Budapest: 25.93°
HUF/EUR: 335.62
szechenyi
Hírek » Részletek

Kétségbe vonják szavunk igazát


A Rendőr Szakszervezetek Védegyletének tudomására jutott, hogy 2011. február 02-én az Országgyűlés felé Dr. Balsai István képviselő úr, a FIDESZ frakció tagja T/2227. számon benyújtotta a jelen cikkünkhöz csatolt törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat célja a 2006. szeptember-októberi tömegdemonstrációkkal összefüggésben megindított, az esetek többségében már jogerősen lezárult büntetőeljárások során született ítéletek megsemmisítése azokban az esetekben, amikor „az elítélés alapját kizárólag rendőri jelentés illetőleg rendőri tanúvallomás képezte”.

A Rendőr Szakszervezetek Védegylete határozottan tiltakozik a törvényjavaslat elfogadása ellen és felkérte Dr. Kövér László urat, az Országgyűlés Elnökét, valamint Dr. Pintér Sándor belügyminiszter urat, lépjenek fel a javaslattal szemben.

Tiltakozásunkat azzal indokoljuk, hogy a T/2227. számú javaslat olyan alkotmányos alapelveket sért, mint a bírói függetlenség elve, az egyenlő elbánás elve, a jogbiztonság és az emberi méltóság.

A jogbiztonság és az emberi méltóság ebben a kérdésben különösen érzékeny terület. Ha az elítélt személyt igazságosan, a valóságot tükröző bizonyítékok alapján ítélték el, akkor, ha őt felmentik, az igazságszolgáltatás rendje és a valós bizonyítékokat (tanúvallomás, jelentés) tevő rendőr emberi méltósága sérül (mivel tanúvallomását nem veszik figyelembe, így gyakorlatilag nem veszik emberszámba). A másik oldalról nézve pedig, ha a koholt bizonyítékok alapján elítélt személyt nem mentik fel, vagy nem kap kegyelmet, akkor alapjaiban szenved sérelmet az igazságszolgáltatás rendje és az igaztalanul meghurcolt állampolgár emberi méltósága.

Kiemeljük, hogy a hivatalos személy – így a rendőr – jelentése közokiratnak valóban minősül, de azzal szemben ellenbizonyításnak van helye. Az azonban, hogy annak megtörténtéig a jelentésben foglaltakat valósnak kell tekinteni, nem azt jelenti, hogy az úgy is van. A Tisztelt Bíróságok ugyanis – amennyiben azokban a valóság nem tükröződik – nem kötelesek azt figyelembe venni, sőt bűncselekmény gyanúja esetén kötelesek eljárást kezdeményezni a valótlanságot állító ellen. Ha törvényileg határozzuk meg, hogy mi az igazság, akkor a bíróságok függetlenségének elvét alapjaiban rengetjük meg.

Rávilágítanánk továbbá, hogy a bíróság a bizonyítékokat szabadon mérlegelve hozza meg ítéletét, melynek alapja a törvényi és a történeti tényállás ütköztetése, a bizonyítási eszközök legfeljebb az utóbbi tisztázásában kapnak szerepet. A tanúvallomás során a bíróság nem tehet különbséget a tanúk foglalkozása alapján, ilyenformán a törvényjavaslat tartalma alapján súlyosan diszkriminatív. Megismételjük, ha a tanú (civil vagy rendőr) a vallomásában vétkesen valótlant állít, akkor ellene büntetőeljárásnak van helye.

A törvényjavaslat és annak indokolása eleve azt feltételezi, hogy a rendőr kollégáink hamisan tanúskodtak, illetve a jelentéseikbe valótlan tényeket foglalva közokirat-hamisítást követtek el. Az általánosítást nem tudjuk elfogadni, álláspontunk szerint az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények megvalósulását egyedi ügyekben indult büntetőeljárások során kell felderíteni. A képviselő úr törvényjavaslata a kollektív bűnösség szellemét idézi.

Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat nem alkalmas arra, amely szerepre szánták: nem teremti meg az egyén rehabilitációját sem és nem állítja helyre az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat sem.

Nem teremti meg az egyén rehabilitációját, mert a hibázás lehetőségét – pro és kontra is – benne hagyja a lehetőségek között (lehet úgy is bűnelkövető, hogy a két rendőr igazat állított és lehet úgy is ártatlan, hogy rosszkor volt rossz helyen és esetleg nem csak a rendőri jelentések szólnak ellene…). Egyéni rehabilitációt csak egyéni elbírálás alapján lehet elérni. Erre alkalmas a köztársasági elnök kegyelme vagy az eljárások újrafelvétele.

Nem állítja vissza – ha ilyet kell – a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmát, tekintve, hogy a jelen törvényjavaslat ugyanis kollektív mondja ki, hogy a rendőrök (és még csak nem is a rendőrség) bűnözők, mert hatósági, bírósági eljárásban hazugságokat állítanak. Amellett, hogy ez nem így van, nem is túl szerencsés, hogy rehabilitálás most olyan embereket sért emberi méltóságukban, akik szintén nem lehetnek kollektíven bűnösök. Emellett a független bírókról pedig kollektív feltételezi, hogy koncepciós eljárásokban döntenek, mert minden vizsgálat nélkül ítélik el a vád alapján a gyanúsítottakat. Az ügyészségről pedig azt, hogy vizsgálat nélkül gyárt vádiratokat. Hangsúlyozzuk, ha ezt törvényi szinten rögzítjük éppen az ellenkező hatást érjük el vele, azaz leromboljuk az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.

Nem kérdés, hogy akit jogtalanul kár ért rendőri intézkedés következtében, reparálni és rehabilitálni kell, de erre a hatályos jogszabályok is megfelelő lehetőséget biztosítanak, esetleg gyorsítani kellene az eljárásokat. Ha az Országgyűlés közkegyelmet kíván adni az akkori tömegtüntetésekben részt vevőknek, tegye meg, de ez egy erkölcsi-politikai kérdés. Ha az igazságot keresi, akkor azt eljárások újrafelvételének kényszerével lehet elérni, akár jogszabályi szinten is, de ez eljárásjogi kérdés. A módszer azonban nem lehet az, hogy egy feltételezetten igazságtalanul elítélt csoportot úgy rehabilitálunk, hogy egy másik társadalmi csoportról (rendőr) kimondjuk, hogy hazudik és ezzel, hogy bűnös. Még egyszer hangsúlyozzuk: a javaslat indokolásában szerepel, hogy a célja – az áldozatok rehabilitálása mellett – az igazságszolgáltatásba vetett bizalom helyreállítása, de erre nem lehet alkalmas, ha az igazságszolgáltatás szereplőiről kimondjuk, hogy politikailag befolyásolhatók, akkor azzal nem a társadalmi bizalmat erősítjük.

Végezetül: jelen cikk azért ilyen semleges hangvételű, mert a látszatát is kerülni kívánjuk annak, hogy politikai véleményt nyilvánítsunk. Megjegyezzük azonban, hogy nem túl sportszerű egy politikai-erkölcsi tartalmú döntést, melyet egy párt felvállalt egy megkülönböztetett csoportra hárítani. Ezt úgy mondják közkeletű közmondással, hogy nem lehet úgy szexuális kapcsolatot létesíteni, hogy közben érintetlenek is maradjunk.

Hálásak vagyunk továbbá annak az embernek, aki a benyújtott javaslatra felhívta a figyelmünket és ezúton, tagságunk nevében is megköszönjük neki.

Kérjük azon kollégáinkat, akik a törvényjavaslattal érintett ügyekkel kapcsolatban olyan információval rendelkeznek, ami segítségünkre lehet a törvényjavaslattal szembeni fellépésben, vegyék fel velünk a kapcsolatot a dr.szekely.zoltan@gmail.com Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címen vagy a Rendőr Szakszervezetek Védegylete Facebook oldalán.

RSZV Központi Koordinációs Iroda


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.83.192.109 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »