Budapest: 25.99°
HUF/EUR: 331.33
szechenyi
Hírek » Részletek

A LIGA Elnökségének 2010. évi beszámolója


Az elmúlt esztendőben a makroszintű érdekegyeztetés fórumain a LIGA Szakszervezetek képviselői tevékenységüket a LIGA programja, az Elnökség és a LIGA Tanács határozatainak megfelelően végezték. A beszámolási időszak érdekképviseleti munkája nagyobbrészt rendkívüli körülmények és kihívások közepette zajlott.

Az első félévben az OÉT nagyobb horderejű kérdésekről a leköszönő kormányzattal már nem tárgyalt, tevékenysége főleg a szokásos beszámoltatási-ellenőrzési funkciók gyakorlására szorítkozott. (A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat beszámolója és a közvetítők/döntőbírók kiválasztása, illetve a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület tájékoztatójának tudomásulvétele.) A 2011. évi magyar EU elnökséggel kapcsolatos tájékoztatón a szociális partnerek fokozottabb bevonását sürgettük a felkészülési folyamatba, valamint az elnöki ciklus lebonyolításába.

A kormányváltásra felkészülve az OÉT-megállapodásokról, a folyamatban lévő kérdésekről összefoglaló anyag készült, amelyet a kormány az átadás-átvételi dokumentumai között szerepeltetett.

Az országgyűlési választásokat követően az új kormány hivatalba lépését a közvéleményben nagyfokú várakozás előzte meg. Bár a győztes pártok részéről a választási kampányban viszonylag kevés konkrétum hangzott el, a legfontosabb célkitűzéseikként a választók a következőket azonosították: Az országnak a régióban sereghajtóból élenjáróvá kell válnia a gazdasági növekedés fokozásával, a foglalkoztatottság bővítésével. Véget kell vetni a megszorítások politikájának, amellyel a munkavállalókat, állampolgárokat valamint a közszolgáltatásokat sújtották. Ezek érdekében egyszeri, nagyarányú adócsökkentést kell végrehajtani a gazdaság dinamizálására, és bevezetni a családi adózást, amellyel a szociális feszültségek enyhíthetők, és a káros demográfiai folyamatok megfordíthatóak.

A LIGA Szakszervezetek várakozó állásponton volt, a szokásos 100 napos türelmi idő megadásával kívánt lehetőséget adni a kormány berendezkedésére, politikájának kialakítására. Óvatos derűlátással néztünk az érdekegyeztetési fórumokon várható egyeztetésekre, a szociális partnerség megújítására.

A kormány a hivatalba lépését követően a gazdasági mozgásterének, az államháztartás hiányának növelésének lehetősége érdekében tett erőfeszítéseket. Ezek kudarcával gyors döntésre szánta el magát. A kormányfő deklarálta, hogy a konvergencia-programban vállalt 3,8%-os államháztartási hiánycélt tartani fogják, egyidejűleg hozzákezdenek programjuk megvalósításának.

A miniszterelnök 2010. június 8-án a parlamentben ismertette a 29 pontból álló első gazdasági akciótervét. A bejelentést nem előzte meg tárgyalás a szociális partnerekkel, néhány intézkedése hidegzuhanyként hatott.

Első és kétségkívül legnagyobb társadalmi hatású a jelentős adócsökkentés és az adózás egyszerűsítése címén bevezetésre kerülő 16%-os egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer bevezetése, kombinálva a családi adózással.

A csomag többi része kiadáscsökkentő, illetve bevételnövelő, valamint közérzetjavító intézkedésekből állt. (Ezek közül csak azokat emeljük ki, amelyek szakszervezeti szempontból lényegesek.)

Legnagyobb vihart a pazarlás és az igazságtalanságok visszaszorítására bevezetett, a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb, béren kívüli juttatásokra a közszférában kivetett, visszamenőleges hatályú 98%-os adó jelentette.

A LIGA álláspontja szerint a törvény több szempontból sértette a munkavállalók érdekeit, és ellentétes volt a jogállam alkotmányos elveivel. Álláspontunk szerint a munkavállalókat törvény vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján megillető kifizetések esetében nem merülhet fel a jó erkölcsbe ütköző tényállás. A törvény visszaható hatálya és konfiskáló jellege, amely az adózást nem közteherviselési célból, hanem szankcióként alkalmazta, megítélésünk szerint sértette az Alkotmányt, és sok munkavállaló esetében súlyos élethelyzetet idézett volna elő. Az OÉT összehívására nem került sor, a javaslatot benyújtó kormánypárti frakcióvezetővel azonban létrejött tárgyalás, amely eredménytelennek bizonyult. A LIGA az Alkotmánybírósághoz fordult, amely a törvényt megsemmisítette. Sajnos, ez nem bizonyult elegendőnek, a parlamenti többség ismét módosította az Alkotmányt, korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét, és ismételten elfogadta a törvényt, ezúttal már öt évre visszaható hatállyal.

Részsiker, hogy – rendhagyó módon – az OKÉT keretei között tárgyalást folytattunk Lázár János országgyűlési képviselővel, akivel sikerült szóbeli megállapodást kötni a nem vezető állású munkavállalók esetében az adó alá nem vont jövedelmek megemeléséről és a tárgyévi szabadság megváltásának figyelmen kívül hagyásáról. (Előbbi javaslat a PDSZ kezdeményezése volt.) Mindezekkel együtt a LIGA a törvénnyel kapcsolatban ismételten az Alkotmánybírósághoz fordult.

A kormány az első akcióterv keretében bevezette az adórendszeren kívüli, adózás alá nem vont kereset fogalmát. Lehetővé vált, hogy magánszemély adózott jövedelméből más magánszemély számára munkalehetőséget biztosítson, - jellemzően a házi, háztartási jellegű munkák esetében – úgy, hogy a tevékenységet végzőt adók-és járulékkötelezettség nem terheli.

A külső személyek által végzett háztartási munka szinte kizárólagosan a feketefoglalkoztatás viszonyai között zajlik. A LIGA törekvése, hogy ezek a tevékenységek speciális állami támogatással legális, biztosítással járó munkaviszonnyá alakuljanak. Ehelyett azonban a feketemunka legalizálását végezte el a törvény.

Az első gazdasági akciótervvel egy időben a parlament kormánypárti többsége megváltoztatta a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt, bevezetve a kormánytisztviselői jogállást, és ebben a körben az indoklás nélküli felmentés intézményét. A LIGA élesen támadta a jogszabályt, mivel úgy tartotta, hogy az az alapvető munkavállalói jogok – az önkényes elbocsátás tilalmának, mint a munkajog egyik legfontosabb vívmányának - súlyos megsértése. A jogszabály különösen abban a vonatkozásban jelent veszélyt a munkavállalókra, hogy amennyiben a foglalkoztatási, felmentési garanciákkal leginkább védett köztisztviselők esetében ez elfogadottá válik, felmerülhet a piaci szféra esetében is. A könnyebb elbocsátások lehetőségének megteremtése a munkáltatók régi törekvése, amely várhatóan újabb lendületet kap. (Időközben az indoklás nélküli felmentést az önkormányzati dolgozókra is kiterjesztették.)

A LIGA a Lisszaboni Szerződés és az Alapjogi Charta megsértése miatt az Európai Bizottsághoz, valamint az Alkotmánybírósághoz fordult. Az illetékes uniós biztos állásfoglalása rövid idő múlva megszületett, azzal a válasszal, hogy a rendelkezés uniós irányelvet nem sért. Beadványunkkal ellentétben az alapjogok sérelmét – hasonlóan a médiatörvényhez – nem vizsgálták. A Alkotmánybíróság még vizsgálja a kérdést, döntés a közeljövőben várható.

A nyári időszak törvényhozása rendhagyóan alakult. Szemben a jogalkotás rendjével, a törvényjavaslatokat nem a kormány nyújtotta be, így rendre elmaradtak az előírt kormányzati és társadalmi egyeztetések. A LIGA követelte a törvényes rend helyreállítását, az OÉT összehívását, amelyre csak halogató választ kaptunk a kormánytól. Így álláspontunk ismertetésére, érveink bemutatására a média nyújtotta lehetőségekkel kellett fokozottan élni.

A választásokat követően szeptember közepén került sor az OÉT első ülésére, amelyen a miniszterelnök is részt vett. A napirenden az OÉT 2. félévének munkarendje szerepelt, de természetesen az ülés jelentősége ezen túlmutatott. A szociális partnerek kifejezték azt az elvárásukat, hogy a makroszintű érdekegyeztetés fórumai a törvényes rendben működjenek, amelyre a kormányfő ígéretet is tett. A munkatervbe a szokásoknak megfelelően az őszi időszak gazdasági törvényei kerültek. Felvetettük a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjazással kapcsolatos problémákat is, jelezve, azok megoldása nem tűr halasztást.

Az első érdemi tárgyalásra a gazdasági bizottság ülésén az adó- és járuléktörvények témájában került sor. A legfontosabb vitapontok az arányos, egykulcsos adórendszer, a gyermekkedvezmény és a társasági adó csökkentése voltak.

Az egykulcsos, arányos adó szöges ellentéte a LIGA programjában foglalt progresszív adórendszernek, társadalmi hatásában antiszolidáris, a vélt gazdasági előnyei nem bizonyítottak. A kormány álláspontja szerint bevezetésével egyszerűsödik az adórendszer – vö. söralátét – növekszik a foglalkoztatottság, - évente mintegy 40 ezer fővel – visszaszorul a feketemunka, nő a belső fogyasztás, amely a növekedést segíti elő, a többletjövedelem egy része megtakarításra kerül, ami a hitelforrásokat gyarapítja.

A LIGA kritikusan állt a törvényjavaslathoz. Megengedhetetlennek tartottuk, hogy a kiélezett költségvetési helyzetben, a további egy százalékpontos kiadáscsökkentés körülményei közepette mintegy 300 milliárdos bevételkieséssel járó, csak a felső- és középosztálynak előnyöket hordozó intézkedés kerüljön bevezetésre. (Már a mérték is módszertani kérdés. A költségvetési felelősségi törvény szerint egy javaslat költségvetési hatását a szerint kell megítélni, hogy milyen változást indukál a változatlan jogszabályi feltételekhez viszonyítva. Mivel a Bajnai-kormány 2010-re az alsó adókulcs sávhatárát 15 millió forintban, törvényben rögzítette, az említett 300 milliárd ezzel összevetve áll elő. Valójában a 2010. évi jövedelemadó-bevételekhez képest mintegy 500 milliárd forint a kiesés, az egykulcsos adóval, a gyermekkedvezménnyel és a külön adózó jövedelmek 16%-os kulcs alá vonásával.)

Megítélésünk szerint az adórendszer egyszerűsége fontos kérdés, de az igazságosságé megelőzi. Nem véletlen, hogy az egykulcsos rendszer a volt szocialista országokban terjedt el, egyfajta adóverseny keretében. A fejlett nyugati országok zöme a többkulcsos, progresszív adórendszerét tartja fenn a továbbiakban is. Ezáltal válik lehetővé, hogy a piaci elosztás nagymérvű jövedelemkülönbségeit a társadalmilag elfogadható szinten tartsák, és egyúttal biztosítsák a közszolgáltatások magas szintű működtetésének anyagi forrásait.

Az egyszeri, nagyarányú adócsökkentés örve alatt olyan változásra került sor, amellyel az átlagbér másfélszereséig nettó bércsökkenés áll elő a munkavállalók számára. Ez több hatás eredője. Egyrészt az egy százalékpontos adócsökkentés mérsékli, az adójóváírás mértékének és kifutási összeghatárának csökkentése növeli az adóterhelést. Közkeletű kifejezéssel szólva ez megszorítás. Ez a válság enyhülésével, az immár második, a gazdaság növekedésével járó évben elfogadhatatlan reálkereset-csökkenéssel járhat a munkavállalók zömének.

A várt pozitív hatások kétségesek. A határadókulcs csökkentése – az utolsó megkeresett forintra eső adó nagysága – munkára, többletteljesítményre ösztönző hatású. Ez a hatás azonban csak 300 ezer forintos jövedelem felett jelentkezik, adóalap korrekcióval számolva. Ebben a körben a foglalkoztatottság magas, megfelel az európai átlagnak, jelentős foglalkoztatottság-bővülést aligha eredményez. A hazai fogyasztás bővülésén alapuló növekedési modell esetében fennáll az a veszély, hogy inkább az importon alapuló fogyasztás indul növekedésnek, amelynek az egyensúlyi folyamatokra gyakorolt hatását az elmúlt években már sok nehézséget okozott.

A gyermekek után járó adókedvezmény régi vitát elevenített fel (az első Orbán kormány idejéből). A LIGA természetesen támogatja, hogy a gyermeknevelés terheiből az állam vállaljon hangsúlyosabb szerepet. Az adórendszer alkalmazása a családi pótlékon alapuló rendszerrel szemben azonban számos aggályt felvet. Az adókedvezmény feltételez megfelelő nagyságú adóköteles jövedelmet. Számtalan élethelyzetben ez nem vagy nem a kellő mértékben áll rendelkezésre, amely a meglévő egyenlőtlenségeket a gyermekes családok vonatkozásában tovább mélyíti. Az ún. teljesítményarányos szociálpolitika oda irányít forrásokat, ahol azok egyébként is megvannak. Ezáltal az állam a gyermekek között igazolhatatlan különbséget tesz a szülők jövedelmi helyzete alapján, és tovább növeli az egyenlőtlenségeket. A szociálpolitika eredeti céljával szemben, az adókedvezmény az újraelosztást nem a nehéz helyzetben lévők felé hajtja végre, hanem a jómódúak felé. (Ezt a gyakorlatot a szakirodalomban gyakran a perverz újraelosztás elnevezéssel illetik.) A jelentős adókedvezmények alkalmazására akkor kerül sor, amikor hazánkban a gyermekszegénység mintegy 25 százalékos, minden negyedik gyermek nélkülözni kénytelen, elégtelenül táplálkozik, és ki van zárva a többség számára adott életfeltételekből és esélyekből.

A harmadik vitapont a vállalkozások adóterhelése, a társasági adó mértékének már bevezetett és a következő években általánossá váló csökkentése kapcsán alakult ki. Ez az intézkedés az, amelyet a közgazdászok egyöntetűen növekedés- és foglalkoztatás ösztönzőnek tartanak. A LIGA álláspontja szerint az Európában kirívóan alacsony, 10 százalékos mérték tovább rontja az arányt a tőke és a munka adóztatása között a munkavállalók hátrányára.

A 2011-es költségvetésről az OÉT plenáris ülése két alkalommal tárgyalt. A kormány az idei évre a GDP 3 százalékos, a fogyasztói árindex 3,5 százalékos növekedésével számolt, az államháztartás deficitjét pedig a konvergencia-programnak megfelelő 2,8 százalékos mértékre tervezték. A növekedési prognózist és a deficitcélt az elemzők konszenzusára hivatkozva elfogadtuk, az inflációt illetően rámutattunk annak bizonytalanságaira.

A költségvetéssel kapcsolatos kritikánk alapja az volt, hogy a főbb mutatók teljesülése – amelyeket nem vontunk kétségbe - néhány területen feszültségek keletkezhetnek. Az ideiglenes (?) bankadó és a néhány ágazatra kivetett válságadók esetében nem kerülhető el a terhek áthárítása az állampolgárokra, munkavállalókra. A különadók a foglalkoztatottság növekedését gátolják az adott területen, illetve számolni kell a költségcsökkentő megoldások között az elbocsátásokkal is. Fontos szerepet kapott álláspontunk ismertetésénél a közszférát érintő megszorítások hangsúlyozása. (Lásd később.) A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézkedésekkel kapcsolatosan kifejtettük – ekkor a magánnyugdíj-pénztári tagdíjak átirányítása, a visszalépés lehetővé tétele, a pályakezdők önkéntes belépése volt napirenden –, hogy a nyugdíjrendszer alapelve a stabilitás, az átgondolt, hatásvizsgálatokon alapuló, konszenzusra törekvő reformok alkalmazása. Ezek az intézkedésekben nem érhetők tetten. A LIGA kinyilvánította, hogy a nyugdíjrendszer hosszabb távon fenntarthatóvá tétele érdekében kész a tárgyalásokra. Ezekre azonban csak alapos szakértői elemzések birtokában kerülhet sor.

A legsúlyosabb megállapításunk az volt, hogy már középtávon kétséges az egyensúlyi folyamatok fenntartása. Az egyszeri, kifutó tételek a következő években már nem állnak majd rendelkezésre, ezért a kormányzat szándékairól meg kell kezdeni az egyeztetéseket. Álláspontunk utóbb beigazolódott, a kormányfő már az idei év elején reformcsomagot jelentett be, amelytől 6-800 milliárd forintos kiadáscsökkentést várnak, és amely a nyugdíjak, a gyógyszerkassza, a munkanélküliek ellátása és a közösségi közlekedés területére fog kiterjedni. Sajnos, kiemelt fontosságuk ellenére semmilyen formában nem veszünk részt az előkészítésben.

Az idei évre szóló bérajánlás kimunkálására a megszokotthoz képest későn, novemberben kezdtünk hozzá. Ismét csak rendhagyó módon a kormány javaslatot tett az ajánlás minden elemére. Eszerint kezdeményezték - 2011. január 1-jétől -, hogy az országos minimálbér legalább 4,5%-kal, havi 76.800 forintra, a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma legalább 3,4%-kal, 92.500 forintra emelkedjen. A kormányzati oldal továbbá azt javasolta, hogy az OÉT az alacsony és a közepes kereseti kategóriákba tartozó munkavállalók esetében a bruttó kereseteknek a prognosztizált inflációt meghaladó, 5%-os növelését ajánlja 2011-ben a vállalkozási szférának. Az adóváltozásokra tekintettel az OÉT ne tegyen ajánlást a bruttó keresetek növelésére a magasabb kereseti kategóriákban. A kormányzat nem zárkózott el attól, hogy a szociális partnerek kétoldalú megegyezése esetén magasabb mértékekhez is hozzájáruljon.

Megítélésünk szerint a kormány érzékelte, hogy az adórendszer átalakításával a bérskála mintegy 80 százalékánál nettó csökkenés volt várható, amelyet súlyosbított az időközben törvényerőre emelkedett fél százalékpontos nyugdíjjárulék-emelés, amelyet a nők 40 éves szolgálati idő megléte esetén az öregségi korhatártól független nyugdíjba-vonulásának fedezetére vetettek ki. A kormány a munkavállalókra háruló veszteségeket a munkáltatók fokozottabb tehervállalásával igyekezett kompenzálni. A munkáltatók természetszerűleg ennek ellenálltak.

A LIGA Tanács a megszokotthoz képest szélesebb mandátumot adott a tárgyalócsoportnak a bértárgyalásokra. Ennek megfelelően alapelvünk az volt, hogy a bérpolitikai elemek – minimálbér, garantált bérminimum és a keresetajánlás – a gazdaság teljesítményével összhangban, azzal arányosan növekedjenek. Igényt tartottunk az adóváltozásokból következő nominális keresetcsökkenés minden esetben történő kompenzációjára. Az adókedvezmények (pl. családi adókedvezmény) nem képezik a bértárgyalások elemét. A garantált bérminimum intézményét meg kell őrizni. Ezeket a követelményeket a közszféra bértárgyalásain is képviselni kell. Törekvéseink foglalata az a prioritás volt, hogy a foglalkoztatottsági szint megőrzését, lehetőség szerint növelését szem előtt kell tartani.

Szűk egy hónap alatt megszületett a megállapodás, amelyben részleges eredményeket értünk el. Abban egyetértés volt a tárgyalófelek között, hogy a 4-6 százalékos ajánlott keresetemelést a nettó keresetek csökkentésének ellensúlyozására kell fordítani. Ez a megközelítés azonban azzal is jár, hogy a reálkereset-növekedésre a bérek zöménél nincsen esély, hasonlóan a gazdasági növekedés eredményéből való részesedéshez. A minimálbér szerény, 154 forintos nettó emelése további reálérték-vesztést eredményez. A minimálbér és a garantált bérminimum közötti arány fenntartása nem sikerült, utóbbinak csak szerényebb mértékű emelése vált lehetségessé. Egyedül maradtunk azzal a törekvésünkkel, hogy a közszféra bértárgyalása számára is iránymutató legyen az ajánlás.

A kormányzat az év utolsó harmadában a nyugdíjrendszert illetően több, nagy horderejű intézkedést hozott. A nők 40 éves szolgálati időn alapuló nyugdíjazását a LIGA támogatta, bár észrevételeket tettünk. Egyrészt a szolgálati és a jogosultsági idő megkülönböztetése rendszeridegen, amely sokak számára teszi elérhetetlenné az igénybevételt. Másrészt az intézkedés diszkriminatív a férfiakkal szemben. (Nyugdíjbiztosítási szempontból az ő kedvezményezésük indokoltabb lenne, a várható élettartam különbözősége okán.) Ennél lényegesebb azonban az, hogy precedens jelleggel elismerésre került a szolgálati idő elsőbbsége a főszabályként funkcionáló életkorral szemben, ami a LIGA törekvéseinek középpontjában áll, és a későbbi reformok alapját is képezheti.

A korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjak határidős problémáját minden fórumon, minden lehetséges eszközzel képviseltük. A december 22-i Szociális Bizottsági ülésen kaptunk megnyugtató választ az igénybevételi lehetőség meghosszabbítására. (A parlament előtt levő módosító indítványokról már tudomásunk volt.) E rendszerek végleges, megnyugtató kialakítása azonban még ugyanúgy előttünk áll, mint az elmúlt bő évtizeden keresztül.

A közszféra érdekeit az összes tárgyalófórumon képviseltük. Az elmúlt év történéseit és az idei évre vonatkozó szabályozást tekintve megállapíthatjuk, hogy a közszférában folytatódnak az elmúlt évek megszorításai, a bérbefagyasztás és a létszámcsökkentés.

A korábban említett hátrányos jogszabályi rendelkezések mellett az idei évi költségvetés szigorú feltételrendszerén is igyekeztünk módosítani. A tervezet a közszférában 5 százalékos dologi és 10 százalékos személyi kiadás-csökkenéssel számolt. A központi igazgatásban 5, a háttérintézményekben 10 százalékos leépítést irányzott elő, az egész közszféra vonatkozásában 25-30 ezer fős létszámcsökkenést prognosztizált. Az illetménytáblák továbbra is változatlanul maradtak. A tervezet az OKÉT plenáris ülésén került megtárgyalásra, amelyre a munkavállalói oldal az alábbi javaslatcsomaggal érkezett.

A keresetek nettó reálértékének megőrzését biztosító tarifaemelés. (A tarifák három éve be vannak fagyasztva, a munkavállalók döntő többsége 100%-os illetményszinten – vagy az alatt – áll, mely amortizálódik.) 13. havi juttatás jogintézményének törvényi szintű visszaállítása. (A 2007-es, ''''''''''''''''08-as, ''''''''''''''''10-es költségvetési vitákban a Fidesz képviselői a Parlamentben ezt követelték! Ha ez lehetetlen, akkor adjanak 2 heti illetményt, ami bértömegben a 2010. évi összegnek megfelelően mintegy 86 Mrd Ft lenne.)Közszolgálati bértarifák fizetési fokozatainak bővítése 2 további fokozattal. Ezek egyenként 3 éves munkában töltött időszakokat tartalmaznának, tekintettel a nyugdíjkorhatár emelésre is. Soros előrelépések finanszírozása. (Összességében kb. évi 1%-os pluszforrás szükséglet, de az egyes intézményeknél különböző mértékben.) Intézményesedjen, azaz valamennyi jogállási törvényben, törvényi garanciával alátámasztva legyen kötelező a béren kívüli juttatás. (Közismert, de nem szerencsés megnevezéssel a cafeteria –, mely összegében is mindenhol elfogadható mértékű legyen. Ez igen nehézkes kérdés, mert mind összegében, mind százalékos arányában rendkívül bonyolult, sokféle módon élnek ezzel a juttatási lehetőséggel a munkáltatók.)

A javaslatokat a kormányzati oldal a források hiányára hivatkozva elutasította. Siker viszont, hogy az adórendszer változásából eredő nettó bércsökkenés kompenzációja megvalósult a közszférában. Sajnos, bizonyos családtípusokban, egyes jövedelemkategóriákban nem teljes a kompenzáció.

Az Elnökség tevékenysége

A LIGA Elnöksége tevékenységét az Alapszabályban és Programban foglaltaknak megfelelően, a törvényesség maradéktalan betartásával végezte. Üléseit tervszerűen tartotta meg, a legteljesebb belső nyilvánosság biztosításával. A tagszervezetek értesítést kaptak az ülések összehívásáról, mellékelve a tervezett napirendeket, az írásbeli előterjesztéseket, a döntés-előkészítő háttéranyagokat, biztosítva az érdeklődőknek a részvétel lehetőségét. (Ezzel a lehetőséggel az egyes tagszervezetek képviselői több alkalommal éltek is.)

Az Elnökség ülésein állandó meghívottként részt vettek a tagozatok vezetői és a LIGA központi munkaszervezetének munkatársai, valamint a regionális irodavezetők. Egy-egy napirenddel összefüggésben meghívást kaptak a témában érintett tagszervezeteink vezetői is. Az Elnökség ülései ebben az összetételben a tárgyalt témáknak mind szakmai, mind érdekvédelmi vonatkozásban sokoldalú megközelítését tették lehetővé. Az Elnökség döntéseit – gyakran hosszas vita eredményeképpen - túlnyomórészt konszenzussal hozta meg. Az alapos elnökségi előkészítés folyamatának tudható be, hogy a LIGA Tanács az Elnökség javaslatait - szinte kizárólag konszenzussal, esetleg néhány tartózkodó vagy ellenszavazattal – rendre elfogadta. Hasonló egyetértés nyilvánult meg a rendkívüli kongresszusunkon, amely az elnökség előterjesztésére elvégezte az Alapszabály módosítását, és új tisztségviselőt is választott Mendrey László, a PDSZ elnökének személyében.

Az Elnökség reszortos tagjai a munkaszervezet munkatársaival együttműködve szervezték és irányították az egyes területek egész évi munkáját. Külön ki kell emelnünk a tisztségviselők folyamatos képviseleti tevékenységét az érdekegyeztetés különböző fórumain. (A LIGA különös gondot fordít arra, hogy megfelelő felkészültséggel és felhatalmazottsággal rendelkező, választott tisztségviselői képviseljék az országos fórumokon, ami nem mondható el minden tárgyalófélről.) Az elnökségi tagok igyekeztek a LIGA rendezvényein, fórumain, a tagszervezetek által szervezett megmozdulásokon részt venni, felhasználva ezeket az alkalmakat is a tagsággal való folyamatos párbeszédre.

Beszámoló a LIGA Szakszervezetek 2010. évi jogi szakértői tevékenységéről

Törvényalkotáshoz kapcsolódó tevékenység

2010-ben - különösen a kormányváltást követően - számos, a munkavállalók jogait csorbító jogszabály született, így tevékenységünkben különösen nagy súlyt kaptak az ezekre reflektáló jogi szakanyagok.

2010 májusában került látókörünkbe a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. CXXII. törvény, amelyet az országgyűlés még 2009 novemberében fogadott el. A jogszabály több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit alapjaiban érinti. Így például rendelkezik arról, hogy az érintett munkáltatóknál a végkielégítés mértéke sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés alapján nem haladhatja meg a Munka törvénykönyvében előírt mértéket, illetve, hogy a munkavállaló nem jogosult végkielégítésre, ha a munkáltató rendes felmondásának indoka - ide nem értve az egészségügyi alkalmatlanságot - a munkavállaló képességeivel vagy munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefügg. A törvény utóbbi esetben a felmondási időt is drasztikusan lecsökkenti, harminc napos időtartamban határozza meg.

A törvényről kialakított állásfoglalásunkban felhívtuk a figyelmet a jogszabály által felvetett értelmezési problémákra, a Munka törvénykönyvével fennálló kollízióra, a szerzett jogok védelmének követelményére, valamint a szabályozás által eredményezett, az egyes munkavállalók közti hátrányos megkülönböztetésre is.

Májusban egyéni képviselői indítványként terjesztették be a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot. Az ennek nyomán elfogadott, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényt 2010. június 28-án hirdették ki, rendelkezései 2010. szeptember 1-jétől hatályosak.

A törvény hatálya a központi államigazgatási szervek, az államigazgatási szervek kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek jogviszonyára, továbbá a közigazgatási államtitkárok és helyettes államtitkárok jogviszonyára terjed ki. A törvény leginkább támadott rendelkezése főszabályként írja elő, hogy a jogviszonyt a munkáltató felmentéssel, indokolás nélkül bármikor megszüntetheti, két hónapos felmentési idővel.

A törvény ellen a LIGA a köztársasági elnökhöz fordult előzetes normakontroll kezdeményezése érdekében. A köztársasági elnök nem látta indokoltnak az alkotmányossági vétót, azonban aláírás helyett a törvényt megfontolás végett visszaküldte az országgyűlésnek, amely lényegében változatlan formában elfogadta azt.

Mivel az Európa Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van a védelemhez az indokolatlan elbocsátással szemben, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosának is jeleztük a törvénnyel szembeni fenntartásainkat. A biztos válaszlevelében közölte, hogy a törvény nem sért uniós jogot.

Mindemellett az Alkotmánybíróságtól kértük a törvény utólagos normakontrollját, és az indokolás nélküli felmentésre lehetőséget adó rendelkezések megsemmisítését, arra hivatkozva, hogy az sérti a jogállamiság elvét, az emberi méltósághoz való jogot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a munkához való jogot. Az Alkotmánybíróság egyelőre nem foglalt állást, de már több ülésén napirenden volt a határozattervezet tárgyalása, így bízhatunk a gyors döntéshozatalban.

2010 szeptemberében ugyancsak az Alkotmánybírósághoz (illetve a törvény aláírását megelőzően a köztársasági elnökhöz) fordultunk az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. tv. több rendelkezésének alkotmányossági vizsgálata iránt. E törvényben találjuk az adórendszeren kívüli kereset, a magánszemély egyes jövedelmeinek különadója jogintézményét, valamint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány gazdasági társasággá alakításáról szóló rendelkezést is.

Kifogásoltuk, hogy a háztartási munka adó- és járulékmentessé tétele a feketegazdaság további térnyerésének a veszélyét hordozza magában, sérti az Alkotmánynak a közteherviselésre vonatkozó rendelkezését, hátrányos megkülönböztetést eredményez az egyes foglalkoztatottak közt, de sérti a munkabérhez, a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz, valamint a szociális biztonsághoz való jogot is.

A különadóra vonatkozó rendelkezések értelmében a központi költségvetésből kifizetésre kerülő, a törvény hatálya alá tartozó jogviszonyok megszűnésével összefüggésben kifizetett meghatározott juttatásokat (praktikusan a végkielégítéseket) 98%-os különadó terheli, amennyiben azok összege meghaladja a kétmillió forintot. Az Alkotmánybíróságtól kértük a szabályozás visszamenőleges hatályú megsemmisítését, arra hivatkozva, hogy az hátrányos megkülönböztetést eredményez az egyes foglalkoztatotti csoportokba tartozók közt, sérti az arányos közteherviselésre vonatkozó rendelkezéseket, a jogállamiság elvét.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány átalakítására vonatkozó rendelkezések megsemmisítését a tulajdonhoz való jog, valamint a demokratikus jogállamiság követelményének sérelmére hivatkozva indítványoztuk.

Az Alkotmánybíróság a különadó kérdésében példátlan gyorsasággal hozott döntést, és a hatálybalépésükre visszaható hatállyal megsemmisítette a támadott rendelkezéseket (az adórendszeren kívüli kereset és az MNÜA szabályozásának vizsgálata egyelőre még nem szerepelt az Alkotmánybíróság napirendjén).

2010 novemberében az országgyűlés elfogadta a 2010. évi CXXIV. törvényt, amellyel – lényegében az Alkotmánybíróság kifogásainak figyelmen kívül hagyásával – ismételten megalkotta a különadóra vonatkozó szabályozást. A szabályozásban mindössze annyi változtatás történt, hogy a vezetők esetén maradt a kétmilliós összeghatár, míg az egyéb foglalkoztatottak a jogviszony megszűnésével összefüggésben kapott juttatások 3,5 millió forint feletti része után kötelesek a különadót megfizetni. A fizetési kötelezettség ráadásul visszamenőleges hatályú, az érintett körből csak az nem köteles az adót megfizetni, akinek jogviszonya 2005. január 1-jét megelőzően szűnt meg.

A törvény hatályba lépése után újfent indítványoztuk az Alkotmánybíróságnál a rendelkezések visszaható hatályú megsemmisítését. Időközben az Alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt az országgyűlés úgy módosította, hogy a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket vagy törvényi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság kizárólag akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti. Emiatt két beadványt is készítettünk, és míg egyikben ismételten hivatkoztunk az arányos közteherviselés, a szerződési szabadság, a jogállamiság elvének, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmére, addig a másikban kizárólag az emberi méltósághoz való jog sérelmére alapoztuk az indítványt.

2010 utolsó napjaiban fogadták el a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt módosító 2010. évi CLXXIV. törvényt, amely valamennyi köztisztviselőre kiterjeszti az indokolás nélküli felmentés lehetőségét, és a jogviszony hosszától függetlenül, egységesen két hónapos felmentési időt. Mivel a szabályozással szembeni alkotmányossági aggályaink megegyeznek azzal, amit már a kormánytisztviselők elbocsátása kapcsán felvetettünk, a beadvánnyal célszerű megvárni az Alkotmánybíróságnak a kormánytisztviselők ügyében, várhatóan néhány héten belül meghozandó döntését.

Szintén az év végén hirdették ki a sztrájktörvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXVIII. törvényt. A módosítás szerint a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóknál jogellenes a sztrájk, ha a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a felek előzetesen nem állapodnak meg, megállapodás hiányában pedig a munkaügyi bíróság határozhatja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Jogellenes ezen kívül a sztrájk akkor is, ha a munkavállalók visszaélnek sztrájkjogukkal. A módosítás megítélésünk szerint korlátozza a munkavállalók sztrájkjogát. A módosítás elleni fellépés lehetőségeit (hazai és nemzetközi jogi fórumok előtt) még tanulmányozzuk.

Javaslatok jogi szabályozásra

2010-ben több szakmai anyagot is készítettünk, amelyek a munkavállalói, szakszervezeti jogok megerősítésére vonatkozó jogszabályok megalkotását szorgalmazzák.

A kormányváltást követően elindult az új Alkotmány elfogadására irányuló folyamat. A LIGA Elnöksége úgy döntött, hogy javaslatot készítünk az alaptörvény tartalmát illetően, és javaslatainkat megküldjük az Országgyűlés Alkotmányelőkészítő eseti bizottságának.

Javaslatunkban kizárólag az egyéni és kollektív munkavállalói jogokra összpontosítottunk. Szükségesnek tartjuk a munkavállalói alapjogok megerősítését (pl. tisztességes, méltó munkához való jog, tisztességes javadalmazáshoz való jog megjelenítése), a szervezkedési jog, azon belül a sztrájkjog szabályozását, a munkavállalói érdekképviseleteket minden egyéb társadalmi szervezettől, egyesülettől megkülönböztető szerepének megjelenítését, az európai követelményeknek megfelelően a kollektív jogok rögzítését. Ugyancsak szükségesnek tartjuk, hogy az Alkotmány rendelkezzék a gazdasági és társadalmi érdekek védelmére létrehozott szervezetek működésének feltételeiről, feladatairól és formáiról, határozza meg az érdekegyeztetés működésének alkotmányossági kritériumait, valamint a szakszervezetek, szakszervezeti szövetségek részvételi jogait a jogalkotást illetően.

2010 nyarán megfogalmaztuk a munkavállalói és szakszervezeti jogok erősítésére vonatkozó javaslatainkat, amelyek jogszabályban való megjelenítését még a Munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálatát megelőzően szükségesnek tartjuk. A javaslatot az Elnökség elfogadta.

A javaslatban felvetettük többek közt a munkaszerződések nélküli, illetve színlelt szerződésekkel történő foglalkoztatás felszámolásának szükségességét, a munkaerő-kölcsönzés szabályainak újraalkotását, a munkaviszony munkáltató általi megszüntetésének szigorítását. Megfogalmaztuk elvárásainkat a szakszervezetek nyilvántartásba vételét hátráltató bírói gyakorlat felszámolására, a szakszervezetek működési feltételeinek javítására és a szakszervezeti jogosultságok erősítésére (különösen a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalókat megillető munkajogi védelem megerősítésére), valamint a közszféra érdekegyeztető fórumainak reformjára vonatkozóan. A munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát javítandó hangsúlyoztuk a munkaügyi jogsértések szankcióinak bővítésének szükségességét is.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felhívására 2010 augusztusában javaslatokat tettünk a társadalmi szervezeteket érintő joganyag felülvizsgálatához. Ebben felhívtuk a kormányzat figyelmét a munkavállalói érdekképviseletekre, szakszervezetekre és szakszervezeti szövetségekre vonatkozó szabályozás sajátosságaira, az ILO egyezményekben megfogalmazott speciális rendelkezésekre, valamint a megyei bíróságok kifogásolható ítélkezési gyakorlatára, amely hátráltatja a szakszervezetek megalakítását, nyilvántartásba vételét. Mivel a bírói gyakorlat gyökeres megváltozása nem valószínű, felvetettük az egyesülési jogról szóló törvény, valamint a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló IM rendelet módosításának szükségességét. Az elmúlt években megtartott törvényességi ellenőrzési eljárások során tagszervezeteink sérelmezték, hogy az ügyészség olyan iratokat, adatokat vizsgált, mely kívül esik a törvényességi ellenőrzés keretein, így az ügyészi törvényességi ellenőrzésre vonatkozó joganyag módosítására is ajánlást tettünk.

Tagszervezeteknek nyújtott segítség, tisztségviselői védelem, jogsegély

Mint ahogy a korábbi években, úgy most is a jogi szakértői tevékenység jelentős részét tette ki a tagszervezeteknek való tanácsadás, állásfoglalások készítése. A feltett kérdések zöme továbbra is a munkaidő-szervezéssel, illetve a munka díjazásával kapcsolatos. Többször került sor munkaszerződés-módosítások jogszerűségének véleményezésére is. A munkáltató által elkövetett jogsértésekkel szemben tagszervezeteink kérésére beadványokat készítettünk az OMMF illetékes szerveihez. Úgyszintén segítséget nyújtottunk szakszervezet-alakításhoz, szakszervezetek nyilvántartási adataiban bekövetkezett változás bírósági nyilvántartásba vételéhez.

Sajnos több esetben is sor került tagszervezeteink választott tisztségviselőinek elbocsátására, jellemzően rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal. Így a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, valamint az Elektronikai Dolgozók Szabad Szakszervezete több vezető tisztségviselőjének munkaviszonyát is megszüntette a munkáltató, a rendkívüli felmondásra tekintettel a LIGA mint felsőbb szakszervezeti szerv csak a véleményezési jogát gyakorolhatta. A szakszervezet kérésére megtagadtuk az előzetes egyetértést az Olajipari Szakszervezet alelnöke munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetéséhez.

Továbbra is működik a LIGA internetes jogsegély-szolgáltatása, amelyen keresztül bárki felteheti munkajogi kérdéseit.

Egyéb

2010 elején az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvénynek megfelelően igazoltuk az országos érdekegyeztetésben való részvételhez szükséges feltételek meglétét, ennek érdekében sor került tagszervezeteink lényeges adatainak összegyűjtésére és rendszerezésére.

Az Országos Választási Bizottság 15/2010. számon hozott határozatában hitelesítette a LIGA elnöke mint magánszemély által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, melyen a LIGA Kongresszus 2009. december 3-i döntésének megfelelően az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár ne haladhassa meg a 62 évet?"

A határozat indokolása szerint az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a megtárgyalásra javasolt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tett, ezért hitelesítésének akadálya nem volt. A határozat ellen azonban kifogást nyújtottak be, amelynek tárgyában az Alkotmánybíróság egyelőre nem hozott döntést.

Tavasszal újra nyomdába került a „Munka-füzet pályakezdőknek" c. jogi kiadványunk, amelyet az időközben bekövetkezett jogszabályi változásoknak megfelelően aktualizáltunk.

Az OÉT Munkajogi Bizottságának napirendjén szerepelt az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok előkészítése, folytatódott a munkaügyi viták alternatív rendezésére vonatkozó javaslatok megtárgyalása. A kormányváltást követően a szakbizottság nem ülésezett.

Beszámoló a szakképzési projektben végzett munkáról

Szakképzési projekt

Konföderációnk tavaly is részt az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztése érdekében létrehozott projekt, illetve konzorcium munkájában. A kezdeti bizonytalanság, illetve esetünkben némi megkésettség után, az elmúlt években sikerült a megfelelő szervezeti- és tudásbázist létrehozni, illetve fenntartani.

A projekt megvalósulása érdekében – hasonlóan a korábbi évekhez – tavaly is részben az általunk delegált RFKB tagok (ugyan a dél-alföldi régióban nehézségeink voltak, mivel – jogértelmezési viták miatt – az RFKB csak augusztus végére fogadta el az új tag delegálását), részben a regionális tanácsadók közreműködésére építette struktúráját és aktivitását.

A projekt indulásaként 2010-ben is felkészítést tartottunk az RFKB tagjainknak. Rajtuk kívül részt vettek még a képzésen a szakképzési projektben dolgozó régiós tanácsadók és a Regionális Munkaügyi Tanácsokban dolgozó kollégáink. Tekintettel arra, hogy a munkaerőpiac keresleti oldalának (keresletvezérelt szakképzési rendszer) feltérképezése érdekében az RFKB projektben bizonyos előrehaladást sikerült elérnünk, ezúttal ennek kínálati oldala került a felkészítés tematikájába. Konkrétan azok a tényezők, amelyek – a gazdaság szereplők keresletén kívül – jelentős hatással lehetnek a beiskolázási arányokra és irányokra.

A LIGA szakmai tevékenységében a szakképzés (és részben ezzel összefüggésben a foglalkoztatás kiemelt helyet kapott). Valamennyi régióban (a központi régió kivételével) szerveztünk egy olyan fórumot, ahol a szakszervezeti tisztségviselőinknek bemutattuk a projekt célját és tevékenységét, továbbá – meghívott előadók, szakértők segítségével – részletesen is foglalkoztunk a szakképzési rendszer és a foglalkoztatás aktuális kérdéseivel.

Tekintettel arra, hogy az idei évben közös felmérésre nem került sor, konföderációnk saját „részprojektet" indított el. A beszámolási időszak alatt sor került egy jelentős felmérésre, mely a munkaerőpiacra belépő végzős, illetve a szakképzésben még résztvevő iskolai tanulók munkaerő-piaci helyzetéről végzett felmérést.

Arra kerestük a választ, hogy az iskolarendszerű szakképzés mennyire képes megfelelni a gazdaság igényeinek, a végzős szakmunkások milyen eséllyel, milyen használható tudással és milyen ismeretekkel lépnek ki a munkaerőpiacra, kiemelten a pályaelhagyás, a lemorzsolódás, és a továbbtanulás arányaira.

Tekintettel a hazai munkaerő-piac egyéb sajátosságaira (informális, azaz be nem jelentett, illetve a csak részben legális foglalkoztatás elterjedtsége, ami egyébként kihat a beiskolázási döntésekre is, hiszen ez a sajátos kereslet nem jelenik meg a felmérésekben) arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen elképzeléseik vannak a tanulóknak erre vonatkozóan, illetve milyen ismeretanyaggal lépnek ki a munkaerőpiacra.

A kutatás három fő részből tevődött össze: a szakiskolai képzésről alkotott vélemény, (illetve ennek társadalmi vonatkozásai), az elhelyezkedési esélyek, illetve a munkaerő-piaci ismeretekkel kapcsolatos ismeretanyag.

A megkérdezett 1200 szakiskolás 75%-a 2010-ben végzős, 25%-a pedig 2011-ben fejezi be szakiskolai tanulmányait (ez mintegy teszt- és kontroll csoport bontást is biztosított). A kutatás jelentős publicitást kapott (remélhetőleg nem csak a nyár végi „uborkaszezonnak" köszönhető ez). Mind az írott sajtó (Népszabadság, Napi Világgazdaság, mind az elektronikus média (Duna TV, Klubrádió) felfigyelt rá.

A felmérés egyébként a LIGA Ifjúsági Tagozatának bevonásával történt, ami kiváló alkalom volt a tekintetben is, hogy a szervezeten belül a szakképzési kérdések még jelentősebb figyelmet kaptak. Egyébként a felmérésben részt vevő fiatalok, illetve a szakképző intézmények részéről is pozitív visszajelzést kaptunk, ami azt bizonyítja, hogy az iskolarendszer részéről is nagy igény mutatkozik a párbeszédre. Amennyiben a projekt folytatódik – terveink szerint – ezekkel az iskolákkal folytatnánk az együttműködést.

A szervezeten belüli kommunikációs felületeket kihasználva továbbra is jelentős terjedelemben teret adtunk a szakképzés ügyének, illetve a projekt bemutatásának.

A LIGA honlapja rendszeresen beszámolt, mind a felmérésről, mind az egyéb rendezvényekről.

Mindazon által ezeket az információkat folyamatosan felhasználtuk a konföderációnk szakmai munkája során, így – többek között – beépült a LIGA egyéb (pl. foglalkoztatási szakmai programjába is). A projekt harmadik évére végeredményben minden régióban kialakult, illetve megerősödött a szervezeten belüli humán erőforrás potenciál. A szervezeteken belül a projekt kellő ismertséggel és támogatottsággal bír.

A szakképzési projekt keretében a LIGA Szakszervezetek 2010. évben egy regionális konferencia megtartására vállalkozott, melynek helyszíne a közép-dunántúli régió (Balatonfüred) volt. A rendezvény témája az egészségügyi szakképzés helyzete volt. A fórum elsődleges célja az volt, hogy bemutassa az egészségügyi szakképzéssel összefüggő keresleti és kínálati viszonyokat, a kompetencia alapú moduláris szakképzés jellegzetességeit, és nem utolsósorban azt a folyamatot, ami az ágazatban az iskolarendszerű szakképzés jelentős visszaszorulásához vezetett.

A témaválasztást – többek között – az indokolta, hogy az EDDSZ (mint az egészségügyben legjelentősebb érdekképviselet, a LIGA legnagyobb taglétszámú tagszervezete) csatlakozását megelőzően nem tudott részt venni a projekt munkájában, mivel a SZEF (ahol az EDDSZ korábban tagszervezet volt) – az OÉT-ban képviselettel rendelkező szervezetek közül egyedüliként – nem vesz részt a konzorciumban. Ennek megfelelően a rendezvény az EDDSZ országos elnökségével, közös szervezésben került megrendezésre.

Az anyagi erőforrások 2010 évben a projekt végrehajtásához maradéktalanul biztosítottak voltak. Továbbra is jelentkeztek azonban a felhasználással kapcsolatban régiós eltérések. Részben objektív okok miatt (pl. területi irodák nem minden régióban álltak rendelkezésre) eltérő mértékben sikerült a forrásokat felhasználni, illetve a programok egy része (pl. felkészítő tréning), illetve a dologi kiadások jelentős része (kiküldetési költség, irodaszerek beszerzése stb.) értelemszerűen a központi szervezetet terhelte.

Idén a projekt lényegesen szerényebb forrásokkal, de folytatódik.

Beszámoló a LIGA Szakszervezetek 2010. évi oktatási tevékenységéről

2010-ben az oktatási program koncepcionális eleme volt, hogy a tevékenység kapcsolódjon a LIGA Szakszervezetek programjában megfogalmazott célokhoz. Ilyenek voltak a nyugdíjrendszer átalakításának kérdései, a foglalkoztatáspolitikai prioritások és a szakképzési rendszer felügyeletében való aktív szerepvállalás.

Konferenciák

A konferenciák tekintetében a LIGA Szakszervezetek a megfogalmazott céloknál bővebb tematikát valósított meg. A konföderáció foglalkozott a hazánkat sújtó foglalkoztatáspolitikai válsággal, a munkavédelem helyzetével, a szakszervezetek közötti együttműködés fejlesztésével, az esélyegyenlőséggel és a nyugdíjrendszer átalakításával. A konferenciákon összesen közel 400 vettek részt, akik színvonalas előadásokat hallhattak, magyar és külföldi előadóktól. A konferenciák közül néhány a FES támogatásával, más szakszervezeti konföderációk bevonásával valósult meg (Ifjúsági, Esélyegyenlőségi, Szolidaritás konferencia).

Tanfolyamok

Az oktatási program még év elején kihirdetésre került hogy a szakszervezetek kellő időben felkészülhessenek rá, és kiválasszák azokat a tisztségviselőket, akiket küldeni szándékoznak az általános és tematikus tanfolyamokra. Összességében kellő létszámban – központi tanfolyamainkon közel 400-an - és lelkesedéssel vettek részt a hallgatók a tanfolyamokon, és elmondható, hogy hasznosnak, tartalmasnak tartották a LIGA Szakszervezetek oktatási és egyéb rendezvényeit.

Továbbra is folytatódott a középfokú tanfolyamsorozatot, amely célja a szakszervezeti tisztségviselők továbbképzése volt, és amely képzés végén 20 hallgató kapott sikeres végzettséget igazoló diplomát.Ehhez kapcsolódóan 2 alapfokú (alapvető – gyakorlati szakszervezeti ismeretek címmel) tanfolyamot tartottunk, amelyen szintén szép számmal képviseltették magukat a tagszervezeteink újonnan megválasztott tisztségviselői. Jól meghatározott, speciális hallgatói köröknek több tanfolyamot tartottunk. Ilyen volt a jogsegélyszolgálat vezetőinek tartott nemzetközi jogi szabályozásról tartott tanfolyam; a LIGA regionális érdekvédelmi tanácsadóinak tartott tanfolyam, a foglalkoztatási kérdéseket számba vevő tanfolyam, amelyet a LIGA Regionális Munkaügyi Tanácsaiban és Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságaiban tevékenykedő képviselőit célozta meg, valamint a Regionális Munkaügyi Tanácsokba delegált LIGA képviselőknek tartott tanfolyamok.Folytatódott hagyományos regionális tanfolyamsorozat, 6 helyszínen megrendezve, amely – a munkajogi ismeretek mellett – szintén foglalkoztatási és szakképzési kérdéseket állított programjának középpontjába, és amely – a szakmai kérdések megtárgyalása mellett – a régiós szervezetek együttműködését is erősítette.Folytatódtak a LIGA Szakszervezetek tagozatainak tanfolyamai, kiemelkedő számban az esélyegyenlőségi tanfolyamok, de emellett az ifjúsági, és a nyugdíjas tagozat is sikeres képzéseket szervezett. Új kezdeményezésként sor került egy könyveléssel kapcsolatos tanfolyamra, amelyet az EVDSZ rendezett, de a részvételt a LIGA Szakszervezetek más tagszervezete számára is lehetővé tette. Ez a kezdeményezés például szolgálhat a továbbiakban.

Projektek

A tavalyi év legfontosabb eseménye az ALUL Crisis szervezet által szervezett Európai Üzemi tanácsokról tartott tanfolyamok voltak, amelyek keretében a témáról 10 LIGA tagszervezeti EÜT képviselő tudott első kézből információkat szerezni Budapesten és Szófiában. E mellett bekapcsolódtunk a Szolidaritás szakszervezet nemzetközi projektjébe, és az Európai Szakszervezeti Szövetség oktatási osztálya Eurotréner képzésébe.

Kiadványok

A kiadványok programrészben 5 új kiadvány jelent meg, valamint Schnider Marianna Munkafüzet c. kiadványának újranyomása történt meg. Az új kiadványok közül kettő kifejezetten a helyi tisztségviselőknek és szervezőknek készült, egy a munkavédelmi képviselőknek, illetve a szakszervezetek munkavédelemmel kapcsolatos jogosítványait, valamint a jogszabályok megvalósulásának lehetőségeit elemezte, és kettő szakmai kiadvány volt. A szakmai kiadványok egyike a foglalkoztatásról, a másik a munkaidő-szervezésről született tanulmányokat gyűjtötte össze.

  • Alapvető szakszervezeti ismeretek Oktatási segédanyag a LIGA Szakszervezetek tanfolyamaira Szakszervezeti kiskönyvtár XXV. Összeállította és szerkesztette: Kozák László. Budapest, 2010.
  • Dr. Dudás Katalin – Dr. Viszló László – Dr. Fodor T. Gábor – Dr. Varga Marianna: Munkaidő és pihenőidő Szakszervezeti kiskönyvtár XXVI. Szerkesztette: Dr. Szabó Imre. Budapest, 2010.
  • Fülöp Zsoltné – Kozák László: A szakszervezet eszköz. Használd! Szervezési segédkönyv Szakszervezeti kiskönyvtár XXVII. Szerkesztette: Dr. Szabó Imre. Budapest, 2010.
  • Dr. Szilágyi József – Seres Attila: Szakszervezetek és a munkavédelem Szakszervezeti kiskönyvtár XXVIII. Szerkesztette: Kozák László. Budapest, 2010.
  • Koltai Luca – Simon Ágnes – Kártyás Gábor – Gyulavári Tamás: Foglalkoztatáspolitikai dilemmák. Szakszervezeti Kiskönyvtár XXIX. Szerkesztette Kozák László, Liga Szakszervezetek, Budapest, 2010.

Beszámoló a LIGA Szakszervezetek 2010. évi kommunikációs tevékenységéről

2010-ben a hagyományos kommunikációs csatornáinkon keresztül a szakszervezeti konföderációk közül meghatározó hangsúlyt kaptunk a médiában. A Duna Televízión futó Különvélemény című műsorunk ugyan csak az év 10 hónapjában került műsorra, ezzel együtt 16 adást készítettünk és összesen 4320 percig volt a világ minden pontján nézhető a LIGA Szakszervezetek által fontosnak ítélt téma alapján készült aktuális riport. Az átlagos havi nézőszám 4-600 ezer fő volt. A műsor adásai továbbra is elérhetőek honlapunkon és a Duna TV honlapján is. A három éve, évente megújított szerződésünket idén sajnos fel kellett bontanunk, de a műsor jelentősége így is európai szintű.

A LIGA Harsona idén új szemlélettel, tematikus számok formájában jelent meg. Ennek a változtatásnak relatív volt a sikere, egyes számok jelentős számban fogytak a tavalyi átlaghoz képest. A terjesztési problémák miatt azonban olyan új konstrukción dolgozunk, amelynek nem része a nyomtatott megjelenés.

Honlapunkon – a nyári hónapok kivételével – gyakorlatilag sikerült megvalósítani a kitűzött célt, hogy minden nap érdemes legyen rákattintani, hiszen naponta, rendszeresen új információk kerülnek fel. Emellett – tartva a lépést a technikai fejlődéssel –, megindult az új LIGA honlap programozása is, amely számos fejlett elemet tartalmaz már. Az átállás 2011. február elején várható. Ekkortól a LIGA honlapja egyfajta belső hírportál funkciót is felvesz, ami egyrészt a tagszervezeti honlapok híreinek automatikus átvételét, másrészt gazdasági szaklapok online cikkeinek automatikus átvételét jelenti. A tervek között szerepel egy-egy bloggal (munkahelyi terror blog) és állásközvetítő portállal (profession.hu) való együttműködés megkötése is.

Az új honlapra jórészt azért is szükség volt, mert a LIGA Szakszervezetek kommunikációjában 2010-ben megjelentek az úgynevezett Web 2.0-ás alkalmazások, egyelőre kísérleti jelleggel. A LIGA Szakszervezetek így regisztrált tagja lett a Facebook-nak, a Youtube-nak, a Picasa-nak. Hogy ezeket az interaktív multimédiás alkalmazásokat teljes mértékben kihasználhassuk, az új honlap integrálja funkcióikat.

A Youtube videómegosztó portálon való megjelenésünk egybeesett a saját gyártású videóklippek forgatásával és gyártásával, amelyek a 21. század igényeinek megfelelve, a lehető legfelhasználóbarátabb módon összegzik egy-egy akciónkat.

Ilyen akciók voltak az április 28-i munkahelyi balesetben elhunytak emléknapja, a május elsejei „munkavállalói terhek piramisa" felépítése a Kossuth téren, vagy a szeptember 29-i „vetkőzés a fekete munka ellen".

A LIGA Szakszervezetek kommunikációja az új trendek megjelenése mellett komoly hangsúlyt fektetett a szakmai anyagok kidolgozására is, így például a 2010-es évben szokatlanul sok Alkotmánybírósági beadványunk részletes, ám közérthető indoklásai többször visszaköszöntek a sajtóban.

Kommunikációnk mára bevett eszköze lett – függetlenségünk megőrzése mellett – a pártokkal és országgyűlési képviselőkkel való írásos kapcsolatfelvétel, szakmai szempontjaink részletes ismertetése céljából. Így a választások előtt megkerestük az összes OVB által jegyzett országos pártot, hogy elvárásaink ismertetése mellett érdeklődjünk programjukról. De több esetben fordultunk levélben a képviselőkhöz is, hogy egy-egy törvény megszavazása előtt meggyőzzük őket annak hiányairól vagy várható kedvezőtlen hatásairól.

Beszámoló a LIGA Szakszervezetek 2010. évi nemzetközi tevékenységéről

A LIGA Szakszervezetek három nemzetközi szervezetnek a tagja, melyek az ETUC (European Trade Union Confederation- Európai Szakszervezeti Szövetség), az ITUC (International Trade Union Confederation- Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség) és TUAC (Trade Union Advisory Committee- Szakszervezeti Szakértői Bizottság). A nemzetközi szervezetekkel állandó kapcsolatban álló LIGA Szakszervezetek fontosnak tartja bilaterális nemzetközi kapcsolatai ápolását is. 2010-ben számos nemzetközi társkonföderáció kongresszusára és konferenciájára kaptunk meghívást, hozzánk is érkeztek külföldi előadók, továbbá tagjaink részt vettek nemzetközi szakszervezeti képzéseken és a sikeres kooperációt fémjelzi több nemzetközi szakmai projektünk is.

A LIGA Szakszervezetek rendszeresen részt vesz az ETUC és az ITUC-PERC nemzetközi Végrehajtó, Női és Ifjúsági Bizottsági ülésein. A LIGA Szakszervezetek delegációja minden évben, így 2010-ben is részt vett a Genfben megrendezésre kerülő ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) Világkonferencián, ahol a munka világát érintő legfontosabb kérdésekről tárgyalnak.

A LIGA Szakszervezetek csatlakozott az ITUC által kezdeményezett két nagy szakszervezeti világnap eseményeihez is. Április 28-án a munkavégzés közben megsebesült és elhalálozott munkavállalók nemzetközi emléknapján munkavédelmi konferencia és flashmob keretein belül hívtuk fel a figyelmet a munkavédelem és munkaegészségügy fontosságára. Október 7-én, a Tisztes Munka Világnapja alkalmából pedig a Moszkva téren és az ország több pontján a Fiatalok LIGÁja és tagjaink együtt tiltakoztak a feketemunka ellen.

ITUC Kongresszus 2010. június

Az ITUC 2010-ben rendezte 2. kongresszusát Vancouverben, melynek munkájában a LIGA delegációja is részt vett. Az ITUC 168 millió munkavállalót képvisel 155 országban és 311 tagszervezetben. A Kongresszus fő témája és szlogenje: „Az emberekért: a válságból a globális igazságosságig" volt. A pénzügyi piacok által irányított globalizáció kudarcot vallott, az új növekedési modell központjában a tisztességes munka és a globális igazságosság kell, hogy prioritást élvezzen. A munkavállalókat felháborítják az igazságtalan intézkedések, a bércsökkentések, a szociális védelem megbomlása és a közszolgáltatások gyengülése, melyeket a gazdasági válság idézett elő.

A kongresszus akciótervében szerepel a hosszú távú megoldási stratégiák kidolgozása és a klímaváltozás megállítására vonatkozó intézkedések. Az ITUC célkitűzése a zöld munkahelyek teremtése és az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság megvalósítása a fenntartható fejlődés érdekében.

A Kongresszus célkitűzése a pénzügyi piac szabályozása a pénzügyi tranzakciós adóval, (Robin Hood adó). Az ITUC támogatja a 0,05%-os globális adó bevezetését a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra és devizaügyletekre, hogy kedvét szegje a nagyszabású spekulatív tőkemozgásoknak, s hogy ezáltal megteremtsen egy olyan bevételi forrást, melyre sürgős szükség van globális társadalmi, környezetvédelmi és fejlesztési politikák terén. Ezen bevételt a közjavak hiánypótlásra, a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, az elszegényedés csökkentésére fordítanák.

A Kongresszus megerősíti, hogy a nemek közötti egyenlőség a társadalmi igazságosság és emberi jogok alapvetően fontos eleme, ezért az ITUC elkötelezi magát, hogy erőfeszítéseket tegyen a nemek közötti egyenlőtlenségekből származó hátrányos megkülönböztetések ellen. A szakszervezeteknek alapvető felelőssége hogy eme harc élvonalában részt vegyen a nemek közötti egyenlőség megvalósításáért a munkahelyeken. A kongresszus felhívja a tagok figyelmét arra, hogy erősítsék a tagtoborzást. A fiatalok a gazdasági világválság által leginkább sújtott csoport. 1997 és 2007 között 63 millióról 71 millióra nőtt a munkanélküli fiatalok száma, és ez a folyamat a válság hatására még drámaibb mértékben felerősödött.

Az ITUC Kongresszusa a főtitkári posztjáról távozó brit Guy Ryder-t követően ausztrál származású női vezetőt választott, Sharan Burrow-t. Az új főtitkár asszony beszédében többek közt hangsúlyozta, hogy az ILO integrált része kell legyen a G20 kölcsönös értékelési folyamatainak, hogy a nemzeti politikák vizsgálatánál és javaslatok tételénél támogassák a progresszív adózást, a minőségi közszolgáltatásokat, a kollektív tárgyalások kiterjesztését és a munkások védelmének fejlesztését, az alapvető munkajogi normák tiszteletben tartásával. Hozzáfűzte, az IMF-nek támogatni kellene az országokat abban, hogy munkahelyteremtő ösztönző politikákat fogadjanak el és tartsanak fenn, amíg a munkanélküliség visszaesik a gazdasági válság előtti szintre.

ETUC kampány: „Ne legyen több elvonás, legyen növekedés!"

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC), mely 60 millió tagot képvisel, átfogó európai szintű összefogásra hívta összes tagszervezetét, hogy közösen lépjenek fel az európai kormányok megszorítási intézkedéseivel szemben, melyek csorbítják a munkavállalói jogokat és a szociális védelem alapjait a kontinensen.

A közös akciónap 2010. szeptember 29-én került megrendezésre, brüsszeli központtal, 100.000 munkavállaló felvonulásával, melynek része volt a Fiatalok LIGÁja 10 fős csapata is. Európa szerte a tagszervezetek hol munkabeszüntetésekkel, hol demonstrációkkal csatlakoztak az akcióhoz amely egybeesett az Európai Pénzügyminiszterek találkozójával, az ECOFIN-nel.

Az ETUC őszi Végrehajtó Bizottsági Ülésén a megszorító intézkedések elleni kampány folytatásáról döntött, melynek a Szeptember 29-ei Brüsszeli demonstráció csak az első lépése volt. Ennek értelmében Magyarországra is nagy felelősség hárul majd a magyar soros elnökség kapcsán, 2011 tavaszán, mivel az ETUC Budapestre tervezi a következő nagy Európai demonstrációt.

Beszámoló a LIGA Szakszervezetek Regionális Irodáinak 2010. évi tevékenységéről

Tanácsadás, szakszervezet alakítás

Szervezési feladatok tekintetében az irodák sikeres tevékenységét az újonnan megalakított szervezetek elmúlt időszak alatti nem elhanyagolható száma, valamint a sikeres rendezvények szervezése tükrözi.

A 2010-es évben megalakult az Országos Falu és Tanyagondnoki Szakszervezet, a Körmendi Faipari Dolgozók Független Szakszervezete, a Dél-Nyírségi Bioerőműben dolgozó munkavállalók a TIVISZ-en keresztül az EVDSZ-hez csatlakoztak, a hajdúnánási MODE 3H Kft. munkavállalói a korábban bejegyzett Ruhaipari Dolgozók Független Szakszervezete keretei között működnek. A Tiszaújvárosi TVK kiszolgálásában résztvevő kb. 500 főt alkalmazó Trans Sped Kft-nél sikerült a decemberi hónapban kapcsolatot kiépíteni, amelynek eredménye képen már meg is alakult egy új tagszervezet, csakúgy, mint a kb. 4500 főt foglalkozató Jabilban, ahol létrejött és a LIGA Szakszerveztek tagja lett az Elektronikai Dolgozók Szabad Szakszervezete.

Az EDDSZ Liga Szakszervezetekhez való csatlakozását követően, fontos feladat volt a szövetség megyei tisztségviselőivel és szervezeteivel való kapcsolatfelvétel. A kapcsolatrendszer kialakult, a kölcsönös tájékoztatás folyamatos. Kiemelkedő eredményként értékelhető a nagykanizsai kórház szervezetével való együttműködés, aminek hatására a taglétszám a kezdeti 16 főről, az év végére 80 fő fölé emelkedett, a szervezet meghatározó tényezővé, vezető erővé fejlődött az adott munkahelyen.

Az előző évek gyakorlatának megfelelően 2010-ben is, az év elején összefoglaló készült a tagszervezetek részére az adó és egyéb jogszabályváltozásokról, melyek a szakszervezetek működését érintik. Évközben a változásokról, és a régióban működő testületek (Munkaügyi Tanács, RFKB) munkájáról folyamatos tájékoztatást kaptak a tagszervezetek. A visszajelzések alapján kifejezetten hasznosnak bizonyult a régiókban a LIGA Szakszervezetek személyes jelenléte, és a jogsegélyszolgálat működtetése.

ÜT, kollektív szerződések, megállapodások

Nagy feladat volt a MÁV Zrt.-nél megtartott Üzemi Tanács választásoknál segíteni a VDSZSZ Szolidaritást. Itt országosan is kiemelkedő eredményeket sikerült elérni, míg a TS Hungária Kft-nél működő VDSZSZ-hez tartozó alapszervezet vezetőségének segítettünk a Kollektív Szerződés módosításának a kidolgozásában, valamint a bértárgyalások előkészítésében.

Régiós képviselőnk személyesen is hozzájárult az egri Volánosoknál az üzemi tanácsi választások sikeréhez, hiszen az alig 30 fős szervezet több mint 35 %-os eredményt ért el, és így megkerülhetetlen szakszervezet lett pl. a Kollektív Szerződés megkötésében.

Az Electrolux Lehel Kft.-nél, a HFSZ hosszas előkészítő munka után, átlagon felüli bérfejlesztést, és juttatást tudott elérni az év elején. A szakszervezet ugyan több kérdésben is vitában áll a cég vezetésével, néhány ügyben bírósághoz fordultak, de a regionális tanácsadó jelenléte nagyban segíti helyzetüket.

Rendezvények, projektek, szövetségek

A Dél-alföldi régióban megvalósult a „Munkaerő-piaci szereplők iskolarendszerű szakképzés koordinációjában való részvételre történő felkészüléshez szükséges feladatok megvalósításának támogatása" című projekt koordinációja, a kérdőíves felmérések szakmai és technikai támogatását is beleértve. A projekt során a kérdezőbiztosok munkáját jól sikerült összehangolni, így az RFKB-ba delegált LIGA képviselőnek is megfelelően tudtuk a munkáját segíteni.

Az iroda a szakképzési projekt regionális feladataiban több évre visszamenőlegesen vezető koordinációs feladatot lát el, ami biztosítja a feladattervezés, végrehajtás és az értékelési tevékenység sikerességét.

Az országban elsőként Nyugat-Dunántúlon megalakult a regionális foglalkoztatási paktum, aminek a Liga Szakszervezetek is alapító tagja lett.

A NETLAB határon átnyúló Osztrák-Magyar szakképzési és munkavállalási projektben 2009. óta tanácskozási joggal veszünk részt, ahol a Liga Szakszervezeteket regionális érdekvédelmi tanácsadója képviseli a 2010. évben is.

Jelentős eredményként könyvelhető el, hogy a Liga Vas Megyei Szövetsége az elmúlt évek gyenge teljesítménye után 2010-ben újjá lett szervezve, alapszabálya és tisztségviselői köre módosult, tevékenysége kiegészült. A tárgyév végére a Vas megyei Liga tagszervezetek mindegyike újra a tagok között van.

Több helyszínen is megrendezésre kerültek a régiós LIGA napok, a több napos kitelepülések egyes ipari centrumok közelében, amelyek a munkavállalók tájékoztatásán kívül többször szakszervezet alakítással is jártak.

A LIGA központi képzésein túl, a régiós érdekvédelmi tanácsadók sikeres közreműködésével kerültek megrendezésre különböző konferenciák, így például esélyegyenlőségi, szakképzési vagy egészségügyi.

Cimkék: beszámoló

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.90.204.40 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »