Budapest: 12.45°
HUF/EUR: 339.71
szechenyi
Hírek » Részletek

Európai Szociális Csúcs


2011. március 24-én, közvetlenül az EU-csúcs előtt került megrendezésre Brüsszelben a háromoldalú szociális csúcstalálkozó a növekedésért és foglalkoztatásért, melynek keretein belül az Európai szociális partnerek tárgyaltak Európa gazdasági kormányzásáról. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) delegációjában Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke, valamint Hangonyi Adrienn nemzetközi referens is részt vettek. A csúcstalálkozón Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke, Andor László EU biztos, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ültek kerekasztalhoz a munkavállalói és munkáltatói szövetségek vezetőivel. A csúcstalálkozóra továbbá meghívást kaptak az EU soros elnökségében Magyarország után következő Lengyelország és Dánia miniszterelnökei is.

A háromoldalú csúcstalálkozón a költségvetési és államháztartási konszolidációk munkaerőpiacokra gyakorolt hatásait tárgyalták meg. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) delegációját Wanja Lundby Wedin elnök asszony és John Monks főtitkár vezették. Az ETUC delegációja aggodalmát fejezte ki, miszerint fenntartásai vannak az unió gazdasági koordinációval kapcsolatban, melyet gazdasági kormányzás helyett „megszorítási kormányzásnak" titulált. Az ETUC elfogadhatatlannak tartja, hogy a pénzügyi piac által okozott gazdasági válság számláját a munkavállalókkal fizettetik meg az európai kormányok. Az ETUC ellene van annak a felfogásnak, miszerint a szociális élet egyetlen eleme a verseny, és a megszorító intézkedések, melyek alapvetően a pénzügyi piacok megnyugtatása miatt kerülnek bevezetésre, elsősorban azon közkiadások terhére kerülnek bevezetésre, amelyek biztosítják a szociális kohéziót. Az ETUC elutasítja a bérek és a nyugdíjak megnyirbálását és a munkaügyi szabványok liberalizációját, a valódi fenntartható növekedés érdekében pedig az alapokat a pénzügyi tranzakciók megadóztatásának bevezetésével, valamint Európai kötvény kibocsátásával képzeli el. Ezek az intézkedések ugyanis nemcsak a közösségi befektetési politika megvalósulását segítenék elő, hanem a felelőtlen pénzügyi spekulációknak is kedvét szegnék. Azonban az Európai Bizottság Éves növekedési felmérése- amely az Európa 2020 stratégiai menetrend politikai szemeszterét nyitja- nyíltan szólít fel a bérek szigorú és folyamatos mérséklésére, a bérindexálási és bérszabályozási mechanizmusok megváltoztatására.

Gaskó István, a LIGA Szakszervetek elnöke felszólalásában támogatta az ETUC gazdasági kormányzásról szóló javaslatait, elítélte a bértárgyalások EU szinten való manipulálását, valamint szót emelt a kétsebességes Európa ellen is, mely az eurozóna országai és a többi tagállam közti megosztottságot eredményezné. Az európai szakszervezeti álláspont megerősítésén túl Gaskó István a magyar munkavállalókat ért sérelmekre is felhívta a résztvevők figyelmét. Elmondta, hogy Magyarországon nettó és reál keresetcsökkenés tapasztalható a bevezetett egykulcsos adórendszer következtében. Elítélte a magyar kormány azon intézkedéseit, mellyel 98%-os adót terhelnek az elbocsátott köztisztviselők juttatásaira, s mindezt visszamenőleges hatállyal is megteszik, valamint a sztrájktörvény módosítása miatt is elégedetlenségét fejezte ki. A legnagyobb probléma azonban az, hogy ezek az intézkedések a magyar szociális partnerekkel történt egyeztetés nélkül születtek. Sajnálatos tehát az a tény, hogy míg Orbán Viktor az unió soros elnökséget betöltő miniszterelnökként az Európai szociális párbeszéd sérthetetlen autonómiája mellett szól, a belföldi érdekegyeztetést teljes mértékben ignorálja.

Az ETUC elnök asszonya, Wanja Lundby Wedin első szavaiban a Budapesten Április 9-én megrendezésre kerülő Euro-Demonstrációra hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy a csúcstalálkozóval párhuzamosan tízezrek tüntetnek a megszorítások ellen Brüsszel, Párizs, Riga és Berlin utcáin, ezzel jelezve a munkavállalók a rájuk gyakorolt nyomást. Lundby Wedin megerősítette, hogy az ETUC támogatja a gazdasági kormányzás gondolatát, azonban a szociális partnerek teljes autonómiájához ragaszkodik, így ellenzi a bérindexálásra tett javaslatokat. Bár elismeri, hogy a termelékenység növekedése a magánszférában hozzájárul a bérgyarapodáshoz, azonban elfogadhatatlan, hogy a termelékenység a szociális dimenziók fölé emelkedjen. Az elnök asszony felszólít a Lisszaboni Stratégia 153-as szakaszának tiszteletben tartására, ami arra kötelezi az uniót, hogy csökkentse az egyenlőségeket, támogassa az egyenlő esélyek elvét, és ezáltal hozzájáruljon az élet- és munkakörülmények javításához. John Monks, az ETUC főtitkára kiemelte az Európai társadalmak polarizációjának problémáját, a szegények és a gazdagok közötti szakadék elmélyülését, melyekről nem esik szó az asztalra letett javaslatokban.

A munkaadói oldal képviseletében Philippe De Buck, a BusinessEurope főigazgatója egyetértett az ajánlott reformokkal és a versenyképesség javításának szükségességével, mellyel a Bizottság központi szerepét szeretné erősíteni. De Buck úgy véli, hogy a növekedési potenciál előremozdításához való út a gazdasági reformokon keresztül vezet. Egyetértését fejezte ki a munkavállalókkal a szociális vívmányok megőrzése és a kollektív felelősségvállalás fontosságában.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a két legfontosabb feladat az államadósság csökkentése és a munkahelyek teremtése. A miniszterelnök elfogadhatatlannak tartotta, hogy Európa alacsonyabb foglalkoztatási mutatók mellett akar versenyezni más országokkal, továbbá hozzátette, hogy az Európai Unió országai közül Magyarországon a legalacsonyabb foglalkoztatás (mindössze 55%), és kiemelte hogy az államnak kiemelt szerepe lesz a munkák szervezése terén. Reményei szerint arra kell törekedni, hogy kevesebben szoruljanak segélyre és a szakképzetlen munkaerőt visszatereljék a munkaerő-piacra. Azok számára, akik nem tudnak a piacon munkát vállalni, álljon rendelkezésre közmunka. A miniszterelnök szerint tehát a bajok gyökere az államadósságok megnövekedése, mely elleni harcban prioritást kell élvezzen a növekedés és a munkahelyteremtés. Véleménye szerint fontos az ipari kapacitás megtartása, melyben az EU-nak versenyezni kell Kínával és az USA-val. Orbán Viktor szót emelt a kkv-k forráshoz juttatása mellett is. Ezt a kérdést prioritásként kívánja kezelni a magyar elnökség ideje alatt, s ebben a témában csúcstalálkozót kíván szervezni Budapesten.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint olyan menetrendre van szüksége Európának, amely fenntartható és bevonó jellegű növekedést biztosít, valamint erős a szociális dimenziója. Biztosította a résztvevő munkavállalói és a munkaadói oldal delegációját, hogy az uniós gazdaságpolitikai döntések érvényesítése során tiszteletben tarják a szociális párbeszéd autonómiáját. Az elnök hozzátette, az ETUC által vitatott Európa 2020 stratégia, az Éves növekedési jelentés és az Europaktum jelzik gazdaságpolitikai prioritásaikat a szegénység elleni küzdelem, a képességek javítása és a foglalkoztatás növelése céljából.

Az ETUC álláspontja szerint gyengének tartja az Európa 2020-as stratégia szociális dimenzióit, azonban üdvözli, hogy a nemrég napvilágot látott Sárközy-Merkel féle Versenyképességi Paktum „finomításra" került az Barroso és Van Rompuy elnök urak által. Barroso szerint a munkahelyteremtést jelentő, a szociális piacgazdaság növekedése felé vezető úton a költségvetési konszolidáció csak eszköz, melyben erős elhivatottságot és komoly politikai felelősségvállalást lát a most összeülő Európai Tanácsban.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke túlzott optimizmust mutatott az Március 24-25-én megrendezésre kerülő EU csúcstalálkozó által elfogadott vívmányokat illetően. Reményei szerint a program elfogadásával az EU fordulóponthoz ért a válságkezelés tekintetében. Az elnök úr megköszönte a posztjáról hamarosan távozó John Monks munkáját és biztosította, hogy nem céljuk a kollektív tárgyalások veszélyeztetése. Van Rompuy elnök úr kifejezte kötődését a szociális modellhez, továbbá a mikro- és makrogazdaságok összehangolására hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint 2%-os gazdasági növekedés prognosztizálható az EU-ban 2012-re, s bár a munkanélküliség sajnos nagyon magas, mindazonáltal a tendencia elindult a csökkenés útján. Az elnök hozzátette, hogy a gazdasági csomag részeként az EU csúcstalálkozóján a pénzügyi stabilizációt elősegítő Euro Plusz Paktum is elfogadásra kerül, melynek három célkitűzése: a versenyképesség megerősítése, a munkahelyteremtés és az államadósságok rendezése.

Matolcsy György magyar nemzetgazdasági miniszter a történelem válságkezelési mechanizmusival támasztotta alá javaslatát, miszerint a jelenlegi probléma rendezésére négy eszközt kell használni: a költségvetési deficit csökkentését, az államadósság csökkentését, meg kell kétszerezni az EU növekedési ütemét, és munkát kell adni az európai állampolgárok millióinak. Cél az európai munkaerő-piaci potenciál teljes kihasználása és a bejelentett foglalkoztatás növelése.

Andor László, foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás EU biztosa is megerősítette, hogy vissza kell terelni az embereket a munkaerő-piacra és a szociális partnerek által sokat vitatott flexicurity, vagyis rugalmas biztonság megvalósítása segítségével, melynek végrehajtását kéri, hogy a szociális partnerek szerepeltessék programjaikban. Andor kiemelte az Európai Szociális Alap (ESZA) kihasználásának fontosságát a kohéziós célok elérésében. Hozzátette: „A bérek kiigazítása szükséges ugyan, de az emberi erőforrásokba, készségekbe való befektetés egyaránt, s ebben nyújt segítséget az ESZA". A nyugdíjak vonatkozásában megemlíti, hogy a megemelkedett járulékok aláássák a versenyképességet, így a demográfiai problémák kiigazítására a nyugdíjkorhatár emelésével lehet reagálni. Andor László pár szót ejtett a foglalkoztatási politikai menetrend két aktuális irányelvéről is: a kiküldetési- és a munkaidő irányelvekről. Míg az előbbi elfogadását a magyar elnökségre tervezik, a munkaidő irányelv a lengyel elnökség alatt ér majd révbe.

Összegzésként elmondható, hogy mindhárom oldal megerősíttette a szociális partnerek fontosságát az Európai gazdasági kormányzás során. Az eszközök tekintetében a szociális partnerek által képviselt álláspontok eltérnek, azonban a cél közös, 23 millió Európai munkanélkülinek kellene munkát biztosítani.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 100.26.182.28 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »