Budapest: 23.13°
HUF/EUR: 329.54
szechenyi
Hírek » Részletek

Nincs közös álláspont az OÉT-en a válság kezeléséről


A mai Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésére a Parlamentben került sor. A kormány oldalon jelen volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Veres János, Szűcs Erika, Kiss Péter miniszterek, és több államtitkár is. Az egyetlen napirendi pont a kormánynak a gazdasági válságra adandó válaszairól szólt, mely anyagot alig két nappal ezelőtt küldött át a szociális partnerek számára a kormány.

Gyurcsány Ferenc röviden és velősen indított, majd hosszúra és velőtlenre váltott.
„Pokoli helyzet van, globális gazdasági válság.„
Véleménye szerint a kormány elsődleges célja biztosítani az állam működésének finanszírozhatóságát, és olyan lépéseket tenni, amely javítja az ország gazdasági versenyképességét. A válságkezelés középpontjában a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése áll.
Szerinte az elmúlt időszak találkozói a szociális partnerekkel hasznosak voltak, és alakítottak a kormány eredeti javaslatain. A találkozó mostani célja az, hogy megállapodásra jusson a társadalmi partnerekkel, hogy az országnak közös programja legyen. 
 
Ennek érdekében hét sarokpontot nevezett meg, melyből az első négy a válságból való kilábalás eszköze, a maradék három pont a későbbi viták tárgyát írja le, melyek kicsit rugalmasabban kezelhetőek. Az első négy pontról azonban ma meg kellene állapodni, hogy a kormány tovább léphessen.

1., nem csak válságkezelés a cél, hanem hosszú távú megoldások keresése is egyben.
2., ne tegyünk válságot súlyosbító lépéseket, amelyek rövidtávon például szűkítenék a foglalkoztatást
3., a válságot nem hitelből kezeljük
4., minden adócsökkentést egyúttal kiadáscsökkentéssel kell ellensúlyozni

„Aki rendeli a nótát, az fizeti a prímást.” Gy.F.

5., Csökkenteni kell az állami kiadásokat a legnagyobb mértékben úgy, hogy az még ne veszélyeztesse a társadalmi békét. 6., csökkenteni a munkabérek terhét.
7., a szociális és jóléti rendszer átalakítása úgy, hogy alapvetően növekedjen a munkavégzésre ösztönző hatása.

Az OÉT munkavállalói oldalának soros elnöke, Gaskó István az elhangzottakra és az előre  megküldött anyagokra a következőképpen reagált.
A mai találkozóra úgy érkeztünk, hogy a sok-sok előzetes, nem konkrét tervekről folytatott konzultáció után ma végre megállapodhatunk egy konkrét anyag mentén. A két napja megkapott részletes anyag alapján azonban nem lehetett teljes mértékben értelmezni az anyagot. Ezért is képviselik a konföderációk egyesével a véleményüket ma.
A felsorolt négy pontról azt lehetne mondani, hogy akár rendben is van, érthetőek. A következő három pont az, ami érdemben kapcsolódik a megküldött anyaghoz, erről érdemes tárgyalni ma.
Egy pontban egyetért a munkavállalói oldal: nem elégedettek a válságkezelő csomagban foglaltakkal.
A LIGA Szakszervezetek az adócsomagot megkésettnek tekinti és nem elegendőnek a válság kezeléséhez. A kormány szándéka egy nemzeti megállapodás, amellyel a LIGA Szakszervezetek mélységesen egyetért, de az ismertetett anyagból kiindulva ilyen megállapodás nem lesz.

A Kormány mind a kompetenciáján, mind jelenlegi időbeni mandátumán túlnyúló intézkedéseket helyez kilátásba. Ezek megvalósíthatóságát a LIGA ma nem látja reálisnak, ennek megfelelően nem is gondolja ezeket vitára alkalmas kérdéseknek. Az adórendszer átalakítására vonatkozó szándékot megkésettnek tartja, míg az évközi adóváltozásokat elhibázottnak. Ami az átalakítások irányait illeti, azokat részben indokoltnak látja. Azt, hogy a fogyasztási adók, és a vagyoni adók súlya növekedjen, ebből, pedig a jövedelmi típusú adókat lehessen mérsékelni, támogatja. Vitatja ugyanakkor azt, hogy ez szinte kizárólag a munkáltatók terheinek csökkentése által történjen.
Fenntartásokkal fogadja továbbá a LIGA azt a szándékot, ami az adómértékek „tologatása” mögött kirajzolódni látszik. Ez pedig az egykulcsos adórendszer irányába történő elmozdulás. A LIGA Szakszervezeteknek továbbra is az a véleménye, hogy a progresszív jövedelemadó a társadalmi szolidaritás egyik alapintézménye.
A lakásépítési hitel esetében az önrész kiírása olyan terhet jelent a fiatal és a többgyermekes családok számára, ami szintén elfogadhatatlan.
„Mikor arra van esély, hogy munkahelyek tízezrei szűnnek meg, a nettó keresetek e nélkül is csökkennek, ezt az időszakot alkalmatlannak tartjuk a természetbeni juttatások megadóztatására” - kommentálta Gaskó István a cafeteria rendszer megadóztatásáról szóló terveket.
Ami a tervezett nyugdíjintézkedést illeti, azt diszkriminációnak tartja, a LIGA szerint egyébként is egy újabb feszültséget vinne a rendszerbe, ami várhatóan előrevetíti a későbbi korrekciók szükségességét. Egyértelmű továbbá az is, hogy a 13. havi nyugdíj „beépítése” kedvezőtlenül érinti azokat is, akik átmenetileg kerültek ki ebből a juttatásból.
A LIGA Szakszervezetek örömmel vette, hogy a tervezetben szerepel a csődtörvény változtatása, és javasolja a magán csőd intézményének bevezetését.
Végezetül a válságkezeléshez a LIGA szerint az is hozzátartozna, hogy a kormány saját eszközeivel is mindent elkövet, hogy a válságban különösen érintett munkavállalók védelme érdekében fellép. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a válságra hivatkozva a munkáltatói érdekek képviselete ma minden korábbinál jobban érvényesül, és ez gyakran a munkajogi normák megsértéséhez is vezet. A LIGA javasolja tehát a munkavállalók jogainak védelméről szóló törvények megerősítését.

Ezt követően többi munkavállalói konföderáció képviselői is elmondták hozzászólásaikat, melyek jórészt fedték egymást. Többen kiemelték, hogy a munkavállalók jogainak erősítése volna indokolt ebben a helyzetben, továbbá, hogy a multinacionális cégek helyett a hazai kis- és középvállalkozások támogatására kellene koncentrálnia a kormánynak.

Intermezzo: A hozzászólások alatt Gyurcsány Ferenc Kiss Péterrel suttog Csizmár Gábor mögé bújva. Kis idő elteltével Kiss Péter Dávid Jánossal, a VOSZ titkárával kvaterkál mosolyogva.
A parlament folyosóján kávé és ásványvíz vételezhető, (a kormány oldalnak felszolgáló is jár). A válság első igazán komoly jele is megfigyelhető ugyanitt: a kávéhoz nincs se tejszín, se tej.
Mert nem tud nem önmaga lenni, Borsik János cinkosan odahajol Kiss Péterhez és Csizmár Gáborhoz, majd kifelé menet a munkaadók képviselőihez is. Sosem tudjuk meg, a munkavállalói oldal hozzászólásai közepette ők miről diskuráltak.
Sajtó helyzetkép: meglepően sok kamera és újságíró. Az internetes újságok tudósítói a földön ülnek, a tévések operatőrei látványosan unatkoznak. Az ember azt hinné, a fene nagy kamerák miatt kell az állvány, de nem. Az operatőröket támasztja.

A munkaadói oldal közös álláspontját Rolek Ferenc az MGYOSZ alelnöke ismerteti.
Szerinte a válság sokkal súlyosabb, mint ami a munkavállalói oldal hozzászólásaiból kiderül. Gyurcsány Ferenc kérésére, miszerint legyen ma egy megállapodás, azt mondta, egyetért, sőt, egy sokkal konkrétabb megállapodást szorgalmaz. A megállapodás tétje, hogy a gazdasági válság ne váljon társadalmi válsággá, és hogy az ország fizetőképessége megmaradjon.
Fontos, hogy a ERM II rendszerhez való mielőbbi csatlakozást szorgalmazzák, melyről tudni kell, hogy lesznek fájdalmas lépések ezen az úton, de ha nem lennének ilyen lépések, még jobban fájna végül. A csomagban szereplő változtatásoknál a munkaadók nagyobb változtatásokat várnak el, melyek forrását a kiadáscsökkentésben látják.
Szükség van a nagy ellátórendszerek újragondolására, melyben helyet kell adni a szociális rászorultsági szempontoknak. (ezen a ponton Rolek Ferenc átcsap a miniszterelnök tegezésébe: ha eddig nem láttál lehetőséget az adócsökkentés fedezetére, én azt gondolom hogy most már látsz.)
Az első négy ponttal a munkaadói oldal is egyet tud érteni, de ha tudták volna hogy ez a mai konzultáció fő témája, erre készültek volna részletesebben.
Konkrétumként kiemelte, hogy például az ÁFA emelését rövid távú intézkedésként, egy csomag részeként el tudja fogadni, de ez azt is jelenti, hogy idővel vissza kell majd állnia ennek a szintnek, hiszen az ÁFA emelése komoly hatással van a feketegazdaság növekedésére.
Demján Sándor ezek után hozzászólásában röviden kifejtette, hogy az OÉT nem lesz képes konszenzusra jutni. Szerinte a szakszervezeti oldal hibája az, hogy tagságuk nem a versenyszférából verbuválódott, ezért elég cinikusan anyagi és szervezeti segítséget ajánlott fel a versenyszférában új szakszervezetek megalakításához.
Javaslata röviden úgy hangzott, hogy azokat a munkahelyeket őrizze meg kiemelten a kormány, amelyek termelnek. Véleménye szerint a termelés az alapja a gazdaságnak és az ebből következő kereskedelem és export. A legnagyobb probléma pedig a likviditás, amelyet javaslata szerint a bankadó minimálisra csökkentésével lehetne orvosolni.

Gyurcsány Ferenc röviden úgy összegezte az elhangzottakat, hogy a partnerek az első négy pontban foglaltakkal egyetértenek, a válság kezeléséhez szükséges változtatások kapcsán azonban egy közös pontra szűkíthető, hogy miben nem értenek egyet. Ez pedig a kiadáscsökkentés forrása. Azt javasolja ezért, hogy az oldalak egy szűkebb, szakmai fórumon terjesszék elő pontos javaslataikat.

Veres János a felvetett kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a kormány nem tervezi az egykulcsos adó bevezetését, a lakásépítési támogatások területén kifejezetten a visszaélések elkerülése a cél, a nyugdíjrendszer átalakítása pedig nem ad hoc jellegű, hanem  már egy éve ezen dolgoznak. A többi kérdésre a miniszter hasonlóképpen válaszolt, azaz szépen beszélt de keveset mondott.

Intermezzo: ekkor a miniszterelnök hirtelen felpattant és a folyosó felé vette az irányt, nyomában számtalan kamerával és újságíróval. Hogy vajon a LIGA Szakszervezetek tudósítóján kívül, a sajtóban honnan fognak tudni a miniszterek válaszairól, érdekes kérdés…

Gaskó István a miniszterelnök válaszára elmondta, hogy a kiadáscsökkentés csak a gazdálkodás egyik ága, a másik a bevételek növelése. Ezen az ágon pedig a LIGA Szakszervezetek már jól ismert álláspontját ismertette újra, miszerint a feketegazdaságban megbújó sokszáz milliárd forint kifehérítésén kellene dolgozni, és akkor talán a kiadáscsökkentés sem kellene, hogy az asztalra kerüljön.
A természetbeni juttatások megadóztatásával kapcsolatban elmondta, hogy a válság idején pánikszerűen meghozott rossz döntés lehet, hogy hirtelen bevételt produkál az államkasszában, de közép és hosszútávon a munkavállalókat ennek kapcsán érintő hátrányok többet ártanak az államnak.

A munkaadói oldalról Demján Sándor ismét úgy summázta a helyzetet, hogy a gazdasági válság okozói tulajdonképpen a szakszervezetek, mert ők nem akadályozták meg a politikai elit rossz döntéseit. Logikáját úgy tűnt nem csak munkavállalói oldalnak esett nehezére követni, mert bár Gyurcsány Ferenc egész felélénkült a milliárdos vállalkozó szónoklata idejére, válaszában utalás sem volt az abban elhangzottakra. Válaszában inkább arról szólt, hogy a nemzet érdekében meg kell állapodni, és a két hét múlva esedékes következő ülésen szintén jelen lesz, ahol reményei szerint közös döntés születhet a kiadáscsökkentés forrásairól és mértékeiről.

Folytatása következik…


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.210.158.163 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »