Budapest: 7.37°
HUF/EUR: 321.30
szechenyi
Hírek » Részletek

Nincs előrelépés a 2010-es adóterveket illetően


Napirend előtt ugyan szóba került a szakképzés, a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj, valamint a munkavállalói oldal szót emelt a minisztérium példátlan múlt heti akciójáról, hogy tárgyalás és értesítés nélkül változtatott a szakszervezeteket érintő szabályokon, a fő téma mégiscsak a 2010-es adótörvények tervezete volt.
Első napirendi pontként még szóba került az egyszerűsített foglalkoztatás kérdése is, de a munkaadói és munkavállalói oldal egyöntetű elutasításának köszönhetően a javaslatot előbb szakmai szinten tárgyalják újra.

A kormány 2010-es adóterveiről Katona Tamás, a pénzügyminisztérium államtitkára tájékoztatta a jelenlévőket. A teremben általános izgalmat keltett, hogy mindehhez oly szokatlan és oly modern módon kivetítőt vett igénybe. A technika beélesítése apróbb gondokat okozott, melynek köszönhetően végül a kormány által vetített kép kissé torz volt. No persze nyilván csak vetítéstechnikai értelemben…
Az első 20 percben a nemzetközi gazdasági helyzetről és a makrogazdasági adatokról kaphattunk tehát tájékoztatást, majd áttértünk arra a részre, ahol az államtitkár kifejtette, miért is nem lehet másként csinálni, mint ahogy a kormány most tervezi, és miért lesz ez jó a munkavállalók többségének. Röviden összefoglalva elmondta, hogy vagy a jövedelmek adóterheit csökkentik, vagy a kedvezmények körét hagyják meg. A kettő együtt nem lehetséges.
A hiánycél felfelé módosítását azzal indokolta, hogy a korábban tervezett, 2,9 százalékos hiány akkor lett volna tartható, ha további és durva megszorításokat hajt végre a kormány. Mivel nem volt feltétlenül cél, hogy a hiányadatokat illetően a legjobb legyen Magyarország, ezért jobb megoldásnak látszott a hiánycél 3,9 százalékra emelése. Ezzel együtt egyébként a kormány nagyságrendileg ezermilliárd forint értékű kiadáscsökkentést hajt és hajtott végre tavaly és idén.

Az adócsomag ismertetése kapcsán megjegyezte: jövőre csak egy szerény mértékű csökkentés valósítható meg, jelentős mértékű tehercsökkentés legkorábban 2012-en képzelhető el. Ami a jövő évi terveket illeti, a kormány ragaszkodik a jövedelemadó terhének csökkentéséhez, ám a legalacsonyabb jövedelmeknél nem valósítható meg az érdemi adócsökkentés, hiszen ez szembe menne az elvekkel, ráadásul nem is lenne könnyen megvalósítható, mert a minimálbér körül eleve alig fizetnek adót.

A kedvezmények szűkítésével kapcsolatban arra figyelmeztetett az államtitkár, hogy csak nagyon megfontoltan lehet változtatni. Ennek egyik oka nyilvánvalóan a mozgástér, ám azt is meg kell fontolni, milyen elvek szerint járjanak ezek a kedvezmények - az államtitkár nemcsak a tényleges adókedvezményt értette ide, hanem a természetbeni juttatásokat is.

Utóbbiakkal kapcsolatban elmondta: a juttatások adóztatásánál a mértékekről hajlandó még tárgyalni a kormány, ezen belül is az öngondoskodást támogatnák. Ebbe a körbe nem tartozik be szerinte a munkáltatói pénztári befizetések, ráadásul az egészségpénztári be és kifizetések lényegében megegyeznek, vagyis itt nem megtakarításról, csak adóoptimalizálásról van szó.

Esetleg azt is megfontolja a kormány, hogy a kedvezményes adóztatású juttatási kör bővülhet, ám az kizárt, hogy megmaradjon az adómentes kör. Emellett a juttatások 400 ezres felső határát is szeretné megtartani a kormány. Ezzel korábban az volt a legjelentősebb kritika, hogy az többlet adminisztrációt jelent, ez a kormány szerint azért nem annyira jelentős.

 


A munkavállalói oldal megköszönte a tárgyhoz csak részben kötődő előadást, majd megismételte azon álláspontját, hogy a 2010-es adótörvények nincs köze a válságkezeléshez, a foglalkoztatást nem fogja növelni. Az előterjesztés továbbá nem szólt a járulékokról és a vagyonadóról. Az adóváltoztatások jelen formájukban tulajdonképpen a foglalkoztatók érdekeit szolgálják, bár kétségtelen, hogy nettó bér növekedést is jelent a munkavállalóknak. Igaz mindezt úgy, hogy a kvázi egykulcsos adórendszer felé tolódik a rendszer, mert a munkavállalók többsége az átlagbér alatt keres, és a mostani tervezet ezek szerint a legtöbb munkavállalónak alig ad valamit. Az adótábla átalakítása révén egyébként 3,2 millió munkavállaló nettó bére lesz több jövőre, ebből a körből pedig harang görbe szerűen alakulva a legtöbb pluszt azok kapnak, akik a mostani számítások szerint bruttó 200-250 ezer forintot keresnek - itt a nettó bér 13-19 ezer forinttal lesz magasabb mint most.
A szuberbruttósításról szólva az oldal szóvivője elmondta, hogy a mai napig nem érti senki, mire is jó ez, azon kívül, hogy jó kommunikációs trükk, amivel el lehet mondani, hogy így a felső kulcs ötmillió forintnál lép be, holott ez valójában a járulékkal növelt összeg, azaz 3,9 millió forint. Egyúttal ezzel elválik itt a korábban kitalált elv, hogy ami után szja-t kell fizetni, az után járulékot is kell, hiszen itt az adóalapok különbözőek lesznek.
A szakszervezetek a természetbeni juttatások megadóztatása kapcsán ismét elmondták, hogy egyes elemek megadóztatása világosan ellenkezik az ország gazdaságpolitikai érdekeivel, így az üdülési csekkre és az étkezési jegyekre iparágak épülnek. Ebbe a körbe tartozónak tartják a közösségi közlekedés támogatását is, valamint az öngondoskodás elvének elterjedését akadályozónak tartják az önkéntes- és magánpénztári befizetések megadóztatását.

A munkaadói oldal hosszas és egyébként szakmailag korrekt hozzászólásában, ugyan a munkavállalókétól különböző érdekek mentén, de kifejtette, hogy a jelenlegi adótervekkel nem ért egyet, azokat nem támogatja, és sürgette a részletes vita megindítását.
Rolek ferenc elmondta, hogy a benyújtott csomag semmit sem javít a mostani helyzeten, mert aminek volna is értelme, az csak csökevényesen jelenne meg, valódi célját nem látja el. A szuperbruttót a munkaadói oldal sem támogatja, mert értelmetlen, átláthatatlan. Az adókulcsok emellett nem csökkennek, hiszen a mostani modellre vetítve nőnek: a 18 százalékos 22-re, a 36 százalékos pedig 41-re. Egyedül a sávhatár tolódik ki, de az azért nem fogadható el, hogy lesz olyan jövedelem, ahol 60 százalék lesz az adóelvonás. A szuperbruttó azért is ködösít majd, mert a munkaadók, kifizetők számára átláthatatlan helyzetet teremt, hogy keresztbe-kasul lesznek a jövedelmek adóztatva és járulékoltatva.

A természetbeni juttatások esetében az oldal megérti ugyan a szűkítési szándékot, ám ezt szerintük ilyen gyorsan és drasztikusan nem lehet megoldani. Ha már a mentességet nem lehet fenntartani, akkor legalább egy legfeljebb tíz százalékos kulccsal adózzanak a legalapvetőbb elemek. Ebbe tartozhatnának a képzések - ami nem is érthető teljesen, mert most úgy tűnik, hogy a kötelező tűzoltási gyakorlat oktatása is adóköteles lesz, ami nonszensz - a pénztári befizetések, az ételutalványok és az üdülési csekk.

Tarthatatlannak nevezte a munkaadói oldal szóvivője a rehabilitációs járulék ötszörösére emelését és az egyéb jövedelmek után fizetendő járulék 11-ről 27 százalékra emelését. Nem túl jó ötlet, hogy a jövedéki adóemelésnél a benzint az alkoholtermékekkel egy kalap alá veszik, mert míg az alkohol és cigaretta élvezeti cikk, a benzin termelési tényező - fogalmazott.

A kormány oldal nevében Csizmár Gábor a megelőző felszólalások színvonalától messze elmaradva, gyakorlatilag arra szorítkozott válaszában, hogy „nem értik a felvetéseket”, „én úgy gondolom”, „azt hittük azt akarják az oldalak”, és „de hiszen a számok tükrében”. Ezen kívül Katona Tamás szerint vagy az adómentes juttatások, s ezen belül a cafetéria körét szűkíti a kormány, vagy az adóterheket mérsékli, s mivel az utóbbit javasolják a szakértők, a cafetéria elemeinek adómentessége elképzelhetetlen, az adómértékekről érdemes tovább egyeztetni.

Miután az oldalak még egyszer megpróbálták megértetni álláspontjukat a kormánnyal, végül csak azt sikerült elérni, hogy a jövő héten talán valóban érdemben is megindulnak a tárgyalások a lehetséges módosításokról.

Forrás: LIGA/napi.hu/MTI


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.236.246.85 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »