Budapest: 0.7°
HUF/EUR: 336.79
szechenyi
Hírek » Részletek

Hol szorít és hol enged a kormány jövőre?


Péntek este beterjesztette a 2013-as költségvetést a kormány a Parlamentnek. A törvényjavaslatban hangsúlyozza, hogy a jövő évre tervezett számos új költségvetési intézkedés továbbra sem tekinthető megszorításoknak.

Ehhez képest a tervezetből kiderül, hogy jövedéki adó mértékei jövőre tovább emelkedhetnek, a tranzakciós illetékből 280 milliárdot szed be az állam, de közben fenntartja a bankadót (72 milliárd forintos összegben), érkezik az új biztosítási adó, és ezúttal is befagyasztja a kormány a családi támogatásokat. A kiadási oldalon legdurvább lefaragás az önkormányzatok támogatásában valósul meg, 400 milliárd forinttal csökken támogatásuk a jelentős átalakítások miatt.

A Széll Kálmán Terv 2.0 programban szereplő ígéreteknek megfelelően 2013 második félévétől bevezeti a kormány az elektronikus útdíjat. A javaslat egyik érdekessége, hogy a fogyasztói árkiegészítést szociálpolitikai menetdíj-támogatásra keresztelte át a kormány, vagyis a kedvezmények felülvizsgálatát tervezi. Közben kamatkiadásokra 300 milliárd forinttal lesz kénytelen többet költeni a magyar állam.

A fő célok

Péntek este nyújtotta be a kormány a 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Parlamentnek. A Matolcsy György által jegyzett dokumentum általános indoklása megismétli az elmúlt napokban hangoztatott állítást, miszerint a kormány költségvetési trendfordulót hajtott végre. Az államadósság csökkenő pályára állt és a tartósan 3% alatt maradó költségvetési hiány biztosítja, hogy ezen a pályán is maradjon - fogalmaz a kormány.

"A Széll Kálmán Terv 2.0-val a kormány véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a kiadások további csökkentésével és a fogyasztási és forgalmi adók növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását. A három új adónem bevezetése strukturális jellegű, ezzel a kormány hosszú távon fenntarthatóvá teszi a költségvetés bevételi oldalának stabilitását" - magyarázza a dokumentum a pénzügyi tranzakciós adó, a telefonadó és a biztosítási adó szükségességét.

A költségvetési törvényjavaslat szerint a kormány célja, hogy "a reformok elérjenek az emberekhez, és az erőfeszítések a munkahelyek teremtésében, a gazdaság és a bérek növekedésében nyilvánuljanak meg". A kormány igyekszik megmagyarázni, hogy ezek továbbra sem megszorítások, hangsúlyozza ugyanis, hogy "a kormány - szemben a nemzetközi intézmények elvárásaival és a megszorításokat alkalmazni kénytelen országok gyakorlatával - a nyugdíjasok és a családok érdekeit nem sértő takarékossági intézkedésekkel törekszik az egyensúly megőrzésére". Kitér arra is, hogy ha az ország nem teljesíteni az egyensúlyi elvárásokat, az még nagyobb terhet jelentene és azok sújtanák leginkább a lakosságot.

A kormány 2,2%-os foglalkoztatás bővüléssel számol jövőre, a munkanélküliségi ráta 10,3%-ra csökkenhet, és óvatosnak nevezi az 1,6%-os GDP-növekedési előrejelzést, miközben más prognózisokhoz képest meglehetősen optimistának tűnik.

Mi lett a KT véleményének eredménye?

A péntek este beterjesztett dokumentum felidézi, hogy a Költségvetési Tanács is kockázatokra figyelmeztetett a növekedési prognózissal kapcsolatban. Itt megjegyzi, hogy "a kormány egyértelműen elköteleződött a nemzetközi szervezetekkel egy pénzügyi biztonsági védőháló megkötéséről szóló megállapodás mellett, aminek a befektetői bizalomra és ezen keresztül a fogyasztásra gyakorolt pozitív hatásával megalapozottan lehet számolni". A kormány végül úgy döntött a véleménykülönbségek ellenére, hogy elfogadja a Költségvetési Tanács felvetéseit, és kezeli a kockázati tényezőket. Ezért emelte meg az Országvédelmi Alapot 50 milliárd forinttal.

A kormány a Költségvetési Tanács ajánlásainak érvényesítésénél külön kitér arra, hogy a költségvetésben implicit tartalékot jelent, hogy a tervezet konzervatív hozampálya alapján számolta az államadósság után fizetendő kamatkiadásokat, azzal a feltételezéssel élt, hogy az átlagos hozamszintben mintegy 80 bázispontos csökkenés várható 2013-ban az idei évhez képest.

"Ám ennél jóval nagyobb hozamcsökkenésre is jó esély van, amennyiben létrejön Magyarország és az IMF/EU közti megállapodás, és 2013 tavaszán az Európai Bizottság javaslatára az Unió Tanácsa - akkor már a 2012-es tényadatok ismeretében - döntést hoz a túlzott deficit eljárás megszüntetéséről. A kamatkiadásokat meghatározó ún. kockázati felár (CDS) csökkenése így több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményezhet a jövő év folyamán" - bizakodik a kormány, amely továbbra is kiemelt feladatának tekinti, hogy minél előbb megkezdje és sikeresen lezárja azokat a tárgyalásokat, amelyek egy ilyen jellegű pénzügyi védőhálóról szóló IMF/EU megállapodáshoz vezetnek.

Hogyan változik az adórendszer?

Az szja jövőre valóban egykulcsos lesz. A dokumentum szerint ugyanis "a személyi jövedelemadó esetén 2013-tól megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó, összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A jövedelem nagyságtól függetlenül valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem adóterhelése 16% lesz".

Az áfa esetében megemlíti, hogy idén július elsejétől a mezőgazdaság egyes termékei a fordított áfa hatálya alá kerülnek.

A kormány elárulja, hogy "jövedéki adó területén 2013-ban is szükséges egyes jövedéki termékek adómértékének az emelése". "Ez a szabályozás előrevetíti, hogy a dohányterméke adómértékének el kell érnie a 2018. évre az Európai Unió által meghatározott minimumadó szintjét, továbbá elősegíti, hogy az adórendszerben emelkedjen a forgalmi adók aránya" - indokolja a kormány.

Jövőre bevezetésre kerül a pénzügyi tranzakciós illeték. "A tranzakciós illeték a Magyarország területén végrehajtott - egyes meghatározott - fizetési műveletekhez kapcsolódó új közteher. Jellemzője, hogy egyfázisú, forgalmi típusú illeték, amely alapvetően a lakossági és vállalati banki tranzakciókra, valamint a postai ügyletekre terjed ki. Előnye, hogy rendkívül széles alapot terhel" - fogalmaz a dokumentum. A táblázatokból kiderül, hogy a kormány valóban 280 milliárd forintot kíván beszedni az új illetékből, ahogyan arról Matolcsy György is beszélt csütörtökön.

A bankadó korábbi kivezetésének belengetett ígérete egyelőre nem valósul meg a költségvetés jelen állása szerint. A dokumentumból kiderül, hogy a pénzügyi szervezetek különadójából 72 milliárdos bevételt remél a kormány és az indoklás szerint "a pénzügyi szervezetek különadója esetében új szabályozás lép életbe, a biztosítótársaságok 2013. évtől kikerülnek az adónem hatálya alól. Kedvezmény a továbbra is érintett szervezetek számára, hogy az adómérték a felére csökken".

Emlékeztet a javaslat indoklása arra is, hogy idén július elsejétől bevezetésre kerül a távközlési adó. Az új adónem alanya a távközlési szolgáltató. Az adóalap az indított hívások időtartama, valamint a küldött üzenetek száma, az adó mértéke egységesen 2 forint/megkezdett perc vagy küldött üzenet.

Az egyes ágazatokat terhelő különadók a kormány ígéretének megfelelően megszűnnek.

Az energiaellátók jövedelemadója 2013. évben továbbra is megmarad, az adónem személyi köre kiegészül a villamos energia és földgáz törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatóval, elosztói engedélyessel, a közüzemi vízszolgáltatást nyújtó és települési hulladékkezelést végzőkkel. Az adó mértéke 8%-ról 11%-ra változik.

A biztosítási adó 2013. január 1-jével a baleseti adót, a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját és a tűzvédelmi hozzájárulást váltja ki. A biztosítási adó a biztosító bruttó díjbevételére kerül kivetésre, mértéke biztosítási ágazatonként eltérő. Az adót a biztosító havonta vallja be és fizeti meg.

A bányajáradék döntő részét, több mint 97%-át továbbra is a kőolaj- és a földgáztermékek utáni befizetések jelentik. Az árát továbbra is az árfolyam, valamint a kőolaj és a földgáz világpiaci árának változása határozza meg.

A fő büdzsészámok

Az államháztartás központi alrendszerének bevételi főösszegét 14 799 milliárd forintban, kiadási főösszegét 15 476 milliárd forintban állapítja meg, ezzel a deficit jövőre 677 milliárd forint lesz (a helyi önkormányzatok egyenlege nélkül).

A költségvetés tervezete szerint az államadósság nominális szintje jövő év végére 23 573 milliárd forint lesz, amit a 30 684 milliárdos GDP-vel elosztva 76,8%-os adósságráta adódik. Ezzel az alaptörvényben foglalt csökkenő adósságpályának a kormány eleget tehet, miután várakozása szerint az idei év végén 78% lehet az adósságmutató.

A tervezetből kiderül, hogy az idei évre előirányzott 576 milliárdos államháztartási - önkormányzatok nélkül számított - deficit jövőre 677 milliárdra növekszik. Ez abból fakad, hogy a bevételek jövőre 460 milliárd forinttal, a kiadások 560 milliárddal bővülnek.

Mi lesz a bevételekkel?

A központi alrendszer mérlege alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük a bevételi oldalra:

- a központi költségvetés bevételei növekednek jövőre a kormány tervei szerint,

- a növekedés forrását nem meglepő módon a fogyasztáshoz kapcsolt adók jelentős (közel 500 milliárdos) növelése adja, részben annak köszönhetően, hogy a kormány három új forgalmi típusú adót is bevezet

- áfából 104 milliárd forinttal több bevételt irányzott elő a kormány jövőre. "A növekmény elsősorban a lakossági folyóáras fogyasztás emelkedésének köszönhető, melyben mind a változatlan áron mért fogyasztás, mind az inflációs komponens növekedése szerepet játszik. A lakossági beruházások utáni áfa-bevételek az ingatlanpiac kedvezőtlen helyzetéből fakadóan csak lassú növekedést vetítenek előre. Az áfa-bevételek bázishoz képesti növekedésében szerepet játszik a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésére 2012. július 1-jei hatállyal bevezetésre kerülő fordított áfa-fizetés kapcsán jelentkező, fiktív számlázások csökkenéséből fakadó áfa-egyenlegjavulás áthúzódó hatása" - fejti ki a kormány.

- a regisztrációs adóból 1 milliárd forinttal többet, 15 milliárdot remél a kormány, "a növekedésben elsősorban a külföldről behozott használt gépjárművek forgalmának bővülése játszik szerepet".

- a gazdálkodó szervezetek befizetései lényegesen csökkennek a bankadó lefelezése, a válságadók kivezetése és az alacsonyabb eva-bevételek miatt. Az egyszerűsített vállalkozói adóból a kormány 178 milliárd forinttal számol, ami 47 milliárd forinttal kevesebb az idei 225 milliárd forintos előirányzatnál (igaz, hajszálra megegyezik az idei évre eredetileg tervezett összeggel, ám azt tavaly a 2012-es költségvetés tervezésekor módosították a kormánypártok). A kormány itt magyarázatként megjegyzi, hogy "a nagymértékű csökkenés hátterében a jogszabályi változások miatti az EVA-t választó adózói kör szűkülése áll".

- de közben növekednek a társasági adóbevételek (ami a kormány magyarázata szerint összefügg azzal, hogy 2013-tól kivezetik a válságadókat) és az energiaellátók jövedelemadója címén is több adót szed be az állam (az idei 14 milliárd után 40 milliárdot, miután a Robin Hood-adó kulcsa 8%-ról 11%-ra emelkedik és az adónem személyi köre is bővül).

- a játékadó-bevételek az idei évre előirányzott 78 milliárd forint után jövőre 58 milliárd forintban teljesülhetnek. Itt az általános indoklás megjegyzi, hogy a 2012-ben bekövetkező piaci átrendeződés - új típusú pénznyerő automaták bevezetése, online szerencsejáték jogszerű bevezetése - eredményeként jelentős évközi kilengések mellett jelent majd központi költségvetési forrást.

- az egyéb központosított bevételek az idei 178 milliárdról 250 milliárdra növekednek, miután a kormány itt számolja el a jövő júliustól bevezetni tervezett elektronikus útdíjból származó 75 milliárdos plusz bevételt

- a lakosságtól minimálisan több befizetést remél a kormány jövőre. Ez abból adódik, hogy míg az szja-bevételek 34 milliárddal csökkenhetnek az előirányzat szerint, addig az illetékbefizetések 10 milliárddal növekednek és az önkormányzatok a gépjárműadóból származó bevételeik 60%-át átutalják a központi költségvetésbe, ami így 44 milliárddal hizlalja a lakossági befizetéseket

- a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 117 milliárddal nőhetnek jövőre

- a kamatbevételek az idei 59 milliárd forint után jövőre 99 milliárd forintban teljesülhetnek

- az elkülönített állami pénzalapok bevételi előirányzata 13 milliárd forinttal alacsonyabb az idei évhez képest, ezen belül a nemzeti foglalkoztatási alap bevételei 21 milliárddal csökkennek

- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 74 milliárd forinttal magasabb bevételből gazdálkodhatnak. A kormány tervei szerint a nyugdíjbiztosítási alap jövőre is egyensúlyban zárhat, miközben az ideihez képest feleakkora költségvetési támogatásban részesülhet.

- az egészségbiztosítási alap forrásai 51 milliárd forinttal csökkennek, ami az egyéb bevételek (ez tartalmazza a gyógyszergyártók befizetését és a népegészségügyi termékadót) visszaesésének és a rokkantsági ellátások fedezetére a nyugdíjbiztosítási alaptól átvett pénzeszköz csökkenésének köszönhető.

És a kiadásokkal?

A kiadási oldalon várható szembetűnő változások:

- a központi költségvetés kiadásai közel 450 milliárd forinttal növekednek jövőre, ami több okra vezethető vissza

- az egyedi és normatív kiadások 31 milliárd forinttal emelkednek meg 2013-ban a 2012-es előirányzathoz képest. "A kiadások növekedése egyrészt a vasúti pályahálózatok működtetése költségtérítésének, másrészt az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésének növekvő mértékű támogatásából ered" - ad magyarázatot a tervezet a növekedésre.

- közszolgálati műsorszolgáltatás támogatására is több jut jövőre: az idei 64 milliárd után 68 milliárd forint

- a törvénytervezet érdekessége, hogy a kormány átnevezte a fogyasztói árkiegészítés tételét szociálpolitikai menetdíj támogatásra. "A szociálpolitikai menetdíj-támogatás előirányzata jelenti a személyszállítási közszolgáltatások kereteiben megvalósuló utazásokhoz az állam által jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez nyújtott állami támogatás forrását. A támogatás mértékét, illetve az igénylés rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg, a folyósítás pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon keresztül történik. Az utazási kedvezményrendszer felülvizsgálatával a Széll Kálmán Terv jelentős mértékű kiadáscsökkentést irányzott elő az előirányzatot illetően, amelyet a központi alrendszer 2013. évre szóló költségvetési törvénye érvényesíteni is kíván" - magyarázza a tervezet. Ehhez képest ezen a soron változatlanul 93 milliárd forintos kiadás szerepel, ami nem jelent egyetlen fillér megtakarítást sem.

- a lakásépítési támogatás előirányzata 53 milliárd forinttal 173 milliárd forintra nő jövőre, amit a tervezet azzal magyaráz, hogy "a lakástámogatások az otthonteremtési program megvalósulását kívánják elősegíteni". "2013-ban kiemelt célkitűzés a lakosság otthonteremtési kiadásainak támogatása az új lakásépítési támogatás és az otthonteremtési kamattámogatás útján. Ennek keretében a támogatási rendszer hangsúlyt helyez a családok lakáshoz jutásának elősegítésére, a korszerű, jó minőségű és energiatakarékos lakásépítések ösztönzésére, illetve a lakásmobilitás erősítése céljából a lakáspiac dinamizálására. Továbbra is fontos eleme lesz az ösztönző rendszernek a lakáscélú lakossági előtakarékosság támogatása" - fogalmaz a kormány. Az indoklás itt említi meg az otthonvédelmi akciótervet is, ahol "az új árfolyamgát rendszerében a rögzített árfolyam feletti törlesztési kötelezettség kamatrészének felét a költségvetés átvállalja, az adósnak csak a tőkerészt kell visszafizetnie". "Ezen túlmenően az állam a közszférában dolgozók részére az árfolyamgát rendszeréhez kötődően gyűjtőszámlahitel kamattámogatást, továbbá egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt. További otthonvédelmi célú intézkedés a devizahitel kiváltására felvett kölcsönök kamatainak megfizetéséhez igénybe vehető kamattámogatás és a késedelmes lakáskölcsön adósok helyzetének rendezéséhez nyújtott kamattámogatások" - ismerteti a dokumentum

- a családi támogatásokat a konvergencia programban foglaltakkal összhangban befagyasztja jövőre is a kormány

- a korhatár alatti ellátásokra, valamint a jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatásokra is ugyanannyit költ az állam jövőre, mint idén

- a legjelentősebb megtakarítás a kiadási oldalon a helyi önkormányzatok támogatásának közel 400 milliárd forintos lefaragása. A helyi önkormányzatok 2013-ban hitelforrások nélkül mintegy 2200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés mintegy 647 milliárd forintot biztosít - olvasható a tervezetben, a központi támogatás idén még 1041 milliárd forint

- a kamatkiadások az idei 1064 milliárd forintról 1325 milliárdra növekednek az előirányzat szerint. A kormány magyarázata szerint "a kamatkiadások emelkedése részben a nominálisan emelkedő államadósságnak, részben a lejáró nemzetközi hitelcsomag piaci refinanszírozásának hatása, ugyanis a piaci hozamok meghaladják a hitelcsomag hozamát". A nettó kamatkiadások 2013-ban a GDP 4%-át teszik ki várhatóan.

- a kormány az idei 360 milliárd forintos tartalék után 300 milliárd forintos tartalékkal vág neki a jelentős kockázatokkal terhelt 2013-as évnek. Az általános tartalék (rendkívüli kormányzati intézkedések soron) 100 milliárd forintot tesz ki, a céltartalékokat 10 milliárddal 100 milliárd forintra emelte a kormány, míg az Országvédelmi Alapba 100 milliárdot helyezett a kormány. Matolcsy György korábbi tájékoztatása szerint a kormány a második olvasatban emelte meg az alapot 50 milliárd forinttal a növekedési kockázatok kivédése érdekében.

Az elkülönített állami pénzalapok kiadásai 50 milliárd forinttal emelkednek jövőre. A legnagyobb növekedés ezen belül a nemzeti foglalkoztatási alapnál következhet be, azon belül is a Startmunka-programra (közmunkaprogramokra) fordít 21 milliárddal többet az állam.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai összesen 4549 milliárdot költhetnek, ami 65 milliárddal haladja meg az idei előirányzatot. Ezen belül a nyugdíjbiztosítási alap kiadásai 125 milliárddal nőnek, az egészségbiztosítási alap kiadásai viszont 60 milliárddal zsugorodnak. Itt elsősorban a gyógyszertámogatás soron mutatkozó 78 milliárdos megtakarítás áll a háttérben.

Így finanszírozza magát az állam jövőre

A törvényjavaslat adósságfinanszírozással foglalkozó része a legfontosabb célkitűzések között említi "a forintpiac stabilitásának megőrzését, a piaci likviditás erősítését, a teljes körű piaci finanszírozás fenntartását és a nemzetközi hitelcsomag visszafizetésének folytatását".

"A korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban is a forintkibocsátások szerepe a meghatározó, ugyanakkor a jelentős összegű devizalejáratokat (jelentős részben a 2008-tól, a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel esedékessé váló részét is) elsősorban piaci devizakibocsátással kívánja biztosítani az adósságkezelés. 2013-ban összesen 1,4 milliárd euró devizakötvény, valamint 3,2 milliárd SDR (3,7 milliárd EUR) Nemzetközi Valutaalaptól lehívott hitel visszafizetése esedékes" - tájékoztat a kormány.

"A központi kormányzat hiányának finanszírozását a tervek szerint forintkibocsátások biztosítják. A nettó forintkibocsátáson belül meghatározó a hosszúlejáratú forrást jelentő államkötvények értékesítése. A diszkontkincstárjegyek szerepe továbbra is az átmeneti likviditási igény biztosítása lesz. A finanszírozási célok között szerepel a közvetlenül a lakosságnak értékesített speciális állampapírok értékesítésének további erősítése, ezen belül elsősorban a hosszú futamidejű Prémium Magyar Államkötvények fokozott értékesítése" - derül ki a dokumentumból.

Kilenc törvényt módosít a kormány a büdzsé miatt

Benyújtotta a kormány a 2013. évi központi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést az Országgyűlésnek pénteken, kora este, a javaslat kilenc jogszabályt módosít - írja az MTI.

Az indoklás szerint erre az előterjesztésre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság határozata értelmében a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés e tárgykörről külön folytat vitát és elkülönítve dönt.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint a kormánynak a költségvetés benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek az abban foglaltak megalapozásához szükségesek.

A pénteken benyújtott megalapozó törvényjavaslat módosítja egyebek mellett a helyi önkormányzatokról, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényt, a sporttörvényt, valamint az államháztartási törvényt.

Utóbbi módosításával egyszerűsödik az előirányzat-csoporti és a kiemelt előirányzati struktúra. A kölcsönök előirányzat-csoport megszűnik, az abban szerepeltetett kiadások - jellegüktől függően - beolvadnak a működési vagy a felhalmozási költségvetésbe.

A beruházási kiadások kettőssége (kormányzati, intézményi) az eltérő finanszírozási szabályok 2012-es hatályon kívül helyezésével értelmét vesztette, ezért a módosítás egységes beruházások című kiadási előirányzat megállapítását javasolja. Emellett megszűnik a lakástámogatás kiemelt előirányzat és az ezen a tételen tervezett kiadásokat az egyéb felhalmozási kiadások tartalmazzák.

A részletes indoklás szerint az önkormányzati törvényt azért kell módosítani, mert az egyes feladatok jellege, és a feladatot az önkormányzatnak előíró jogszabályokban foglaltak eltérései miatt különbséget kell tenni az önkormányzatok által ellátandó egyes feladatokhoz nyújtandó, illetve nyújtható állami támogatások között is. Így közvetlen feladatalapú támogatások csak egyes ágazati feladatokhoz kapcsolódnának, más ágazati feladatok ellátását pedig mutatószámok alapján támogatná az állam.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosítására azért van szükség, mert a kórházak állami kézbe kerülése miatt "kiüresedett" a támogatási rendszer. Tekintettel arra, hogy új címzett támogatások 2007 óta, új céltámogatások pedig 2013-tól nem indulnak, indokolatlan a címzett és céltámogatási rendszer az eddigi formában továbbműködtetése. Az erről szóló törvényben csak a folyamatban lévő beruházások esetében még alkalmazandó szabályokat szükséges megtartani - olvasható az általános indoklásban.

A sportról szóló törvény módosításának indoklásában az előterjesztő jelzi: a hatályos szabályozás alapján a játékadó bevételeket tervezni kell a sportért felelős minisztérium költségvetésében és a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetben is, ami megkettőződéshez vezet. A módosítás ezt szünteti meg, tartalmilag azonban nem érinti a sportra fordítható pénzösszegek nagyságát.

A javaslat módosítaná a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvényt is, mivel a kormány a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására. A feladat ellátásának folyamatosságához, biztonságához nevesíteni kell a forrásként szolgáló Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtható támogatások között a programot azzal, hogy a szükséges forrás és a feladat ellátásáért felelős szervezet meghatározását az éves költségvetési törvényre célszerű bízni - olvasható a részletes indoklásban.

Több jut az NGM-nek

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiadásainál a kormány 437,2 milliárd forinttal számol 2013-ban; ez 12 százalékkal több az ideinél.

A pénteken benyújtott költségvetési törvényjavaslat az NGM fejezetnél tartalmazza a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal költségvetését is, amely a minisztériumi rendszerben nem ellátható komplex tervezési, elemzési és kormányzati tanácsadási feladatok gazdaságosabb, hatékonyabb és eredményesebb megvalósítását segíti elő. A hivatal működésére 1,16 milliárd forintot tervez a kormány.

Az NGM 2013. évi költségvetése keretet biztosít továbbá a nemzetközi és a hazai potenciális befektetők felkutatására, a munkahelyteremtő beruházások Magyarországon történő megvalósulására, a hazai vállalkozások nemzetközi befektetéseinek támogatására, a magyar beszállítói háttér fejlesztésére, a magyar export növekedésére.

Hivatkozás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/hol_szorit_es_hol_enged_a_kormany_jovore_itt_vannak_a_reszletek.168802.html

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.207.255.49 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »