Budapest: 23.28°
HUF/EUR: 332.33
szechenyi
Hírek » Részletek

Nem fogadjuk el, de tudomásul vesszük


A LIGA Szakszervezetek az egészségbiztosítás privatizálása elleni akciók kezdeményezőjeként, a Társadalmi Szolidaritás Napja szervezőjeként és a TB mentő népszavazás lebonyolítójaként mélységes csalódottsággal vette tudomásul az Alkotmánybíróság – nem egységes – határozatát, amelyben a több mint félmillió állampolgár által támogatott, aláírásukkal hitelesített népszavazási kezdeményezést – amely átment az Országos Választási Bizottság, a Legfelsőbb Bíróság, a Köztárssági elnök és az Országgyűlés jogi szűrőin – egy tollvonással megsemmisítette.

Habár a döntés teljes mértékben megkérdőjelezi az emberek alkotmányos demokráciába vetett hitét, a LIGA Szakszervezetek – tiszteletben tartva Magyarország alkotmányos és törvényes rendjét –, tudomásul veszi a döntést. Teszi ezt azért is, mert célját – ha nem is teljes mértékben –, de elérte. A Kormány meghátrált a soha nem látott szakszervezeti és társadalmi összefogás láttán, és úgy tűnik, levette napirendjéről az egészségbiztosítás privatizálását.
Sajnos azonban további viharfelhők látszanak gyűlni, ezért a LIGA Szakszervezetek továbbra is aktívan figyeli a Kormány szándékait, és minden lehetséges eszközzel küzd a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeit sértő intézkedések ellen. Teszi ezt több mint 100.000 tagja és a társadalmi szolidaritás nevében összefogott számtalan civil szervezet többszázezer tagja támogatásával.

A LIGA Szakszervezetek felhívja továbbá a Kormány figyelmét arra, hogy az egészségügy és az egészségbiztosítás reformja még mindig várat magára, amit mi sem jelez jobban, mint hogy rövid időn belül az egészségügy a tarthatatlan munkavállalói helyzet miatt kivándorolt egészségügyi dolgozók és orvosok okozta magyarországi hiány miatt fog működésképtelenné válni.

A LIGA Szakszervezetek bár tudomásul veszi, nem ért egyet az Alkotmánybíróság döntésével.
Nem igaz ugyanis az, hogy megváltozott a jogi környezet, hiszen az aláírásgyűjtés az egészségbiztosítási törvény életbe lépését jóval megelőzően elkezdődött, az Országgyűlés pedig akkor hirdette ki a népszavazást, amikor a törvény már nem létezett. De ha másként lett is volna, a népszavazási kérdés nem a törvény ellen irányult, hanem – ahogy azt egy korábbi fordulóban maga az AB is elismerte – egy társadalombiztosítási modellről szólt.
Az AB jelen döntésének veszélye abban áll, hogy mostantól bármilyen törvény ellen kezdeményezett népszavazás elkerülhető lesz azzal, hogy az Országgyűlés ideiglenesen hatályon kívül helyezi azt, majd újra érvénybe lépteti.
Az AB azonban nem csak jogilag értelmezte félre a helyzetet, hanem durva szereptévesztésbe csúszott, amikor valószínűsítések és elképzelések alapján döntött úgy, hogy a mintegy félmillió aláíró azóta elbizonytalanodhatott, másként gondolhatja. Ez egyrészről nem jogi kategória, de még csak nem is empíria, másrészről ugyanezzel az erővel az is elképzelhető, hogy azóta még háromszázezren aláírták volna. Épp ennek a kérdésnek az eldöntésére hivatott a népszavazás intézménye.
Végezetül az Alkotmányt nem írhatja felül semmi, így nehéz elfogadni, hogy a következő egyszerű mondatot másként is lehet értelmezni, mint hogy a népszavazást meg kell tartani:
„Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.” (Magyar Köztársaság Alkotmánya, 28/C. § (2) bekezdése)

 

A mai sajtótájékoztatón jelen voltak a népszavazást kezdeményező társult szervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a MAGOSZ, A Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Humanista Mozgalom, a Magyar Orvosi Kamara, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, és a Levegő Munkacsoport.


Letölthető állományok:

ab_elutasitas.pdf (111 kb)
ab_nipszavazas_tvrvlve.pdf (135 kb)

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.92.28.84 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »