Budapest: 5.92°
HUF/EUR: 320.14
szechenyi
Hírek » Részletek

HVG interjú Gaskó Istvánnal


A baloldalon megbélyegzett, a Fidesz embereként számon tartott Gaskó István most ugyanolyan vehemenciával támadja az Orbán-kormány egyes intézkedéseit, mint amilyen erőteljesern bírálta korábban a Gyurcsány-kormányt. A LIGA Szakszervezetek elnöke a hvg.hu-nak megmagyarázza látszólagos pálfordulását.

Ön szerint a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott intézkedések semmiben nem különböznek az előző kormányok megszorításaitól. Ezt mivel indokolja?

Ahogyan – egészen a Bokros csomagig visszamenőleg – minden kormány megszorító csomagja, az Orbán Megszorító Csomag is elsősorban a munkavállalókkal akarja megfizettetni a felelőtlen gazdálkodásból adódó, egyre nagyobb mértékű államadósságot. Miközben például csak a feketegazdaság elleni komolyabb fellépéssel 1000 milliárd forint folyhatna be pluszban a költségvetésbe.

Miért tartják "életveszélyesnek" a korengedményes nyugdíj megszüntetésének tervét?

Egyrészt épp a kérdésből is látható fogalmi zavar miatt, hiszen az a miniszterek és különféle kormányzati szóvivők megszólalásaiból is kiderül, hogy a döntéshozóknak fogalmuk sincs a rendszerről, például a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj közti különbségről. Ebből adódóan életveszélyes az, hogy megint úgy nyúlnak bele egy olyan komplex rendszerbe, mint a nyugdíj, hogy semmilyen hatástanulmány nem készül, semmilyen egyeztetés nem történik az érintettekkel és az érdekvédelmi szervezetekkel, szakszervezetekkel.

Másodsorban azért életveszélyes ilyen módon belenyúlni a rendszerbe, mert például a korkedvezményes nyugdíj azonnali felfüggesztése számos olyan veszélyes munkakörben dolgozó munkavállalót tart bent a munkaerőpiacon, akik egészségi állapota ezt nem teszi lehetővé. Képzeljünk csak el mondjuk egy 62 éves tűzoltót vagy rendőrt, amint épp kiment valakit az égő házból, vagy futva üldöz egy veszélyes bűnözőt.

De hogy a korengedményes nyugdíjra vonatkozó kérdésére is válaszoljak, azt például olyan helyzetekre találták ki, amikor egy speciális üzemű gyár bezár, és a 40 éve ott dolgozó munkavállalónak még volna pár éve a nyugdíjig, de esélytelen, hogy mondjuk 59 évesen átképezzék és új állásba kerüljön. Itt ráadásul ez az államnak egy fillérjébe sem kerül, mert a munkáltató tovább fizeti a valós korhatár eléréséig a járulékot a munkavállaló után. Ha megszüntetik ezt a lehetőséget, a munkavállaló kikerül a munkaerőpiacra, állástalan marad és az államnak bizony pénzébe fog kerülni. Tehát mindenki rosszabbul jár.

Volt egy népszavazási kezdeményezésük a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban, melyet az Alkotmánybíróság elmeszelt, többek között hiányolta a hatástanulmányokat és a kérdésüket, hogy "Ön egyetért-e azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár ne haladhassa meg a 62 évet" túl összetettek tartotta az állampolgárok számára. Hogyan tovább?

Az Alkotmánybíróság döntése nagyon sajnálatos, hiszen ezzel gyakorlatilag azt mondta ki, hogy semmilyen kérdésben nem lehet a jövőben népszavazást tartani. Hiszen minden döntésnek vannak hosszú távú pénzügyi és társadalmi következményei. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a magyar állampolgárok nem képesek belátni a döntéseik következményeit. Ez pedig szégyenletes lekicsinylése az embereknek. A LIGA Szakszervezetek mindenesetre nem nyugszik bele a helyzetbe, már keressük az alternatív nemzetközi jogi megoldásokat.

Zavarosnak tartják a kormány közmunka átszervezésével kapcsolatos terveket is és hiányolják a munka világát jelentős mértékben ösztönző elképzeléseket. Ön szerint milyen lépésekre, intézkedésekre volna szükség?

A LIGA Szakszervezetek elképzelései szerint mindent meg kellene tenni például a feketegazdaság kifehérítése érdekében, valamint csökkenteni kellene a munkavállalók terheit, amelyek automatikusan növelnék a gazdaság teljesítményét, csökkentenék az állam terheit. Az, ahogyan a kormány átalakította az adórendszert – kiűzve a szolidaritást belőle – láthatóan a munkavállalók túlnyomó többségének nominálisan keresetveszteséget okozott. Többet fog-e költeni egy ilyen munkavállaló, gyorsítja-e a gazdaságot ezáltal? De a másik oldalról nézve, a munkáltatók a nekik nyújtott adókedvezményekből létrehoztak-e több munkahelyet, vagy pusztán növelték a profitjukat?

A közmunkáról az a LIGA Szakszervezetek véleménye, hogy az nem alapulhat olyan kényszeren, amely visszavezetne minket a sötét középkorba, vagy a „közveszélyes munkakerülők” időszakába.

Milyen elgondolások vannak a többi szakszervezettel való együttműködésre?

A pénteken bejelentett demonstrációs bizottság például nem csak a LIGA Szakszervezetek tagszervezetiből alakult, az együttműködésre tehát nyitottak vagyunk. Az április 9-i európai szakszervezeti demonstrációt is közösen szervezik a konföderációk. Ennek ellenére természetesen vannak olyan szakszervezeti szövetségek, amelyek döntéseivel, eszközeivel, pártokhoz való viszonyával nem tudunk egyetérteni. A LIGA Szakszervezetek megalakulása óta pártoktól független szervezet, és erre mindig oda kell figyelnünk.

Lehet tudni, hogy mikor egyeztetnek a kormánnyal?

Folyamatosan kezdeményezzük újra és újra az egyeztetéseket, de a kormány többnyire válaszra sem méltatja a szakszervezeteket. Ezen mindenképpen változtatni kell, hiszen az új kormánnyal megtartott első Országos Érdekegyeztető Tanácson a miniszterelnök által hangoztatott hozzáállás egy demokratikus jogállamban nem tartható. Aki nem emlékezne, akkor Orbán Viktor kijelentette, hogy ő képviseli a munkaadókat és munkavállalókat is.

Önt balliberális körökben sokáig a Fidesz szekértolójaként bélyegezték meg. Kapott valamiféle bocsánatkérést, most, hogy ugyanilyen lendülettel fordult a Fidesz dolgozókat sújtó intézkedései ellen?

Nem. De már megszoktam, hogy mindig valaminek bélyegeznek. Sajnos a magyar közélet és sajtó ilyen. Végül azonban mindig kiderül, hogy a LIGA szakszervezetek elnökeként mindig az aktuális kormány intézkedéseit bírálom, amely esetenként természetszerűleg egybeesik az ellenzék álláspontjával.

Április 9-én az Európai Szakszervezeti Szövetség által szervezett budapesti tüntetésen a magyar munkavállalók is tiltakozni fognak a kormány intézkedései ellen. Várnak ettől valamilyen eredményt, s ha igen, mit?

Természetesen várunk eredményt, mégpedig azt, hogy a kormány felhagyjon a munkavállaló- és kiskeresetű ellenes gazdaságpolitikával, végre érdemi tárgyalásokba kezdjen a szakszervezetekkel valamint törvényesen és rendszeresen működtesse a szociális párbeszéd intézményeit.

Bárdos Judit a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a Klubrádiónak azt mondta, hogynyilatkozta mondta, hogy a kormány már a jövő héten fel akarja függeszteni a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét, amely érinti a már folyamatban lévő ügyeket is érinti. A szakszervezet úgy tudja, a javaslat egyéni képviselői indítványként kerül a parlament elé, így kikerülhető az egyeztetési kötelezettség. Mi erről a véleménye?

A kormány gyakorlatilag megalakulása óta folyamatosan úgy módosít törvényeket, hogy nem egyeztet senkivel. Bevett gyakorlata, hogy egyéni képviselői indítványok mögé bújik, abban a félreértésben leledzve, hogy így nem kell egyeztetni az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatot. Ez azonban nem igaz, egyéni képviselői indítványok esetében ugyanis a kormányt terheli az egyeztetés felelőssége. Ennek ellenére kétharmados törvények módosító javaslatai kerültek az Országgyűlés elé úgy, hogy néha azok tartalmát sem ismerték még az előterjesztők sem, nemhogy azok hatásait. Ez a gyakorlat pedig teljesen idegen és összeegyeztethetetlen a jogállamiság alapelveivel.

A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete kitart-e a privatizációs bevétel egy részének felosztásából a dolgozok között, holott az a pénz már rég eltűnt, ráadásul a MÁV hatalmas veszteséggel küzd...

Természetesen, továbbra is kitartunk két fő követelésünk mellett. Egyrészt azt szeretnénk, ha minden vasutas részesedne a MÁV Cargo eladásából származó bevételből. A teherszállító cég eladása előtt ugyanis munkájával minden vasutas hozzájárult ahhoz, hogy a privatizáció során a vártnál jóval kedvezőbb áron vehette meg a MÁV Cargo-t az ÖBB-konszern. Emiatt a bevételből is részesedniük kell. Ennek összegéből a VDSzSz az eredetileg követelt 250 ezer forintról százezer forintot felajánlott a vasutas árvízkárosultak javára. Szakszervezetünk minden megoldásra nyitott, így támogatnánk a kafetéria-rendszer keretében, több részletben, akár pár évre szétbontva történő kifizetést is.

A többi között azért sem tudunk ettől eltekinteni, mivel a munkavállalók nem nehezítették meg a MÁV elmúlt években lezajlott átalakítását; elviselték az átszervezéssel járó nem kevés kellemetlenséget.

Hasonlóan rugalmas egyébként a VDSzSz a másik követeléssel kapcsolatban is: arról sem mondtunk le, hogy a MÁV-tól társaságba vitt – jelenleg a MÁV-Start Zrt-nél és a MÁV Gépészet Zrt-nél dolgozó – munkavállalók 10 százalékos alapbérfejlesztésnek megfelelő kifizetésben részesüljenek. Épp emiatt került sor március 11-én a fenti követeléseinket magában foglaló kollektív munkaügyi vita újabb fordulójára is a három érintett munkáltató (MÁV, MÁV-Start, MÁV Gépészet) részvételével.

A megoldáskeresés jegyében a követelés teljesítését három évre elosztva kérjük – szemben a korábbi egyösszegű kifizetéssel.

A MÁV veszteségével kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy a MÁV-ot valóban sokszor pazarlóan vezették, ez azonban nem a vasutasok felelőssége. Ugyanakkor a veszteséget ténylegesen okozó szereplőket mindeddig még nem számoltatták el.

Szükséges emlékeztetni a Szerkesztőséget is arra, hogy a jelenleg kormányon lévő párt nem egyszer ismerte el követeléseink jogosságát. Továbbra is ígéretünk van arra, hogy követeléseink ügyében meglesz a megoldás.

Hogyan tudnak a szakszervezetek közreműködni a MÁV szanálásában?

A szanálásában sehogy, az ugyanis egy pénzügy-technikai manőver. Ha a kérdés arra irányul, hogy mit tett szakszervezetünk azért, hogy a vasút ne kerüljön ebbe a helyzetbe, elég elolvasni a Vasúti Érdekegyeztető Tanács, valamint a Felügyelő Bizottság ülésein készült jegyzőkönyveket.

Szakszervezetünknek számos olyan javaslata volt az elmúlt nyolc év során, amit az idő később igazolt, ennek ellenére az aktuális tulajdonos és a menedzsment ezeket valamiért figyelmen kívül hagyta.

Nem szabad elfelejteni, hogy a vasutas szakszervezetek jelentős szakmai tapasztalattal rendelkeznek; számos, a vasúthoz nagyon jól értő munkatárssal dolgoznak, akik testközelből is ismerik a MÁV és leányvállalataik működését.

Hivatkozás: http://hvg.hu/velemeny/20110316_gasko_furjes

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.91.79.74 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »