Budapest: 28.53°
HUF/EUR: 330.62
szechenyi
Hírek » Részletek

Az ILO több ponton kifogásolta az Mt. javaslatot


A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) több ponton is kifogásolta az új Munka törvénykönyvének tervezetét, és javasolta a magyar kormánynak, hogy folytasson konstruktív párbeszédet a munkaügyi törvények reformjáról - jelentették be az ENSZ szakosított szervének véleményét a hat szakszervezeti konföderáció vezetői szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) közös tájékoztatóján az érdekképviseletek vezetői kiemelték, az ILO kifogásolta többek között a véleménynyilvánítási és szervezkedési szabadság korlátozását, valamint azt javasolta, hogy terjesszék ki a védett kor intézményét a szülési, gyermekgondozási szabadságot követő legalább három hónapra.

Borsik János, az ASZSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a hat konföderáció együtt tiltakozott a Munka törvénykönyvének első tervezete ellen, találkoztak Andor László foglalkoztatáspolitikáért felelős Európai Uniós biztossal, és az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárával, és megállapodtak abban, hogy a tervezetet és a később elfogadandó törvénykönyvet is vizsgálni fogja az Európai Bizottság.

A LIGA Szakszervezetek augusztusi nemzetközi munkajogi konferenciáján az ILO budapesti regionális igazgatója ajánlotta fel, hogy megvizsgálnák a Munka Törvénykönyve tervezetét. A hat szakszervezeti konföderáció ezután fordult hivatalosan is közös levélben az ENSZ szakosított munkaügyi szervezetéhez.

Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek alelnöke kiemelte: az ILO szerint a tervezettel a szervezkedési szabadság súlyosan sérül. Kifejtette: az új Mt. filozófiája, hogy sokkal nagyobb eltérést enged a törvény szövegétől részben kollektív, részben egyéni szerződésekben. Ráadásul a jelenlegi szabályozással ellentétben, a törvényben rögzítettektől a munkavállaló számára negatív irányban is el lehet majd térni. Hozzáfűzte: ez a filozófia épp azt igényelné, hogy erősítsék meg a szakszervezeteket, azonban az új tervezet nagymértékben gyengíti őket.
Horváth Lajos elmondta azt is, az üzemi tanácsoknak olyan jogosítványokat ad a tervezet, amelyek versenybe hozzák az üzemi tanácsokat a szakszervezetekkel szemben, ezt pedig tiltja az ILO egyik, Magyarország által is ratifikált egyezménye. Mindemellett ez éppen a szakszervezeti szervezkedés ellen hat, ahogyan az a szabály is, amely a reprezentativitási küszöb alatt egyáltalán nem védi vagy támogatja a szakszervezeti tisztségviselőket. Ez pedig azt jelenti, hogy szinte bármely újonnan alakuló szakszervezet (ehhez 10 fő szükséges) elnökét gyakorlatilag azonnal ki is lehet rúgni.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kiemelte: az ILO által kifogásolt pontok között van, hogy az "azonos értékű munkáért azonos bért" elv hiányzik a tervezetből. Elmondta: az egyik, Magyarország által is ratifikált egyezmény szerint biztosítania kell a munkáltatónak a munkavállalók képzésben való részvételét - bármilyen szinten - és az ehhez szükséges szabadidőt, míg a tervezet szerint ezt csak abban az esetben kell biztosítani, ha valaki az általános iskolát akarja befejezni. Az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta: a képzés feltétele annak, hogy nőjön a foglalkoztatás és rugalmasabb legyen a munkaerőpiac.

Palkovics Imre elmondta: az ILO megjegyzi, hogy a diszkrimináció mentességet deklaráló egyezménnyel ütközik, hogy a munkavállaló munkaidején kívül sem tüntetheti fel negatív színben a munkáltatóját, mert ezért szankció jár, ez pedig a véleménynyilvánítási szabadság korlátozását jelentené.
Kifejtette: az ILO az egészségügyi alkalmasság kapcsán rögzíti, hogy terhességi tesztet ne lehessen elvégeztetni a munkavállalóval, és bár a javaslatban nincs benne hogy ilyen tesztet csináltathat a munkaadó, annak tiltása sem szerepel a szövegben. Az ILO ugyanakkor elvárja, hogy ennek kifejezett tiltása kerüljön bele a jogszabályba.
A Munkástanácsok elnöke az ILO-jelentésre hivatkozva elmondta: bár szerepel a emberi reprodukciós folyamathoz tartozó munkajogi védelem intézménye, de ebben a formában ez nem elégséges, mert a szülési, gyermekgondozási szabadságot követő legalább három hónapra is biztosítani kellene azt.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke elmondta: a szakszervezetek fontos feladata a kollektív szerződés megkötése, mivel ezek a szerződések "fordítják le" a jogszabályokat az adott munkahely körülményeire, és szabályozzák az együttműködést. A javaslat nem törli ugyan a kollektív szerződést, de nehezíti, sok esetben ellehetetleníti annak megkötését, ez pedig ellenétes az ILO egyezményeivel.

Varga László, a SZEF elnöke kifejtette: az ILO véleménye szerint a munkaügyi törvénykezés döntő fontosságú minden ország gazdasága számára, fontos a kiegyensúlyozott fejlődéshez, a gazdasági hatékonyság és a lakosság jólétének növeléséhez; ezt a kényes egyensúlyt pedig csak tárgyalásokkal, egyeztetésekkel lehet megteremteni. Hangsúlyozta: az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban tárgyaltak az Mt.-ről, de nem kaptak választ arra, hogy a jelenlegi tervezet hogyan fog viszonyulni a közszolgálati szabályozáshoz.

A tájékoztató végén Palkovics Imre elmondta, hogy most még csak véleményt kértek az ILO-tól - ennek jogi következménye a kormányra nézve nincs - , érdemi kifogást akkor fognak emelni, ha már a parlament elfogadta a jogszabályt. Pataky Péter ehhez hozzátette, hogy az ILO tripartit szervezet, vagyis a munkaadók, munkavállalók és kormányok együttműködésén alapul, így az ILO véleményét vélhetően a kormány is megkapta.

Cimkék: ILO munka törvénykönyve

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.228.194.177 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »