Budapest: 13.54°
HUF/EUR: 326.53
szechenyi
Hírek » Részletek

Szakszervezeti jogok 2009-ben Magyarországon - az ITUC éves értékelése


A szakszervezet alakításának gyakorlata azt mutatja, hogy a bejegyzés hosszadalmas és bonyolult folyamat Magyarországon. A bírák és az ügyészek szabadon beleavatkozhatnak a szakszervezetek belső ügyeinek vitelébe. A multinacionális cégeknél különösen nehéz érdekvédelmi szervezetet alakítani. A közszolgálati szektor munkavállalóinak szakszervezeti jogai nagymértékben korlátozottak és a kollektív tárgyalások kezdeményezése nehézkes.

A szakszervezeti jogok

A meglehetősen szilárd jogi szerkezet ellenére még maradtak problémás területek. Az Alkotmány és a Munka Törvénykönyve elismeri a szakszervezet alakításához és a sztrájkhoz való jogot. Habár a munkáltatók számára tiltott, hogy munkaerő-kölcsönzéssel biztosítsa a sztrájk alatt a munka folyamatos végzését, ennek ellenére azt nem tiltja jogszabály, hogy a munkáltató még a sztrájk kezdete előtt ideiglenes munkavállalókat kölcsönözzön.
Továbbá a kollektív tárgyalásokhoz való jog elismert, mégis számos közszférában dolgozó munkavállalói csoport számára nem lehetséges, illetve ahhoz, hogy egy szakszervezetet tárgyalópartnerként elismerjen a munkáltató – azaz reprezentatívnak minősítse – a küszöb nagyon magas. A közszféra alkalmazottai tárgyalhatnak a munkafeltételekről, de a végső döntés az illetmények emeléséről a parlament kezében van.
A sztrájkhoz való jog tehát behatárolt az állami alkalmazottak számára és csak akkor gyakorolható, ha megfelel annak a megállapodásnak, amit 1994-ben írtak alá a közszféra szakszervezetei az állammal.

Szakszervezeti jogok gyakorlása és megszegése 2009-ben

A háttér: Áprilisban Bajnai Gordon az új miniszterelnök kihirdette programját, melynek értelmében az állami kiadásokat csökkenteni kell, az adókat emelni és elrendelte az állami alkalmazottak bérének befagyasztását. Áprilisban a hat szakszervezeti konföderáció majd 3000 tagja tüntetett a Parlament épülete előtt a kríziskezelő intézkedések ellen, melyek nagyrészt az alkalmazottakat terhelte. A legjelentősebb munkabeszüntetések a közlekedési szektorban voltak, ezek végig kísérték az egész évet.

A bírósági védelem nehézkes: A szakszervezetek arról számolnak be, hogy ha a szakszervezet nem adja beleegyezését egy tisztségviselője elbocsátásához, és a munkáltató fellebbez ez ellen a bíróságon, nagyon nehéz megvédeni a szakszervezet pozícióját. Bár a munkatörvénykönyvének 2005-ös módosítása tehermentesíti a szakszervezeteket, ennek ellenére ez nem eredményezi a szakszervezeti tisztségviselők nagyobb fokú védelmét.

Számos gátja van a szakszervezetek bejegyzésének:
A szakszervezetek arról számolnak be, hogy a bíróság a bejegyzési eljárás során számos plusz dokumentumot, vagy adatot kér, melyeket nehéz elérni, vagy teljeséggel feleslegesek egy szakszervezet létrehozása során. Olyan esetről is beszámoltak, amikor a bíróság azt kérte, hogy a teljes bejegyzési kérelmet írják újra egy apró hiba miatt. Ezen túl egy szakszervezetnek tudnia kell bizonyítani, hogy jogában áll használni a cég, vagy vállalat tulajdonában álló helyiségeket.
Abban az esetben, ha az épület, vagy helyiség egyidejűleg több személy vagy vállalat tulajdonában van az eljárás még inkább bonyolulttá válik. Az is előfordult, hogy a munkáltató írásos belegyezésére volt szükség ahhoz, hogy a szakszervezet használhassa a cég nevét a hivatalos elnevezésében.

A bírósági bürokrácia és a sajátos szemlélet sok esetben késedelmet okoz és olykor leküzdhetetlen akadályt a szakszervezeti bejegyzés során: a hiányosságokra való rámutatáskor a bíróság számos esetben megkövetelte az alakuló ülés megismétlését ugyanazoknak a személyeknek a jelenlétében, akik eredetileg azon részt vettek.  Amennyiben a szakszervezet ezt nem tudta kivitelezni 45 napon belül, úgy a bíróság a bejegyzési kérelmet elutasította.

Voltak esetek, amikor a bíróságok a szakszervezetek ügyvitelébe avatkoztak be: a bíróság arra kötelezte a szervezetet, hogy részletesen írja le működését az Alapszabályban, vagy határozza meg mely szektorokat fedi le, ennek hiányában a bíróság elutasította a tagdíj fizetés lehetőségét, azzal magyarázva mindezt, hogy antidemokratikusnak tartja a szervezetet.

Ügyészi felügyelet a szakszervezetek működése felett:
A nemzeti szabályozás ügyészi felügyeletet tesz lehetővé a szakszervezet működése felett. Az ügyészeknek jogukban áll a szervezet általános és eseti döntéséinek bírálata, vizsgálata és kérhetik ezt mást állami szervektől, hatóságoktól, illetve biztosítani kell a hozzáférést a szervezet irataihoz.

Az ügyész gyakorolja az ellenőrzési jogkört a szakszervezetek felett a tekintetben, hogy azok a jogszabályoknak megfelelően működnek-e, vagy sem. A szakszervezetet kérhetik arra, hogy biztosítson dokumentumokat, mint például belépési nyilatkozatok, tagfelvételi lapok, eredeti jegyzőkönyvek a szervezet tagjainak összejöveteleiről, határozatairól, az általános főkönyvet, leltárt a szervezet vagyonáról, az adó-visszatérítésről, statisztikai beszámolót, meghívást szervezeti eseményekre és hasonlókat. A gyakorlat nem egységes, és néhány ügyész csak annyit kér, hogy szervezet biztosítson számára egy példányt az összefoglalókból, vagy tagságról, vagy számoljon be a szervezet anyagi helyzetéről.

Volt olyan eset, hogy az ügyész nem volt elégedett a szakszervezet pénzügyi beszámolójával és utasította további beszámoló elkészítésére a törvényileg kötelezetten túl.  Néhány esetben az ügyész beavatkozott a szervezet belügyeibe is, mint például egyes tisztségviselők súlyozott szavazati jogával kapcsolatban, vagy a tagság megszüntetésével kapcsolatos információkkal kapcsolatban.
A szakszervezetek bíróságon fellebbezhetnek az ügyész intézkedéseivel szemben, de ez az eljárás hosszú időt vesz igénybe és ez alatt a szervezetnek bizonytalan körülmények közt kell működnie. A bírósági szabályozás ennek ellenére csak speciális esetekre terjed ki és nem biztosítja a védelmet a további ügyészi akadályoztatásokkal szemben.

Szakszervezet ellenes taktikák:
A szakszervezet ellenes taktikák nem ritkák. A munkáltatók sok esetben megfélemlítik a szakszervezeti tagokat, átgázolnak rajtuk, vagy elbocsátják a szakszervezeti tisztségviselőket és nem engedik belépni a szakszervezetet a munkahelyre, ilyen és ehhez hasonló esetekre minden évben van példa.  A méltánytalan elbocsátásokkal kapcsolatos perek során többnyire a munkavállaló nyer, de ezek a perek akár egy évig is eltarthatnak.

A multinacionális vállalatoknál dolgozók igyekeznek növelni a szervezettséget és kivívni a szervezet elismerését, vagy próbálják megvédeni a korábban elért eredményeiket a kollektív tárgyalások során. A rugalmas munkavégzésre irányuló megegyezések azonban súlyosbítják a helyzetet: például a miskolci Nestlé csokoládégyárban a munkavállalók negyede munkaerő-kölcsönző cégen keresztül van foglalkoztatva. Ezek a munkavállalók nem tudnak csatlakozni a szakszervezethez és megtippelni sem lehet, hogy hányadszor kötöttek velük szerződést.

Forrás: ituc-csi.org
Fordította: Zsura Brigitta


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 52.200.130.163 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »