Budapest: 13.6°
HUF/EUR: 333.53
szechenyi
Hírek » Részletek

Az alacsony foglalkoztatás, és ami mögötte van


A Regionális Munkaügyi Tanácsokba és a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokba delegált képviselők továbbképzése immár hagyománynak számít a LIGA Szakszervezetekben. A közös felkészítést indokolja, hogy a szakképzési projekt az idei évben is folytatódik és a két testület tevékenysége között nagyon sok a közös pont.
A február 15-16-án a római parton megrendezett felkészítésen a foglalkoztatás növelésének lehetőségei és összefüggései voltak a fókuszában.

1.    a munkaerő-piaci kilépések hatása az alacsony foglalkoztatásra

Monostori Judit (Népességtudományi Kutatóintézet) előadása azokra az összefüggésekre vi-lágított rá, ami a foglalkoztatottság mutatói és az életciklus között állnak fenn. A hazai foglal-koztatási adatok köztudottan kirívóan alacsonyak a nemzetközi összehasonlításokban (ami ezen belül a férfiakét illeti, az uniós lista utolsó helyén állunk), ami mögött az egyik meghatá-rozó ok a munkaerő-piaci inaktivitás magas foka. Ma a 40 év feletti munkaképes férfiak közel fele nincs jelen a (legális) munkaerő-piacon. A gazdasági aktivitás fokozását az elmúlt évti-zedben elsősorban a nyugdíjkorhatár emelésével próbálták meg ellensúlyozni, azonban – meglepő módon – mindez alig volt képes hatást gyakorolt e tekintetben. Ez annak tudható be, hogy a többszöri korhatár emelés hatására egyre többen választották a korhatár előtti nyugdíj-ba vonulást.     
A másik megdöbbentő jelenség a 15-24 év közötti fiatalok foglalkoztatási rátája, mely mind-össze 23% (Hollandiában 70%). E mögött jelentős részben a hazai oktatási rendszer anomáliái húzódnak meg.

2.    A moduláris, kompetencia alapú szakképzés aktuális kérdései

Visszatérő előadóként Baskiné Lipka Gabriella (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Inté-zet) az OKJ rendszer rejtelmeiről, a moduláris képzés előnyeiről, kihívásairól tartotta prezen-tációját. A magyar szakképzési rendszer egyik jelentős fejlesztése az elmúlt években az OKJ rendszer megújítása volt, ami együtt járt a képzési rendszer korszerűsítésével is.  
Az új OKJ-ban szereplő szakképesítések véges számú, egymástól jól megkülönböztethető követelménymodulból állnak. Ha egy munkavállaló rendelkezik egy adott szakképesítéssel, de ezzel nem tud elhelyezkedni, csak egy más típusúval, akkor a modul- rendszer lehetőséget ad arra, hogy csak a különbséget kell elsajátítania. Nagyon lényeges, hogy az új rendszer ez által átjárhatóságot biztosít a szakmák között, ami a felnőttképzésben (átképzésben) nagy je-lentőséggel bír.  A modernizáció a teljes középfokú szakmai képzésre hatással lesz, úgy, mint a szakma és vizsgakövetelményekre (ahol követelménymodulok szerepelnek), az ez alatti szintre, a képzési programokra (ahol tananyagmodulok írják le a folyamatokat), illetve a digi-tális tanagyagokra, amik könnyen integrálhatók a különböző modulokhoz.
Az előadáson szó volt még az előrehozott (alternatív) szakképzésről is, ami a gyakorlatban a korábbi három éves rendszer „visszacsempészését” jelenti. Ezek a fizikai munkával jellemez-hető munkakörökre felkészítő, gyakorlatigényes szakképesítések esetében indítható.
Az előadó végezetül bemutatta azokat a fejlesztéseket, ami a korszerű vizsgáztatási rendszert és tananyagfejlesztést biztosítják a kompetencia alapú tanulási modellhez.


3.    Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpoli-tikai összefüggései

Adler Judit ismert kutató (GKI Gazdaságkutató Zrt.) elsősorban az alacsony foglalkoztatás gazdaságpolitikai összefüggéseiről tartotta előadását. Mindenek előtt ennek okait mutatta be. Ezen belül részletesen szólt az ország alacsony jövedelemtermelő képességéről, illetve a nem-zetközi munkamegosztásban jelen lévő kiszolgáltatottságról. Ezt követően érintette azokat a további okokat is (a technikai fejlődés létszámkiszorító hatása, a fekete-szürke gazdaság tartó-san magas hányada és a szociális ellátó rendszer működése), ami szintén hozzájárult az elmúlt két évtizedben a jelenlegi állapotokhoz.
Ami a magas inaktivitást illeti, az előadó azokat a legfontosabb szempontokat vette sorba, amik összességében – és sok esetben ezek együtthatásaként – vezettek oda, hogy kiemelkedő-en magas szinten stabilizálódott az egyébként munkaképes korúak inaktivitása (a résztvevők kompetenciáját illetően munkaerő-kereslet és -kínálat eltérése, a képzési rendszer hiányossá-gai jelentették azt a területet, ami részletesen is az elemzés tárgyát képezték).
A végeredményt tekintve, az előadó megállapította, hogy a munkavállalási korú inaktívak nagy része nem jelent valós munkaerő-tartalékot a versenyszféra számára.
Ami a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggéseit illeti, számos lehetőség és javaslat került bemutatásra.
 

4.    A munkaerőpiac forrásai, tartalékai, az inaktivitás, és ami mögötte van

Lakatos Judit (KSH Életszínvonal és munkaügy- statisztikai főosztály) a 15-64 éves inaktív népesség szerkezetét, összetételét mutatta be.
Ez a prezentáció is kitért a fiatalkorúak alacsony gazdasági aktivitására, illetve ennek okaira, kiemelve azt a tényt, hogy hazánkban a legmagasabb a kötelező oktatásban való részvétel ideje (13 év szemben, pl. Csehországgal, ahol ez 9 év). Míg a 15-17 évesek még mindenütt jellemzően a köz- oktatásban vesznek részt, addig a 18-24 évesek között az inaktivitás oka szerint viszont már jelentős polarizáció tapasztalható, így megállapítható, hogy az alacsony iskolai végzettségűeknél végleges szegregáció (kiszorulás) tapasztalható, a közép- és felsőfo-kú végzettségűeknél viszont – a képzési rendszer problémái miatt – illeszkedési gondok van-nak.
Magyarországon a fiatal korosztály foglalkoztatottsága az egyik legalacsonyabb, ugyanakkor kirívóan alacsony azok aránya is (1.5%), akik munka mellett tanulnak.


5.    Szakképzési projekt 2010

A jelentős költségvetési forrásszűkítés ellenére az idei évben is folytatódik az RFKB-k műkö-dését megalapozó szakképzési projekt, biztosítva ezzel azt, hogy a korábbi évek munkája nem vész el, illetve demonstrálva azt, hogy a szakképzés ügye kiemelt jelentőséggel bír.
A szervezetek közötti munkamegosztás szerint 2010. évben csak a kamarák végeznek kérdő-íves felmérést. A munkáltatói- és munkavállalói érdekképviseletek elsősorban a regionális kapcsolatrendszer erősítésében, fejlesztésében kaptak feladatokat. A továbbképzés résztvevői ennek megfelelően áttekintették a projekt ez évi feladatait és lehetőségeit.  


Az előadások anyagai letölthetők.


Dr. Szabó Imre


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.146.98.143 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »