Budapest: 0.14°
HUF/EUR: 338.03
szechenyi
Hírek » Részletek

Demonstráció a magyar légiközlekedés megmentéséért


A repülőtér és az ott működő cégek kálváriája új szakaszba lépett. Ma már nem az a kérdés, hogy fejlődik-e vagy helyben jár a magyar légiközlekedés. Odáig jutott a színvonal züllése, hogy lassan a megmaradás a kérdés – A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet álláspontja – elhangzott a 2012. 10. 18-i demonstráción.

Megmarad-e Budapest nemzetközileg jegyzett, elismert színvonalú repülőtérnek? Vagy charter és fapados társaságok marginális ki- és beszállóhelye lesz? A válasz nem mindegy, mert családok tízezreinek megélhetése és a magyar idegenforgalom jövője múlik rajta. Tíz- és százmilliárdos kérdés ez a magyar gazdaságnak.

Azért demonstrálunk, hogy a repülőtéren a légitársaságok, az utasok és a dolgozók is találják meg a számításukat. Azért, hogy teremtsenek tiszta, átlátható viszonyokat. Hogy végre ne a múlt terheit kelljen nyögnünk. Ne olyan működési konstrukciókban kelljen küszködni, amiben a visszafejlődés garantált.

A fizetéscsökkentések működésképtelenné tehetik a repülőteret.

A mai demonstráció közvetlen oka, hogy a két legnagyobb repülőtéri munkaadónál, a Malév GH-nál és a Hochtief-féle Budapest Airportnál jelentős fizetéscsökkentésről értesítették a dolgozókat. Valódi egyeztetésre, tárgyalásra nem volt hajlandó a vezetőség. Egyszerűen csak bejelentették, hogy mit terveznek.

A bérek már ma is megalázóan alacsonyak. De hamarosan a mostanában tervezett új minimálbér körüli összegért keresik majd a bombákat, tankolják a repülőgépeket, végzik a jégtelenítést és a súlypont-számítást. 110 ezer forintot vihet haza egy check-ines, 140 ezret egy rampatiszt, 120-at egy utasbiztonsági ellenőr. Ennyi pénzért várnak felkészült, kiegyensúlyozott, mindig odafigyelő és mosolygós dolgozókat! Nyugodtan repülnének az utasok, ha tudnák, hogy az idegösszeomlás szélén egyensúlyozó, sokszorosan túlterhelt és kisemmizett embereken múlik a biztonságuk?

A nincstelenség és az embertelen munkakörülmények családok százait nyomorítja meg.

Ennyi pénzért nem csak mosolyogni nehéz. Ebből a fizetésből családok százainak a puszta megélhetés is reménytelen. Az elmúlt hetekben átfogó kutatást kezdtünk, hogy felmérjük a földi kiszolgálás és a biztonsági terület valódi helyzetét. Nincsenek még végleges adatok, de annyi máris kiderült, hogy a tervezett fizetéscsökkenés a minőségi magyar repülés végét jelenti.

Ha már most a dolgozók háromnegyede-négyötöde kerül rendszeresen pénzzavarba hónap végén, akkor mi lesz ezután? Már most sem találnak ezekért a fizetésekért elég embert egy sor munkakörbe. Mindenki kölcsönzött munkavállalóként fog dolgozni? A repülőtéri szakmákat a betanított segédmunkák szintjére süllyesztik? Ezt akarják?

A döntéshozóknak tudniuk kell, hogy családok százai, ezrei kerültek a megélhetés határaira. Nincs tovább. Naponta beszélgetünk kiváló szakemberekkel. Sokan közülük azt tervezik, hogy itt hagyják a repülőteret. Aki teheti, elmegy más szakmába vagy más országba. Nem szívesen, mert a repülőtéren még mindig szeretünk dolgozni. De ha a hónap végén az a kérdés, hogy együnk vagy fűtsünk, akkor nincs választás. Akkor el fogjuk veszíteni a legjobb szakembereket. Budapest így végérvényesen fapados légitársaságok fapados repülőtere lesz.

fotók: MTI

Ha a menedzsmentnek nincs jobb ötlete, akkor le kell cserélni.

Ha a cégek vezetői ezt nem ismerik fel, ha a megszorítás az egyetlen ötletük, akkor ki kell mondanunk: vagy teljesen alkalmatlanok vagy szándékosan teszik tönkre a repülőteret.

Szerencsésebb országokban ilyen helyzetekben a vezetőség magán kezdi a spórolást. De mit látunk itt? Újabb és újabb szolgálati luxusautókat, felesleges osztályokat és igazgatóságokat, gyanús alvállalkozói és beszállítói szerződéseket. A menedzsereknek fogalmuk sincs, hogy mit kell kiállnia a dolgozóknak, akik az értéket termelik itt. Fogalmuk sincs, mert eddig mindig mindent megúsztak, nem kellett felelősséget vállalniuk semmiért.

Eddig hiába bíztunk a jogban, a hatóságokban és az igazságszolgáltatásban.

Persze itt felmerül a hatóságok és a jogszabályok szerepe is. Hogyan várjunk el hatékony munkaügyi ellenőrzést, ha az ellenőröknek előzetesen be kell jelentkezniük, időpontot kérve attól a cégtől, amelyiket ellenőrizni szeretnének? Hogy várjuk el a tisztességes fizetést, ha a csaló, feketén foglalkoztató cégek büntetlenek maradnak, és ördögi árversenyre kényszerítenek mindenkit?

Hogyan várjunk jogbiztonságot, ha a rendőrség két nap alatt engedélyezte az illegális görög sztrájktörők munkába állását? Hogyan várjunk felelős vezetőket, ha eddig még senkit, azaz senkit nem vontak felelősségre a disznóságok miatt?

Állami segítségre lenne mód, de ha nincsenek következmények, sosem lesz felelős vezetés.

Mostanában az egyik legkedveltebb szófordulat errefelé, hogy „Brüsszel nem engedi". Erre hivatkozva ment csődbe a Malév, és ezért vetnének ki több százmillió forintos sarcot a Malév GH megmaradt dolgozóira. De ez így nem igaz. Az európai jogban igenis van lehetőség bajba került vállalatok megmentésére. Csak okosan, ügyesen kell csinálni. A cseheknek sikerült jogszerűen támogatni a nemzeti légitársaságot. A müncheni repülőtér fejlesztését is lehetett támogatni állami tulajdonú bank hitelével.

Ne értsenek félre, nem hiszem, hogy az állam emlőin kellene csüngenie a magyar légiközlekedésnek. Nincs is rá szükség hosszú távon. Ha felelős és felkészült vezetők irányítanak, akkor a repülés jó üzlet mindenkinek. Van erre példa Prágától Ljubljanáig, Bécstől Szófiáig. De ehhez tiszta, átlátható, politika- és mutyimentes viszonyokat kell teremteni. A kezdőlökést ehhez megadhatja az állam, ha akarja. Nem is annyira a pénz kell ehhez. Rendezett felelősségi viszonyokra, elszámoltatható vezetőkre van szükség.

Rekordév után rögtön katasztrófáról beszélnek?

Van egy másik gyakran hallott érv is. Ezt főleg a Hochtief-Budapest Airport részéről halljuk: „a forgalom visszaesése miatt kell csökkenteni mindenki fizetését". De ha tavaly egész évben csak azt hallottuk, hogy egymás után dőlnek a rekordok, akkor most miről is van szó? 10 százalékos éves utasszám-csökkenésre terminálbezárással és tömeges leépítéssel reagáltak. Most a fizetéseinket is akarják?

Azt tanácsolnánk nekik, hogy mondják fel a milliárdos összegű tanácsadói szerződéseiket. Kérjék vissza a német anyacégtől azt a sok százmillió forintot, amit valódi fejlesztések helyett hazautaltak, hogy papíron teljesítsék a privatizációs szerződésben vállaltakat. Szüntessék meg a felesleges vezetői pozíciókat és szervezzék át a működésüket.

Hétről hétre egyre többen leszünk, mert közösek az érdekeink: dolgozóknak, adófizetőknek és az utasoknak.

Ki kell mondanunk: ebben a küzdelemben csak magunkra és csak egymásra számíthatunk. Meg kell mutatnunk, hogy nem hagyjuk magunkat! Nem hagyjuk, hogy tönkretegyék a repülőteret. Az utasok, az adófizetők és az itt dolgozók érdekei azonosak: minőségi, jól működő repülőteret akarunk! Nincs más esélyünk, mint egyre több embert meggyőzni erről.

Ezért biztos vagyok benne, hogy hétről hétre, hónapról hónapra egyre többen leszünk. Nem hátrálunk meg, és nem hagyjuk abba a tiltakozást, mert nincs más választásunk.

 


A LESZ 2008 tavaszán, két szakszervezet összeolvadásával alakult. A hazai légiközlekedési ágazat legnagyobb érdekképviseleti szerve, a MAPLÉSZ (Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség) tagja. A jelenleg több mint 1200 tagot számláló szervezet több ferihegyi vállalatnál erős pozíciókkal bír. Távlati célja ágazati szintű, tehát országos kollektív szerződés kidolgozása és elfogadtatása.

Hivatkozás: www.lesz.org.hu

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.225.194.144 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »