A jogsegélyszolgálathoz érkezett kérdések, munkaügyi jogsértések felhasználásával készült el a LIGA Kiskönyvtár XVIII. kiadványa, a „Jogsértések fekete könyve” c. kötet.

Az Elnökség és a LIGA Tanács határozatának megfelelően megkezdte működését a regionális és megyei jogsegély-hálózat, amely a tagszervezeteknek, valamint azok tisztségviselőinek és tagjainak nyújt jogi segítséget.

A jogi segítségnyújtás fontos részét képezi a szakszervezetek alapításában való részvétel (dokumentáció elkészítése, nyilvántartásba vétellel kapcsolatos bírósági ügyintézés). 2007-ben a Gépkontroll Önálló Szakszervezet, az Autóipari Munkások Szakszervezete és a DKV Forgalmi Munkavállalók Független Szakszervezete megalakításában segédkeztünk.

Munkajogi témákban előadásokat tartottunk különböző, a LIGA, illetve tagszervezetei által szervezett képzéseken, így például a kétnapos gárdonyi szervezési tanfolyamon, a Rába Munkavállalók Szakszervezete, a LIGA Vas- és Fémipari Szövetsége és a LIGA Közlekedési Szakszervezetek Ágazati Szövetsége képzésén.

Az OÉT Munkajogi Bizottság munkájában való részvétel során 2007-ben közreműködtünk a Munka Törvénykönyve (szabadság, munkaidő) módosításában. A munkavállalói oldal javaslatot tett a szervezkedési szabadság megerősítését célzó jogszabály-módosításra (sztrájktörvény, Munka Törvénykönyve, munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény), megkezdődött a Polgári Törvénykönyv újrakodifikálása is. A munkaügyi jogszabályok lényeges változásait honlapunkon és a LIGA Harsonában tesszük közzé.
 
A konföderáció által 2007 során szervezett nyomásgyakorló akciók sikeres lebonyolítása igényelt jelentős háttérmunkát (iratszerkesztés, szakanyagok, közlemények, levelek megírása, hatósági ügyintézés).


VII. Kommunikáció

A LIGA 2007-ben több kísérletet is tett kommunikációja javítása és rendszeresebbé tételére. Az év első felében sikerült megoldani a honlap megújítását, és a LIGA Harsona rendszeres megjelentetését. A tagszervezetek és a tagok tájékoztatása így ezen a két csatornán állandóvá vált. A Harsona negyedévente foglalja össze a konföderációban történteket, míg a honlap folyamatosan és naprakészen informál. Az évközbeni nehézségek főleg személyi okokra vezethetők vissza, de ezek a problémák megoldódni látszódnak. ?sz óta állandó, teljes munkaidős munkatárs felel a kommunikációért, aki mindjárt a novemberi és decemberi demonstrációk és sztrájkok idején bizonyíthatott. A LIGA minden tagját érintő és minden erőforrását megmozgató akciók egyértelműen rávilágítottak azokra a fehér foltokra, amelyek problémát jelenthetnek a jövőben a kommunikációban. Ezeknek a pontoknak a felismerése és összegyűjtése vezetett ahhoz, hogy a 2008-as évre átfogó kommunikációs stratégiát készítsen és fogadjon el a LIGA.

A 2007-es évben a LIGA Szakszervezetek minden eddiginél aktívabb kampányokba kezdett. Az év második felében mondhatni állandósultak az akciók, demonstrációk és a sajtótájékoztatók – ezáltal a médiajelenlét is. Ezzel rövidtávon elértük, hogy a LIGA – ha nem is legnagyobb – de mindenképp a legismertebb és legaktívabb szervezetté vált Magyarországon. Azáltal, hogy folyamatosan nagy számban csatlakoztak konföderációnkhoz nagy szakszervezetek és szakszervezeti szövetségek, illetve hogy az év végén szervezett akcióinknak sikerült jelentős társadalmi és civil szervezetek is megnyernünk, továbbá, hogy egyedülálló módon egy országos népszavazási kampány koordinálóivá lettünk, sikerült tömegesen az érdeklődést a LIGA Szakszervezetekre irányítani.
Hogy mindez a siker hosszútávon is megmaradjon, szintén a LIGA kommunikációjának stratégiai áttekintése szükséges.


                  Budapest, 2008. február 28.

LIGA Elnöksége


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.236.38.146 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »