Budapest: 5.17°
HUF/EUR: 339.92
szechenyi
Hírek » Részletek

Európai Szakszervezeti Szövetség


Az Európai Szakszervezeti Szövetség még a 2007. évi sevillai kongresszusán döntést hozott arról, hogy a szervezet a két kongresszusa közötti félidőben konferenciát fog tartani. Erre a konferenciára került sor Párizsban, 2009. május 27-28-án. A konferencia mottója :

"Harcoljunk a válság ellen, legyenek az emberek a legfontosabbak!"

A rendezvény díszvendége Jacques Delors volt, aki 1984-1994 között töltötte be az Európai Bizottság elnöki tisztét, akkor, amikor az Európai Unió szociális szempontból a legerősebb volt. Beszédében aggodalmát fejezte ki az EU-ban és a világban jelenleg zajló eseményeket illetően, mert szerinte válságban van az európai szociális modell. Véleménye szerint az EU nem jó irányba halad, kiveszőben van a szolidártás, nő a protekcionizmus. Bírálta az Európai Bíróság ítéleteit, (Viking, Laval stb. esetek ) mert azok az alapvető szabadságjogok nem érvényesülnek az EU-n belül, ami az emberek számára fontos lenne, és ezzel intézményesítik a szociális dömpinget. Bírálta a bankok és a pénzügyi piacok tevékenységét, a mértéktelen haszonhajhászást és kifejtette, hogy a pénzügyi világot keretek közé kell szorítani, egységes korlátozó intézkedések bevezetésére van szükség. Be kell zárni az adóparadicsomokat, minimális szintű, de egységes szabályozás kell az adózás és vállalati adózás területén. Véleménye szerint végre kellene hozni egy európai szabályozó ügynökséget a kiegyensúlyozott bankrendszer kialakítására. Kiemelte a szociális párbeszéd fontosságát minden szinten „mert szociális párbeszéd nélkül nincs demokrácia”, majd beszéde végén felvázolta egy  nagy Európa vízióját, melyben az EU tagállamok szövetsége, és nem a nemzetállamok érdeke érvényesülne.

A konferencia ezután három, különálló panelbeszélgetésből állt, mindegyik után hozzászólásokkal.

Az első panel címe: "Harcoljunk a válság ellen, a szakszervezeti mobilizáció"
Ez a panel lényegében az ülésen elfogadandó Párizsi Nyilatkozatot mutatta be, John Monks főtitkár vezetésével.

A Nyilatkozat főbb elemei:
• Szükség van egy új szociális társadalmi megállapodásra
• Mobilizálni kell a munkavállalókat a kaszinókapitalizmus ellen
• Nagyobb egyenlőséget, jóléti államot, a pénzpiacok hatékony szabályozását
• Egyenlő munkáért egyenlő bért, szociális haladási jegyzőkönyv, Európai Bíróság ítéletei
• Szociális Európa
• Olyan társadalom felépítése, melyben a szakszervezeti értékek érvényesülnek
• Szakszervezeti kampány

Hozzászólásában nagyra értékelte az Európa négy városában megtartott demonstrációkat és megköszönte a szervezők munkáját és a tagszervezeteknek a részvételt. Szólt még az Európai Parlamenti választásokról is, hogy minden tagszervezet hívja fel tagjainak figyelmét a szavazás fontosságára.

A panel tagjai és a hozzászólók is foglalkoztak az Európai Parlamenti választásokkal, a válsággal, a recesszió hatásaival, a G20-ak találkozójával, az ILO feladataival, a gazdaság fellendítésével. Természetesen szó esett a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank intézkedéseiről és a bankok viselkedéséről. Az egyetlen provokatív hozzászólás az volt, hogy mi történik majd a különböző nyilatkozatok elfogadása után? Néhányak véleménye szerint igazából semmi és ezen változtatni kell.
A Párizsi Nyilatkozattal kapcsolatban elhangzott néhány felvetés, melyek szerint a Nyilatkozatban szerepelnie kell az oktatásnak és a képzésnek, az adóparadicsomok eltörlésének, visszautalva ezzel Jacques Delors beszédére.

A második panelt az ESZSZ egyik főtitkárhelyettese, Maria Helena Andre vezette. A panel címe: "Forduljunk a szakszervezetek felé!"
Ez a rész azzal foglalkozott, hogy hogyan lehet felhasználni a válságot a szakszervezeti mozgalom megerősítésére.
A főbb kérdések:
• Tagság – lehet-e a válság egy későbbi növekedés platformja?
• Politikai befolyás kiépítése nemzeti és európai szinteken
• Hogyan segíthet a szociális párbeszéd?
• Törekszünk-e a szövetség létrehozására?
• Milyen kiterjesztett szerepet tudnak az európai szakmai szövetségek játszani?
• Hogyan lehet az üzemi tanácsokat és vállalati tanácsokat, valamint az Európai Üzemi Tanácsokat felhasználni?
• A tagság kölcsönös elismerésének kartája

A főtitkárhelyettes asszony kihangsúlyozta, hogy erősnek kell lennünk, mert minden egyre individualistább irányba tart, és azt, hogy mennyire fontos a különböző országok szervezetek közötti tapasztalatcsere, a képzés és az oktatás. El kell gondolkodni azon, hogy hogyan lehet fiatal tagokat szervezni, és megtartani a tagokat. Kérdéses, hogy jó irányba halad-e a mozgalom, jól képviseljük-e a tagjaink érdeket. A női esélyegyenlőség kérdése, a férfiak és nők bérei közötti különbség is megemlítésre került.

A panel tagjai és a hozzászólók is azt hangsúlyozták, hogy a mennyire fontos a tagszervezés, és hogy a ma követelményeinek megfelelő szolgáltatásokat kell nyújtani a tagoknak azért, hogy vonzóvá váljanak a szakszervezetek. Többen megemlítették még a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség Méltó Munka Napját, javasolták, hogy az ESZSZ ebben a megmozdulásban nagyobb erővel vegyen majd részt, mint tavaly.

A konferencia második napján, az utolsó panelben a szervezet másik főtitkárhelyettese, Reiner  Hoffmann volt a panel vezetője. A panel témája: "Az Európai Szakszervezeti Szövetség és annak hatékonysága". A vita főbb elemei:
• Az európai intézmények közötti koordinációs képesség megerősítése különböző szinteken, koherensebb ESZSZ stratégia
• Egy függetlenebb, poraktívabb ESZSZ az európai intézmények felé
• A politikai eszközök hatékonyabb felhasználása: a szociális párbeszéd, a háromoldalú érdekegyeztetés és a kollektív tárgyalások megerősítése
• Hatékony koordináció az európai szakmai szövetségekkel, és a nemzeti szakszervezetekkel
• Az ESZSZ különféle bizottságainak szerepe (nőbizottság, ifjúsági bizottság, regionális struktúrák, nyugdíjas bizottság, stb.
• Az ESZSZ és intézményeinek (Európai Szakszervezeti Intézet, SDA) céljai
• A titkárság és emberi erőforrások, tanácsadói képesség
• ESZSZ pénzügyi forrásai - egy stabil és fair tagdíjrendszer
• ESZSZ projektek és pénzügyi támogatások, - ezek függéshez vezetnek?

A panel résztvevői és hozzászólói egyaránt feltették a kérdést, hogy fenntartható-e az ESZSZ régi titkársági struktúrája, van-e, lesz-e elég pénz a szervezet finanszírozására. Azt ESZSZ a működését nagyrészt a tagdíjbevételeiből biztosítja, csak egyes bizottságainak és alkalmankénti rendezvények működésére kap pénzt az Európai Bizottságtól. Ez azonban – mivel a taglétszám folyamatosan csökken, a mostani helyzethez hasonlóan nem sokáig tartható fenn. A tagszervezés szükségessége ismét felmerült, immáron finanszírozási meggondolásból. A működést is újra kell gondolni, szét kell választani a szakértői és a politikai jellegű dolgokat, egyes elképzelések szerint az Irányítóbizottság és a VB egyáltalán ne foglalkozzon szakértői témákkal.

Az ülés végére elkészült a Párizsi Nyilatkozat végleges szövege is. Az ESZSZ azt szeretné, hogy a Nyilatkozat kerüljön gyakorlati „átültetésre”, erre vonatkozóan várják a tagszervezetek ötleteit.

Budapest, 2009. június 3.


Koller Erika


Letölthető állományok:

eszsz_parizsi_nyilatkozat.doc (54 kb)

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.205.109.82 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »