Budapest: 16.61°
HUF/EUR: 333.53
szechenyi
Hírek » Részletek

Nem mondhatunk le jogainkról


A köztársasági elnök indítványára, egy az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát végezte el az Alkotmánybíróság. Nagyon szoros eredménnyel (5:4 arányban)megállapította, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2006. december 11-én elfogadott törvény több rendelkezése is alkotmányellenes.

Mint ismeretes, a köztársasági elnök az OÉT törvény azon rendelkezéseit kifogásolta, amelyek az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörét (3. § (2) b), 7. § (1) c), 19. § (1) bek.), illetve összetételét (5. §, 6. § (1) bek.) szabályoznák. A köztársasági elnök azért találta ezeket aggályosnak, mert e hatáskörök alapján az OÉT közhatalmi jogosítványokat is gyakorolna, amihez azonban nem rendelkezik demokratikus legitimációval. (Utóbbi miatt érdekes az összetétel vizsgálata).



Bár a köztársasági elnök a közhatalmi jogosítványokat általában is említi, és inkább a közhatalmi jogosítványok gyakorlásához szükséges demokratikus legitimáció kérdését állítja középpontba, az Alkotmánybíróság kizárólag a normaalkotásban való részvétel, a jogszabályalkotás során gyakorolt egyetértési jog mint közhatalmi jogosítvány alkotmányosságát vizsgálta. A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság szerint azt vetette fel az indítványban, és arra kereste a választ, hogy egyáltalán adható-e alkotmányosan ilyesfajta (normaalkotási) jogosítvány az Alkotmányban nem nevesített szerveknek.

Az Alkotmánybíróság az indítványokat megalapozottnak találta, véleménye szerint a kérdéses rendelkezések a jogállamiság elvével ellentétesek.

Az alkotmánybírák többsége szerint az indítvány elsősorban az egyetértési jog alkotmányosságát kérdőjelezi meg, és a demokratikus legitimáció kérdését csak akkor kell vizsgálni, ha az AB megítélése szerint az egyetértési jog nem alkotmányellenes.

Elsőként tehát abban a kérdésben foglaltak állást, hogy alkotmányosan egyáltalán részt vehet-e jogszabályalkotásban, az egyetértési jog gyakorlásán keresztül az OÉT.

Az AB ismét kinyilvánította, hogy az egyetértési jog nem konzultatív, hanem érdemi együttdöntési jogot jelent, melyben - konszenzus hiányában - sem a döntéshozó, sem az egyetértési jog jogosultja nem tud önállóan érvényes döntést hozni. Az egyetértési jog osztja a jogalkotói hatáskör megítélését, és közhatalmi jogkör gyakorlásának minősül.

Hangsúlyozzák ugyanakkor az érdekegyeztetés hagyományos, konzultatív formáit. Kitér a határozat arra, hogy az OÉT tv., illetve az Mt. a hagyományos érdekegyeztetési jogosítványokat is biztosítja, így az OÉT pl. véleményt formál, konzultál, tárgyalást folytat, megállapodásokat köt, javaslatot tesz stb. E konzultatív jogok alkotják az érdekegyeztetés „klasszikus” tartalmát. Erre találunk példát az EU más tagállamaiban, ahol az érdekegyeztetést végző szervek, a szociális partnerek szintén konzultációs jogokkal bírnak, a jogalkotásban való részvétel viszont nem biztosított a számukra. A határozat megemlíti még, hogy az Alkotmány a Kormány részére politikai kötelezettségként előírja a társadalmi szervezetekkel való együttműködést, illetve a 40/2005. AB. határozat is utal arra, hogy a közhatalmi jogosítványokkal való felruházás önmagában nem alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság ezért nem is a közhatalmi jogosítványok kérdését általában, hanem kifejezetten a jogalkotó hatáskörből való részesülés alkotmányosságát vizsgálta.

A jogalkotás közvetlenül az Alkotmányon alapuló, törvénnyel nem korlátozható hatáskör. Az Alkotmány maga határozza meg, mely állami szerv és milyen formában bocsáthat ki jogszabályt; jogalkotó hatáskörrel kizárólag az Alkotmány ruházhat fel egy szervet. Az Alkotmányban nevesített jogalkotó szervek közt az OÉT és az abban résztvevő szakszervezeti szövetségek nem szerepelnek.  Az Alkotmány alapján tehát nem jogalkotó szervek, így a jogszabályalkotásra egyetértési joguk alapján való felhatalmazásuk az Alkotmánybíróság megítélése alapján alkotmányellenes.

Végezetül, a határozat ismételten utal arra, hogy a köztársasági elnök a demokratikus legitimáció hiányát kifejezetten a jogalkotói hatáskör egyetértési jog útján történő gyakorlása kapcsán állította. A fentiek alapján az OÉT az Alkotmány módosítása nélkül nem vehetne részt a normaalkotásban, azaz még kellő demokratikus legitimáció mellett sem hatalmazhatók fel a szakszervezeti szövetségek jogalkotásban való részvételre. A demokratikus legitimáció önmagában nem vizsgálható, így, mivel e konkrét közhatalmi hatáskört az AB amúgy is alkotmányellenesnek találta, az OÉT összetételére vonatkozó szabályok alkotmányosságát nem vizsgálta.

A döntéssel egyet nem értő alkotmánybírák különvéleményükben leírták, hogy szerintük a határozat végül nem a Köztársasági elnök kérdésére adott választ.

A LIGA Szakszervezetek szerint az OÉT az elmúlt 20 évben társadalmi közmegelégedésre töltötte be feladatát, ezért nem mondhat le jogairól, sőt erősítenie kell azokat. A szakszervezeti oldal felhatalmazottságának növelése érdekében, a LIGA Szakszervezetek javasolja a munkavállalók körében választások megtartását, melynek részleteit választási szakértők bevonásával, már hónapokkal ezelőtt elkezdte kidolgozni.
Természetesen ezzel együtt, a munkaadói oldal felhatalmazottságának kérdését is hasonló módon kell megerősíteni.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 35.175.248.25 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »