Budapest: 30.66°
HUF/EUR: 330.61
szechenyi
Hírek » Részletek

Újra itt az állami bérmeghatározás kora


A parlament hétfő délután elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a kormánynak, hogy a 300 ezer forint alatti bérek emeléséről rendeletet alkosson.

A javaslat fő beterjesztője Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke volt. Korábban Rogán feladata lett volna a "bérkommandó" felállítása, ám e téren eddig nem járt sok sikerrel. Mint ismert, idén januártól a személyi jövedelemadózásban bevezették az egykulcsos adótáblát, amely az átlag alatti és ahhoz közeli jövedelmek esetében nettó jövedelemcsökkenéssel járt.

A törvénnyel éppen ezért azt szeretnék elérni, hogy a magánszférában ne legyenek olyan munkavállalók, amelyeknél a dolgozóknak a nettó keresete csökken az előző évihez képest. Így tehát az a munkaadó, amely a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést nem hajtja végre, a jövőben rendezetlen munkaügyi kapcsolattal rendelkező munkáltatónak számít majd, azaz például nem indulhat közbeszerzési eljáráson, nem kap támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból, felkerül a munkaügyi hatóság honlapjára két évre és elesik a különböző kedvezményektől.

A kormánypártok támogatásával általános vitára alkalmasnak minősítette a Parlament gazdasági bizottsága egy héttel ezelőtt a javaslatot. Rogán Antal azzal indokolta az előterjesztést, hogy az a cég, amely nem akar indulni közbeszerzésen, és nem tart igényt támogatásra, figyelmen kívül hagyhatja a törvényt. A fideszes politikus a munkaadók felmérésére hivatkozott: 40-45 milliárd forintba kerül nekik a bérkompenzáció, ugyanakkor a nyereségadó és az adminisztráció csökkentésével ettől több pénz marad náluk.

Volner János (Jobbik) bizottsági alelnök a piaci logikával ellentétesnek nevezte a törvényjavaslatot, mivel nem biztos, hogy a cégek kitermelik a kompenzáció fedezetét. A kötelezés okát abban jelölte meg, hogy az egykulcsos szja miatt a költségvetésből 500 milliárd forint esett ki, a bércsökkenést pedig a kormány a kis- és közepes vállalkozásokkal akarja megfizettetni. Ez azért érdekes, mivel amúgy a kormány deklarált célja ezek támogatása. Kovács Tibor (MSZP) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövegben a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) folytatott konzultáció után határozza meg rendeletben az elvárt munkabéremelést. Ugyanakkor a parlament most tárgyalja az OÉT megszüntetését.

A javaslatot végül az ilyen "apróbb" technikai módosításokat követően ma délután elfogadta a parlament, az új rendszer 2012. január 1-től érvényes.


Letölthető állományok:

03589-0011.pdf (141 kb)
Cimkék: bérkommandó bérajánlás OÉT

Kapcsolódó cikkek:


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 35.175.179.52 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »