Budapest: -1.4°
HUF/EUR: 338.38
szechenyi
Hírek » Részletek

A kollektív szerződés az új Mt.-ben


A kollektív szerződésre vonatkozó szabályokat a törvény XXII. fejezete tartalmazza. Kollektív szerződést továbbra is csak a munkáltató (vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet) és a szakszervezet köthet.

Szakszervezeti oldalon szigorú feltétele van a kollektívszerződés-kötési jogosultságnak: a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek közül csak az jogosult a kollektív szerződést megkötni, amelynek a munkavállalók legalább tíz százaléka a tagja. Ha munkáltatói érdek-képviseleti szervezet a másik fél, a szakszervezet taglétszáma a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát el kell, hogy érje.

Ha több olyan szakszervezet van, amely megfelel ezeknek a feltételeknek, csak együttesen jogosultak a kollektív szerződést megkötni. Nincs lehetőség viszont arra, hogy a tíz százalékos küszöböt együttesen érjék el, külön-külön kell a megfelelő szervezettséggel rendelkezniük. Ha a szakszervezet utóbb, a kollektív szerződés megkötését követően éri el a tíz százalékos szervezettséget, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson – tanácskozási joggal – részt venni. Nem jogosult viszont a módosítást aláírni, sem felmondani a kollektív szerződést.

A törvényben nem szerepel a reprezentativitás fogalma, a kollektívszerződés-kötési jogosultság nem függ az üzemi tanácsi választásokon elért eredménytől, és megszűnik a szakmai reprezentativitás is.

A munkáltató egy kollektív szerződést köthet. A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza.

A kollektív szerződés továbbra is a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, illetve a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását szabályozhatja (célszerű itt megállapodni a szakszervezeti jogok gyakorlásának részleteiről).

A kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – a törvény Második és a Harmadik Részében foglaltaktól eltérhet (a Második Rész a munkaviszony, a Harmadik Rész a munkaügyi kapcsolatok szabályait tartalmazza). A XIX. fejezet és a XX. fejezet rendelkezéseitől nem térhet el, azaz a Munkaügyi kapcsolatok c. Harmadik Rész Általános rendelkezések, valamint Az üzemi tanács c. fejezeteinek rendelkezései kógensek. El lehet térni a szakszervezetekre vonatkozó szabályoktól, azonban a 271-272. §-ban foglaltak nem korlátozhatók (e §-ok a diszkrimináció tilalmát, valamint a szakszervezeti jogokat tartalmazzák, a védettség, a munkaidő-kedvezmény és a munkáltató területére való belépés jogának kivételével).

Szembetűnő változás a régi Mt.-hez képest, hogy a kollektív szerződés nem csak kedvező eltéréseket tartalmazhat, hanem mind pozitív, mind negatív irányba eltérhet a törvénytől. Szinte minden egyes fejezet végén találunk az eltérő megállapodásra vonatkozó szabályokat, amelyek a konkrét §-ok vonatkozásában az eltérést kizárják vagy korlátozzák. Ha az adott §-ra ilyen nem vonatkozik, az adott kérdést a kollektív szerződés a munkavállaló (vagy a szakszervezet) javára és hátrányára is szabályozhatja.

A szűkebb hatályú kollektív szerződés az általánostól csak a munkavállaló javára térhet el, kivéve, ha maga az általános szabály eltérően rendelkezik.

A kollektív szerződést írásba kell foglalni.

A kollektív szerződés hatályát a törvény a munkáltatói oldalról határozza meg: a kollektív szerződés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely a kollektív szerződést kötötte, vagy amely a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdek-képviseleti szervezet tagja. A felek kapcsolatát szabályozó rendelkezések hatálya a kollektív szerződést kötő felekre terjed ki, így nem vonatkozik azon szakszervezetekre, amelyek nem aláírói a kollektív szerződésnek. A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések hatálya a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed, így nem terjed ki a kölcsönzött munkavállalókra, de a 209. § alapján a vezető állású munkavállalókra sem.

A kollektív szerződés a kihirdetéssel lép hatályba.

A kollektív szerződés határozott és határozatlan időre is köthető. Mindkét esetben három hónapos felmondási idővel felmondható, a felmondási jog azonban a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nem gyakorolható. Ha a kollektív szerződést több szakszervezet kötötte, bármelyik szakszervezet jogosult felmondani.

A határozott időre kötött kollektív szerződés a határozott idő lejártával is megszűnik. A munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a kollektív szerződés hatályát veszti. A több munkáltató vagy több munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés csak a jogutód nélkül megszűnt munkáltató vagy munkáltatói érdek-képviseleti szerv tekintetében veszti hatályát, a többire hatályban marad. A több szakszervezet által kötött kollektív szerződés csak valamennyi szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével veszti hatályát.

A törvény azt is szabályozza, miként befolyásolja a munkáltató személyében bekövetkező változás a kollektív szerződés hatályát. Az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket – a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok kivételével – az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani, kivéve ha a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki. Megszűnik tehát az a szabály is, hogy a (korábbi szóhasználat szerint) jogutódra vonatkozó kollektív szerződés csak akkor alkalmazható, ha az a munkavállalóra kedvezőbb.

Az itt részletezett szabályoktól – kevés kivételtől eltekintve – nem lehet eltérni, azok kógensek. El lehet térni a hatálybalépésre vonatkozó szabálytól [279. § (4) bek.], így a felek megállapodhatnak abban, hogy a kollektív szerződés rendelkezéseit a kihirdetéstől eltérő, korábbi vagy későbbi időponttól kelljen alkalmazni. Szintén el lehet térni 280. § (1) és (3) bek.-ben foglaltaktól, így a három hónapos felmondási időre, a több szakszervezet által kötött kollektív szerződés bármely szakszervezet általi felmondására vonatkozó szabálytól, és attól is, amely szerint a határozott időre kötött kollektív szerződés a határozott idő lejártával megszűnik.

Cimkék: kollektív

Kapcsolódó cikkek:


Hozzászólások 1 hozzászólás

Tóth Gábor
MEGÁLLAPODÁS
XY ZRT mint munkáltató, valamint a munkaszervezetén belül működő szakszervezetek között a 2014. évi alapbér és bónusz juttatásokról

Az lenne a kérdésem, hogy ha van egy ilyen megállapodás és ezt a megállapodást csak a munkáltató és az egyik szakszervezet írja alá de a másik nem akkor ez a megállapodás mennyit ér ??
Tisztelettel Tóth Gábor

Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.229.122.219 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »