Budapest: 5°
HUF/EUR: 325.20
szechenyi
Hírek » Részletek

Közvetett hátrányos megkülönböztetés a munkabér megállapítása során


A Legfelsőbb Bíróság ítéletével 2009. év végén végleg lezáródott az az ügy, amelyben a Hatóság megállapította, hogy Kérelmező munkáltatója közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmazott azon munkavállalóival szemben, akik egészségi állapotuk (betegségük, vagy gyermekük betegsége) miatt legalább 85%-ban nem tudtak megjelenni és munkát végezni munkahelyükön.

Kérelmezőnek-, akit korábban 750 Ft-os alapórabérrel foglalkoztattak-, egy munkáltatói intézkedés következtében 500 Ft-ra csökkentették órabérét, egyidejűleg a munkáltató olyan teljesítményértékelési rendszert vezetett be, amelyben bizonyos feltételeknek való megfelelés esetén 250 Ft/óra kiegészítő bér kifizetését vállalta. A kiegészítő bér kifizetésének feltételeit a dolgozók munkaszerződésének megváltoztatását követően egy mindenki számára nyilvánosságra hozott tájékoztató tartalmazta, amely azt több tényezőhöz kötötte, azonban ezek között szerepelt a dolgozók értékelési időszakban való jelenlétének aránya. Erről, és ennek a jövedelemre való hatásáról egy szabályzatban rendelkezett a munkáltató.

Amikor Kérelmező munkáját a rendszer bevezetését követő fél év eltelte után értékelték, az értékelés szerint jogosult lett volna megkapni a kiegészítő bért, azonban a munkáltató annak kifizetését azon az alapon megtagadta, hogy Kérelmező több napig betegállományban volt az értékelési időszakban, így nem teljesítette a 85%-os jelenlétet a munkahelyén.

A Hatóság azért állapította meg a hátrányos megkülönböztetés közvetett formáját, mert egy látszólagos semleges, minden munkavállalóra alkalmazott rendelkezés következtében az önhibájukon kívül távollévőket, a konkrét esetben táppénzen lévőket nagyobb arányban érintette hátrányosan, mint a többi dolgozót. A hatóság elrendelte a jogsértő gyakorlat megszüntetését, megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és 4.500.000.-Ft pénzbírság megfizetésében marasztalta Kérelmező munkáltatóját.

A Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma ítéletével elutasította az eljárás alá vont munkáltató keresetét, aki ezt követően rendkívüli perorvoslattal élt a Legfelsőbb Bíróság előtt.

A Legfelsőbb Bíróság ítéletével hatályában fenntartotta a Fővárosi Bíróság ítéletét, kimondva, hogy a munkáltató nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy az egészséges és a beteg emberek csoportja között nem tett hátrányos megkülönböztetést, az az állítása pedig, hogy az egészséges dolgozóit külön prémiumban részesíti azért alaptalan, mert az általánosan fizetendő órabérre kihatással lévő teljesítményértékelés folytán kifizetett több vagy kevesebb összeg nem prémiumnak, hanem munkabérnek tekintendő.

Kérelmező a betegsége miatti távollét idejére egyébként sem kapott bért a munkáltatótól, így érthetetlen a jelenlétének ily módon való premizálása. A Legfelsőbb Bíróság megjegyezte, hogy a jogvita elbírálásakor sem a Hatóság, sem a határozatát felülvizsgáló Fővárosi Bíróság nem a munkaügyi bíróság hatáskörében járt el, így a munkáltató alaptalanul hivatkozott arra, hogy az ügy munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozott.

Forrás: EBH Hírlevél 2010/1



Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 52.23.192.92 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »