Budapest: 7.51°
HUF/EUR: 336.79
szechenyi
Hírek » Részletek

Ennyiből lehet megélni Magyarországon


2011-ben a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 83 941 Ft volt, az egy évvel korábbinál 6,6%-kal magasabb. A tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke pedig 243 429 Ft-nak felelt meg, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 75 547 Ft volt. 2010-ről 2011-re létminimum alapján csökkent az életszínvonal - derült ki a KSH friss jelentéséből.

A létminimum, mint küszöbérték olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő - szükségletek kielégítését.

A létminimumérték mögötti fogyasztás összetevőire a társadalmilag még elfogadható szükséglet-kielégítési szint a jellemző, nem pedig az alultápláltság, vagy az egészségtelen, túlzsúfolt lakásviszonyok, illetve a társadalmi elvárástól teljesen elmaradó ruházkodási, kulturális körülmények.

A létminimumértékek meghatározásának 2011. évi, 1720 háztartást felölelő állománya 501 ezer háztartást, ezekben 1 millió 140 ezer személyt, havi átlagban 77 milliárd 329 millió Ft fogyasztási kiadást reprezentál. Mindezek alapján az egy hónapra vonatkozó átlagos létminimumérték 154 ezer Ft/háztartás volt.

A háztartástípusonkénti létminimumértékeket a fogyasztási egységek háztartástípusonkénti száma és az egy fogyasztási egységre számított átlagos érték szorzata adja. A tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 83 941 Ft = 243 429 Ft-nak felelt meg. E háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 60 857 Ft volt. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2011-ben a 68 ezer Ft-os átlag körül, az 51 ezer és 84 ezer Ft közötti sávban szóródtak.

A vizsgált háztartások személyes kiadásaira jellemző, hogy azok 31,4%-át költik élelmiszerre, s csaknem ugyanennyit fordítanak lakásfenntartási kiadásokra, mely utóbbinak közel 60%-át háztartási energia vásárlására. Egyéb fogyasztásukról elmondható, hogy kiadásaik 8%-át közlekedésre, 7,1%-ot egészségügyre, testápolásra, 5,9%-ot telefonálásra, 2,6%-ot ruházkodásra, oktatásra, 3,6%-ot művelődésre költenek. Ezek az alacsony arányok észrevehetően csökkentek az egy évvel korábbi - szintén igen szerény - részesedéshez képest a KSH szerint.

A jelenlegi számítási módszerben megjelenik az életszínvonal változásának hatása is. Miközben az élelmiszer-normatíva fix, az élelmiszeren kívüli értékösszeg hatással van az életszínvonal alakulása. Csökkenő életszínvonal mellett a létminimumérték/élelmiszer-normatíva hányados csökken, az életszínvonal javulása mellett pedig növekszik, hiszen a változatlan normatíva szerinti élelmiszer-fogyasztók többet tudnak költeni egyéb szükségleteikre. 2010 és 2011 között valamennyi háztartástípusban csökkent ez az arány.

A kimutatott létminimum, amely a fogyasztáson alapul és abszolút küszöbnek felel meg, nem az egyetlen - és a gyakorlatban nem is a leginkább használt - küszöbérték, tekintettel arra, hogy ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is.

Az Európai Unió összehasonlításaiban a jövedelmi alapú, relatív megközelítés az elfogadott. Ennek során a tagországok az ún. OECD2 ekvivalenciaskálát alkalmazva a mediánjövedelem 60%-ában határozták meg a jövedelmi szegénység küszöbértékét. Ennek értéke 2010-ben Magyarországon egy fogyasztási egységre számítva 59 441 Ft/hó volt, ennél alacsonyabb jövedelemből a népesség 12,3%-a élt.

Hivatkozás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/ennyibol_lehet_megelni_magyarorszagon.168226.html

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.207.255.49 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »