Budapest: 23.09°
HUF/EUR: 332.56
szechenyi
Hírek » Részletek

Pénzügyi válság, bértárgyalás, LIGA Tanács az elnökség előtt


A mai LIGA elnökségi ülésen a pénzügyi válságról és az arra adható válaszokról, a soron következő bértárgyaláson követendő stratégiáról volt elsősorban szó, de szóba került a decemberben 20. születésnapját ünneplő LIGA Szakszervezetekről való méltó megemlékezés és a LIGA Tanács összehívása is. Az ülés már a LIGA új székházában, az Ajtósi Dürer sor 27/A címen zajlott, a rendezvényt Gaskó István elnök vezette...

Begyűrűzött a pénzügyi válság Magyarországra is. A bértárgyalásokat ez eléggé megkeverte, hiszen az első OÉT plenáris ülésen a pénzügyminiszter visszavonta a költségvetési tervezetet. Az oldal akkor is és azóta is kiáll a 80.000 forintos minimálbér mellett. Ez úgy alakult ki, hogy míg a szakszervezetek egy része kisebb összeget látott elérhetőnek, addig az európai szociális karta elvei szerint már most 90.000 forintnak kellene lennie ennek az összegnek. A LIGA legalsó javaslata lett végül az oldal álláspontja. További szándékunk, hogy a munkáltatók minden tiltakozása ellenére ismét egy hosszabb távú megállapodást sikerüljön kötni az OÉT-en. A szakmai bérminimum ellen is küzd egyelőre ugyan a munkáltatói oldal – arra hivatkozva, hogy ez egyes ágazatokban szerintük kivitelezhetetlen – de a szakszervezetek emellett is kitartanak.
A pénzügyi válság eredményeképpen a kormány kisebb mértékű minimálbér emelést javasol, de még jelenleg is változik a költségvetési és adó törvény javaslat. Így egy jóval bonyolultabb tárgyalássorozatnak nézünk elébe. Horváth Lajos azt kérte, ezért egy stratégiaibb jellegű döntést hozzon az elnökség ma.

Gaskó István beszélt a Nemzeti Csúcsról, ahol négy bérjavaslat körvonalazódott ki:
Demján Sándor csökkenteni szeretné a nominálbéreket, a munkáltatók mérsékeltebb csoportja befagyasztaná a nominálbéreket júniusig. A Kormány inflációval növelt nominálbért lát finanszírozhatónak, míg a LIGA Szakszervezetek a reálbér növelése mellett áll ki továbbra is, amely a konvergencia programból következik, amelyben az áll, hogy 2009-től növekedhetnek a reálbérek. Míg az első két javaslat teljességgel elfogadhatatlan, addig a LIGA Szakszervezeteknek is figyelembe kell természetesen vennie a pénzügyi válság hatásait. Ezért volna célszerű, ha ma az elnökség egy rugalmasabb, stratégiai döntést tudna hozni. A legfontosabb cél továbbra is az, hogy a munkahelyeket megőrizzük.


Kónya Péter a közszféra helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, mert hiába minden megállapodás, a kormány úgy tűnik nem tervezi teljesíteni ígéretét, miszerint 2009-től reálbér növekedés lesz a közszférában. A különböző juttatásokat be kellene építeni ahhoz az alapbérbe, hogy egy minimális reálbér emelkedés történjen.
Az elmúlt két évben a 13. havi bért havi részletekben fizette ki a kormány, amit most ismét decemberi, egyszeri kifizetéssé kíván változtatni. Miután emellett nem várható a bérek növelése, ez gyakorlatilag egy havi 8,3%-os bércsökkenést jelentene. Amennyiben a kormány nem változtat bérpolitikáján, félő, hogy nem születik megegyezés 2009-re.
Ma a kormány azt is bejelentette, hogy a pedagógusoknak szánt jövő évi bérnövelést is visszavonja, ami ellen a PDSZ már tiltakozott is.

Gyenes Géza az egészségügy helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy a szektorban kiemelten magas a nyugdíjas foglalkoztatás, aminek oka a krónikus orvoshiány és a külföldre vándorlás. Az orvosok és egészségügyi dolgozók ugyan ellátják feladataikat, hisz ez erkölcsi kötelességük is, de a végtelenségig ők sem terhelhetők. Felmerült, hogy a konvergencia program után, pénzügyi válság közben, lesz e olyan pillanat Magyarországon, amikor épp nincs valamilyen válság, és reális béreket lehet megállapítani az eddig leginkább kihasználtaknak. Jelenleg egy orvos a 48 órás munkahetén felül 72 óráig vállalhat túlórát, amit jelenleg átlagosan 85-90 órára tol ki, hogy a folyamatos ellátást egyáltalán biztosíthassa.
A MOSZ megérti, hogy a jelen helyzetben megszorításokra van szükség (ismét), de abba nem hajlandó belemenni, hogy tárgyalás és egyeztetés nélkül folyamatosan – évről-évre – elmaradjanak a bérfejlesztések.

A versenyszféra kapcsán a Rába Munkavállalók szakszervezetének elnöke, Alper László elmondta, hogy az a veszély fenyeget, hogy az amúgy is tervezett leépítéseket, elbocsátásokat, megszorításokat most úgy lépi meg, hogy azt a pénzügyi válság mögé bújva, elkerülhetetlennek állítja be. A nagy cégekhez kapcsolódó kis és középvállalkozások, amelyek nagyrészt az előbbiek beszállítói, ugyanakkor jórészt hitelekből gazdálkodnak, különösen rosszul érintik ezek az intézkedések, hisz míg mondjuk az Opel három hetes leállása nem okoz pótolhatatlan veszteségeket a cégnek, addig a megrendelések bizonytalan idejű leállása ez utóbbiakat teljesen tönkreteheti.

A Tungsram Dolgozók szakszervezeti vezetője, Selmeczy György hozzátette, hogy a leépítések nem a bizonytalan jövőben történhetnek meg, hanem már most folyamatban vannak. A kölcsönzött munkaerő, a szerződésesek, a határozott idejű majd a határozatlan idejű munkavállalók sorra kerülnek az utcára. Épp ezért azt javasolta, hogy az elsődleges irányelvünk mindenképp a munkahelyek megőrzése legyen, majd a reálbérek megőrzése.   

Horváth Lajos elmondta, hogy az elhangzott szakértői véleményekkel egyetértve, nincs fundamentális alapja a pénzügyi válságnak Magyarországon, ezért a legfontosabb az volna, hogy a bizalmat helyreállítsa a kormány a pénzügyi rendszerben. Ennek módja pedig egy olyan megegyezés volna, amelyet a politikai pártok legfelső szintjén hoznak meg, valódi szándékok nyomán, és amelyhez egyetértéssel csatlakozhatnának a szociális partnerek aztán. Valóságos és nyilvános együttműködés szükséges ahhoz, hogy az emberek (és az üzleti élet szereplői) bizalma visszatérjen.

Kónya Péter hozzászólásában elmondta, hogy a helyzetet visszafordítva is lehet nézni: a válság megoldásához perifériásan csatlakozó, régi követeléseinket most lehetne érvényesíteni, amelyekkel egyúttal az államháztartási hiányt is lehetne csökkenteni. Ilyen például a közbeszerzési eljárások munkavállalói oldali felügyelete, az országgyűlés létszámának csökkentése és a képviselők adómentes juttatásainak újraszabályozása.
Ezek olyan megoldások lennének, amelyek úgy érnék el a hiánycsökkentési célt, hogy nem a munkavállalókat sarcolnák meg újra és újra.

Gaskó István javasolta, hogy a LIGA Szakszervezetek kezdeményezzen tárgyalásokat a nagy munkaadói szervezetekkel az OÉT-en kívül is, illetve a multinacionális cégek szövetségeivel.

Összegezve az elnökség a következő határozatot hozta:
A pénzügyi válságra reagálva a LIGA Szakszervezetek kész a válság mélységéhez mért kompromisszumokra. Ezért a kompromisszumért cserébe szeretné megerősíteni a munkavállalói és érdekvédelmi jogokat – melyek pénzbe nem kerülnek. A LIGA Szakszervezetek elsődleges prioritása a foglalkoztatottság legalább jelenlegi szintjének megőrzése. Továbbra is harcolni kíván a fekete gazdaság és a korrupció ellen.
Javasolja továbbá az állam méretének csökkentését, mint a forráshiány csökkentésének eszközét. Itt a LIGA Szakszervezetek elsősorban a (országgyűlési és önkormányzati) képviselők számának csökkentésére, a pártfinanszírozás tisztázására, a parlamenti képviselők adómentes juttatásainak megszüntetésére gondol.
Amennyiben ezek az elvek érvényesülnek, a minimálbérnél és az átlagos bérajánlásnál is hajlandó engedményeket tenni, úgy, hogy a verseny és közszférában azonos elvek érvényesüljenek.



Következő napirendi pontként az elnökségi ügyrend változtatását tárgyalta az elnökség, majd az előterjesztett két változat közül a „B” változatot fogadta el, és javasolta a LIGA Tanács elé terjesztésre. Az ügyrend változtatása elsősorban a korral való haladást és a gyorsabb reagálást szolgálja, hiszen lehetőséget ad a nem személyes jelenléttel történő döntéshozatalra.

Az elnökség határozatot hozott a következő LIGA Tanács időpontjáról, illetve a 20 éves ünnepségről a következők szerint:

  • November 27-28-án konferenciát tart a LIGA Szakszervezetek, amelyen 20 éves fennállását is LIGA Tanács ülés keretében ünnepli.  
  • December 16-án, 10-14 óra között ünnepélyes, nemzetközi megemlékezést tart a LIGA Szakszervezetek, fennállásának 20. évfordulója alkalmából.

 


Alper László a tanácskozás végén beszámolt az elnökség tagjainak a LIGA Hetek programsorozat sikereiről, melyről honlapunkon folyamatosan tájékoztattuk tagjainkat. A hetek lezárása után a héten a Sajtószoba / kampányanyagok illetve az Oktatás, könyvtár menüpontból letölthetők a szórólapok és tájékoztató füzetek. A sikerre való tekintettel a rendezvénysorozatot a tél elmúltával más régiókban is folytatjuk!

Pongó Géza a rendőrséget érintő törvényi változások kapcsán tájékoztatta az elnökséget, hogy szakszervezetük megkérdezése nélkül születtek az utóbbi időben olyan szabályozások, amelyek szakmailag is erősen megkérdőjelezhetőek. A Független Rendőr Szakszervezet többször és folyamatosan tiltakozott ezek a lépések ellen.

Gál Rezső tájékoztatta az elnökséget, hogy a VDSZSZ 5 évenkénti kongresszusát idén tartja, amelyen egyrészt szakmai konferenciát tartanak, tisztújításra kerül sor és egyben egy fúzió is létrejön, amelynek során soha nem látott széleskörű érdekvédelem jön létre az ágazatban.

Dr. Szabó Imre a LIGA szakértője röviden tájékoztatta az elnökséget az országos szakképzési konferencia sorozatról, amelyről szintén honlapunkon olvashatnak tagjaink. 

Fiedler Péter - Szita Róbert


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 35.175.200.4 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »