Budapest: 17.32°
HUF/EUR: 332.56
szechenyi
Hírek » Részletek

A munkavégzés veszélyes, stresszes és betegségeket okozhat


A LIGA Szakszervezetek VII. Munkavédelmi Konferenciája
2012. február 10-én rendezte meg a LIGA Szakszervezetek VII. Munkavédelmi Konferenciáját. A tagszervezetek munkavédelmi képviselőit és az előadókat Horváth Lajos ügyvezető alelnök, és Kozák László oktatási osztályvezető köszöntötte.

Az előadók közül Borhidi Gábor vázolta az országos szintű munkavédelmi bizottság helyzetét, és megállapította, hogy a jogszabály alkotás tekintetében – annak ellenére, hogy a Bizottság jogosítványait az Munkavédelmi Törvény egyértelműen tartalmazza – a jogszabályalkotó kormányzati szervezetek az előzetes egyeztetési kötelezettségüket nem, vagy csak alkalmanként tartották be. Így több munkavédelmi tárgyú miniszteri rendelet, törvénymódosítás, a Bizottság megkerülésével került kiadásra. Ez sajnálatos, mondta az előadó, hiszen a Bizottságba delegált szakemberek véleményét érdemes lett volna meghallgatni és figyelembe venni. Ugyanúgy negatívum, hogy a Munkavédelmi Bizottság jogköre 2012. január elsejétől csak a „jogszabály-koncepciók” véleményalakítására módosult (tehát a törvényjavaslatot szövegszerűen már nem véleményezhetik a munkavállalói képviselők).

Dr. Váró György a munkavédelmi képviselők jogait és az ellenőrzési eljárások során követendő eljárásokat ismertette, miszerint a választott munkavédelmi képviselő a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól, részt vehet a munkáltató döntéseinek előkészítésében, véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét, részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában, és indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat. Az előadó gyakorlati példákat is mondott arról, a munkavédelmi képviselők hogyan élhetnek a törvényekben biztosított jogaikkal. 

Dr. Nagy Imre emlékeztetett arra, hogy a munkaegészségügyi kutatások szerint a foglalkozással összefüggő (a fizikai és társadalmi munkakörnyezettel, valamint a munkavégzéssel összefüggő) és a foglalkozás által meghatározott megbetegedések száma a világon közel 160 millió, s ezek közül több, mint 2 millió halálos kimenetelű. Ezek túlnyomó többsége Európában daganatos, szív-érrendszeri és neuropszichiátriai megbetegedés. Sajnálatos, hogy a foglalkozási megbetegedésként bejegyzett rosszindulatú daganat kialakulása évente Magyarországon 3 000 ember életét követeli. Sajnos a munkáltatók sok esetben megpróbálják eltitkolni a foglalkozási megbetegedéseket, így valószínűleg a statisztikákban mért értékeknél rosszabb a helyzet.

Ezen megbetegedések egyik oka pedig a stressz is lehet – tette hozzá Dr. Plette Richárd, aki a munkavégzés közbeni stresszt mint az egyik legnagyobb foglalkozás-egészségügyi probléma. Az egészségügyi panaszok első helyén a hátfájás, második helyen az izomfájdalom áll, amely panaszok szintén kapcsolatban állhatnak a stresszel. A mozgásszervi megbetegedések felvetik az ergonómiai kérdések vizsgálatát is. Az Európai Unióban 2002-ben a munkahelyi stresszel, illetve a kapcsolódó mentálhigiénés problémákkal összefüggő költségek a becslések szerint a bruttó nemzeti össztermék mintegy 3–4%-át, évi 265 milliárd eurót tettek ki. Az összes kiesett munkanap 50-60 %-át a munkahelyi stressz okozza. Sajnálatosnak nevezte, hogy egy átlagos irodai munkahelyen dolgozó mindennapjai során sokszor nem tesz meg egyszerre folyamatosan többet száz lépésnél.

A tanfolyam végén Tövisházi Csaba vázolta a munkavédelemmel összefüggő jogszabályváltozások hatásait, valamint a résztvevők kérdéseket tettek fel az előadóknak.

K.L.

Cimkék: munkavédelem
Galéria

Kapcsolódó cikkek:


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.238.194.166 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »