Budapest: 24.36°
HUF/EUR: 332.33
szechenyi
Hírek » Részletek

Az AB után az OGY is csúfot űzött önmagából


Az Országgyűlés hétfőn az Alkotmánybíróság (Ab) két héttel ezelőtti döntésének megfelelően nem rendelte el azt a népszavazást, amelyet tavasszal a LIGA Szakszervezetek kezdeményezett a több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetése ellen.

A képviselők 375 igen és 1 nem szavazattal fogadták el a népszavazást elutasító határozatot.

Az Országgyűlés (OGY) azért foglalkozott ismét a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos kezdeményezéssel, mert az Alkotmánybíróság (Ab) a népszavazás elrendeléséről szóló korábbi határozatot november 3-án hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte a parlamentet.

Az Alkotmánybíróság döntését annak elnöke is különvéleményben kritizálta, de mások is a népszavazás intézményének kivégzését látják ebben.

Az Alkotmánybíróság félrelép
Úgy tűnik, mindenki örül az Alkotmánybíróság múlt hétfői döntésének, mellyel leállította az ún. tb-mentő népszavazást. Végre megálljt parancsoltak a népszavazási cunaminak. Úgyis válság van, minek egy népszavazásra kidobni ötmilliárdot, amikor - egyelőre - úgysem akar egyik nagy párt sem több-biztosítós egészségbiztosítási rendszert. Nem lepődnék meg, ha kórusban dicsérnék az elemzők és a politikusok a bölcs taláros testületet, amiért végre "jó" döntést hozott, de az is előfordulhat, hogy a döntést érdemi kommentárok nélkül nyeli el az érdektelenség, hiszen oly sok izgalmas aktuálpolitikai kérdés áll előttünk. Márpedig ez a határozat nagyon is érdemes aggódó figyelmünkre, és a jövőre nézve egyáltalán nem sok jót ígér.

Ez a döntés ti. teljességgel figyelmen kívül hagyja az alkotmányos szabályozást. Az AB példátlan módon nem az Alkotmány tételes előírásaira, hanem politikai feltételezésekre és véleményekre alapozta döntését. Mit mond a határozat? Azt, hogy mivel az ún. pénztártörvényt a parlament hatályon kívül helyezte, a népszavazásnak semmi értelme. Nincs látható kormányzati szándék a több-biztosítós rendszer bevezetésére, feltehetően a kezdeményezők is meggondolták már magukat, nem is akarnak népszavazást. Az AB ezzel - hatáskörén messze túllépve - teljes egészében átértelmezte a népszavazási kezdeményezést, és nagyon veszélyes precedenst teremtett a jövőre nézve.

Néhány tényt érdemes rögzíteni. Albert Zsolt és felesége kezdeményezése nem a decemberben, majd februárban elfogadott, májusban pedig hatályon kívül helyezett ún. pénztártörvényre vonatkozott. Amikor 2007 tavaszán a kezdeményezők beadták kérdésüket az OVB-hez, még semmit sem lehetett tudni az egészségbiztosítás átalakításáról. Akkor a hírek még az MSZP és az SZDSZ közötti küzdelmekről szóltak, és a későbbi törvénynek még a körvonalait sem lehetett látni. A kezdeményezők kérdése megjárta az ismert utat, s végül az Alkotmánybíróság 2007. december 11-én adott zöld utat a kezdeményezésnek. A pénztártörvény elfogadása előtt 6 nappal - egy féléves hitelesítési eljárás után. Ez utóbbi azért fontos, mert a hitelesítési eljárás során a kezdeményező már nem tud módosítani a kérdésén; és pont ebben a fél évben szelídült a kisebbik koalíciós párt által pártolt több-biztosítós rendszer többpénztárassá. A 2007. decemberi AB-döntés egyetlen szót sem ejtett a pénztártörvény-javaslatról, akkor még nem kapcsolták össze a konkrét jogszabálytervezettel a kezdeményezők kérdését. Sőt, a határozat részletesen taglalta, hogy a kezdeményezés nem egy meghatározott szervezet létrehozása, nem is egy konkrét törvény, hanem egy szabályozási elv ellen indult. Az AB most érdemi magyarázat nélkül lépett túl ezen az "apróságon". Végül is, miért kellene elvárnunk jogászoktól, hogy ragaszkodjanak a pontos fogalomhasználathoz és ezek egzakt értelmezéséhez, nem igaz?!

Amikor tehát az AB arra hivatkozik, hogy a pénztártörvény hatályon kívül helyezésével okafogyottá vált a népszavazás, nemcsak alkotmányellenes döntést hoz, de saját korábbi határozatát is semmibe veszi. De ez csak a kisebbik probléma. A nagyobbik az, hogy a testület az alkotmányos szabályozás értelmezése és alkalmazása helyett politikai elemzésbe bocsátkozik. Pont azt teszi, amitől egy alkotmánybíróságnak leginkább tartózkodnia kellene. A határozat szerint a kezdeményezők már elérték céljukat, nem lesz több-biztosítós rendszer Magyarországon, a kormánynak erre momentán szándéka sincsen - ezért egy erre vonatkozó tilalmat nem is lehet népszavazással kikényszeríteni. Alkotmányban szereplő előírásokra egyáltalán nem hivatkoztak, midőn elmeszelték a parlament által már elrendelt népszavazást. Ehelyett abszolút megengedhetetlen módon politikai elemzésekbe és társadalomlélektani elemzésekbe bonyolódtak az alkotmány őrei.

Nehéz erre szavakat találni. Nehéz értelmes magyarázatot találni arra, hogy az Alkotmánybíróság honnan eredeztet magának hatáskört arra, hogy lényegében újraírja az alkotmányt. A népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot az Alkotmánybíróság politikailag nem értékelheti. A meglévő 10 tilalmi tárgykör közé nem iktathat be egy tizenegyediket, mondván, semmiről sem lehet népszavazást kezdeményezni, ami az AB szerint politikailag nem aktuális. Nem értelmezheti át a népszavazási kérdést, nem kötheti azokat elfogadott törvényekhez és kidolgozott vagy elfelejtett törvényjavaslatokhoz, a kormány vélt vagy valós jogalkotási szándékaihoz. S végképp nem hivatkozhat arra, hogy már úgyis biztos meggondolták magukat a kezdeményezők.

Trócsányi László különvéleményében, melyhez a testület elnöke, Paczolay Péter is csatlakozott, világos, egyértelmű érveléssel szedi ízekre a többségi döntést, és bizonyítja annak alkotmányellenes voltát. A testület ez idáig helyesen látta a népszavazás elrendelése utáni feladatát - érdemben sosem vizsgálta a kérdést, csupán a parlament döntéshozatalának alkotmányosságát. Még akkor sem cselekedett másképp, amikor 2004 decemberében a kettős népszavazáson egy olyan törvény hatályon kívül helyezéséről dönthettünk, amelyet már maga az AB semmisített meg korábban. Akkor többen is megtámadták a parlament népszavazást elrendelő döntését, mondván, semmi értelme egy, már nem létező törvény megsemmisítéséről szavazni, ám a testület akkor még tisztában volt az alkotmány előírásaival és saját szerepével.

A mostani döntés mögött az elmúlt két év népszavazási kezdeményezéseinek dömpingje állhat. Mind az OVB, mind az AB részéről rendszeresen hallani lehetett a panaszokat a "túl sok" kezdeményezés miatt. Az alkotmánybírák idén tavasszal már próbálták megkönnyíteni saját helyzetüket, amikor úgy döntöttek, hogy ezentúl csak "komoly" kezdeményezésekkel hajlandók foglalkozni. S természetesen ők döntik el, mi komoly és mi nem. (Ez is egy hungarikum, ilyen követelmény egyetlen demokráciában sem létezik.) Nyilvánvaló, hogy a testületnek elege van a népszavazásokból, a döntéseiket övező belpolitikai vitákból, az elemzők, az újságírók, a politikusok kritikáiból. Erre azonban nem lehet megoldás, hogy az alkotmányosság és jogbiztonság legfőbb őre - semmibe véve a hatályos jogszabályokat - megakadályozza egy alkotmányos alapjog gyakorlását - csak hogy végre nyugalma legyen.

A szerző politológus, a Progresszív Intézet vezető elemzője

A cikk forrása: Népszabadság, 2008.11.17.
http://nol.hu/velemeny/lap-20081117-20081117-1


Letölthető állományok:

nepszavazas06827.pdf (82 kb)

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.92.28.84 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »