Budapest: 19.31°
HUF/EUR: 329.34
szechenyi
Hírek » Részletek

Szűz területen toboroz új tagokat a LIGA


Hamarosan milliárdos forráshoz juthat a Liga, igaz, nem önmagában, hanem konzorciumban a nagy munkáltatói szervezetekkel. A pályázati pénz felhasználásával, kiterjedt hatásvizsgálatok után, javaslatokat készítenének elő a munka törvénykönyve további módosítására, illetve felgyorsítanák tavaly meghirdetett kampányukat a magyar szakszervezeti mozgalom megújítására. Ennek egyik fő eleme az érdekvédelmi tevékenység lehetőségének megteremtése a kis- és középvállalkozásoknál is. „Ajtóról ajtóra megyünk majd" – vázolta az újfajta tagtoborzási módszert Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke.

– A minap bejelentette, hogy a Liga kétszázezer eurót nyert el a Norvég Alapok pályázatán „szociális dialógus bővítésére". Mit jelent ez, mire fordítják a mintegy hatvanmillió forintot?

– Különféle szintű érdekegyeztető fórumok finomítására, hiányzó fórumok létrehozására. Például épp most derült ki, hogy a gáziparban nincs meg a munkáltatói tárgyalópartner, ezért létrehoztunk egy munkabizottságot, amely megkeresi az ott működő munkáltatókat, és megpróbálja tisztázni a félreértéseket, amelyek eddig akadályozták a munkáltatói szövetség létrehozását, tehát partnert teremt az ott működő szakszervezetek számára.

– Vagyis a pályázati pénzből gyakorlatilag szakembereket, tárgyalóterem-bérletet, költségtérítést fizetnek majd?

– Igen. Hatvanmillió forint szép összeg, és hálásak vagyunk érte a norvégoknak, ám ez a projekt ér is ennyit. De ez csak a középszint, makroszinten is lenne még mit javítani.

„Nem felforgatni megyünk, célunk a munkáltatókat is beszervezni a munkaadói szervezetekbe" 
(Fotó: Horváth Péter Gyula)


– Erre a célra szolgál a TÁMOP csaknem hárommilliárdos keretösszegű, „gazdasági és társadalmi együttműködés erősítése, a társadalmi partnerek kapacitásfejlesztése" pályázata, amelyen a Liga is részt vesz. Február végén zárult a pályázat, mikor lesz végeredmény?

– Nem tudjuk, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján most csak azt látni, hogy az A komponenshez több mint kilencven pályázat érkezett, a C komponensre pedig, amely az új munka törvénykönyve hatásvizsgálatát tűzi ki célul, illetve a kollektív szerződések erősítését, továbbá a szakképzésben részt vevő diákok munkavállalói ismereteinek bővítését, egyetlen konzorcium pályázott.

– Ezek szerint önök nyerhetik el a C komponens 1,6 milliárd forintos keretösszegét. A VOSZ-szal együtt indultak?

– A kiírásnak megfelelően konzorciumban pályáztunk, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) volt az, amellyel a pályázatot végig együtt készítettük elő, később csatlakozott a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ).

– Elég nagy összegről van szó.

– Nagy összeg, de az elvégzendő feladat is nagy, hiszen ezres nagyságrendben kell cégeket végiglátogatni, és meghallgatni a munka törvénykönyvével kapcsolatos véleményeket munkaadói és munkavállalói oldalról, ezenkívül szakképzési tananyagot előkészíteni a pályakezdők számára, olyat, amelynek elsajátítása után a fiatalok megfelelő tájékozottsággal érkezhetnek a munka világába.

– Ha megkapják ezt a jelentős pályázati összeget, az eddig is „Orbán százmilliókból épülő szakszervezeti világáról" beszélők nyilván azt fogják mondani: aha! Mit lehet erre válaszolni?

– Nincs rá mit felelni, hiszen ez egy európai uniós pályázat, szigorú szabályok vannak a lebonyolítására, értékelésére és az elszámolásra. Nem hiszem, hogy ezt úgy lehet beállítani, valakinek telerakják a zsebét. Rengeteg feladatról van szó, és remélem, ezeknek nagy hatásuk lesz a munka világára, segíteni fogják a munkáltatók és munkavállalók számára egyaránt elfogadható törvénymódosításokat. A jogszabály még sok csiszolást igényel.

– Melyek azok a változások, amelyeket a végül elfogadott törvényben az eredeti szövegtervezethez képest maguknak tulajdonítanak?

– Megtörtént például a nemzetközi szabályok átvezetése. Sokat finomodott a munkavállalók viselkedésének megfigyelésével és a szakszervezeti jogokkal kapcsolatos szabályozás. A 2011. július elsején napvilágot látott tervezet szerint a többi közt nem lett volna védett szakszervezeti tisztségviselő, és nem lett volna munkaidő-kedvezmény sem számukra. Ha a változtatásokat nem sikerült volna keresztülvinni, akkor ma gyakorlatilag nem működhetnének szakszervezetek Magyarországon.

– A tavaly meghirdetett Liga-kampány, amelynek célja a magyar szakszervezeti mozgalom megújítása, tartalmazza a kis- és középvállalkozásoknál dolgozók képviseletének megteremtését is jogi tanácsokkal, munkaügyi perekben képviselettel. Hol tart ez? Működik már valahol az országban?

– Tavaly nyáron kezdtünk el együttműködési megállapodásokat kötni munkaadói szervezetekkel, ezek része, hogy a munkáltatók beengedik a munkavállalói szervezeteket a telephelyekre, lehetővé teszik, sőt támogatják, hogy tisztségviselőink felvilágosítást adjanak a dolgozóknak a jogaikról, illetve szakszervezetet szervezhessenek. A kis- és középvállalkozásoknál dolgozik a magyar munkavállalók hetvenöt százaléka! Ez egyelőre majdnem szűz terület a szakszervezetek számára. A Liga tavaly elindította a megyei gyűjtőszakszervezetek létrehozását, ezek mára csaknem az összes megyében bejegyzésre kerültek, és ha meglesznek a források, az infrastruktúra, be is indulhat a munka, a tagtoborzás. Ajtóról ajtóra, kisvállalkozásról kisvállalkozásra megyünk majd, minden egyes alkalmazottat megpróbálunk beléptetni a megyei szakszervezetbe.

– Nagy lehetőség ez a taglétszám bővítésére.

– Mondhatjuk, a Liga ezzel a vidéki szakszervezeti ugar felekézésére vállalkozott, hiszen a kisvárosokban, falvakban, a kisebb cégeknél ma egyáltalán nincsenek szakszervezetek. Reméljük, két éven belül ötven-százezer új tagot sikerül beszerveznünk.

– Nem lesz könnyű, sok helyütt olyan erős függési rendszer alakult ki, hogy a dolgozók félnek felemelni a szavukat.

– Minden megyében szeretnénk legalább egy jogászt is alkalmazni, aki próbálja a helyi viszonyoknak megfelelően rendezni a konfliktusokat. Nem felforgatni megyünk, a célunk magukat a munkáltatókat is beszervezni az országos munkaadói szervezetekbe. Képesek leszünk arra, hogy ha a munkáltató lehetővé teszi a bejutást, akkor a konfliktust szakmai alapon rendezzük. Sok kisvállalkozó azt hiszi, az ő kerítésén belül az ő törvényei uralkodnak, de ez nem így van, és szeretnénk, ha erről meg is tudnánk győzni őket.

– Beszéljünk a vasutasokról: a kormány a 2011 novemberében kötött megállapodás értelmében a korábban három éven át gördülő sztrájkkal követelt, a Cargo privatizációjából származó bevétel után az előző kormány által megígért jutalmat három részre elosztva, minden évben karácsony előtt fizeti ki. Ezzel a „pulykapénzzel" megvásárolták a vasúti békét az egész ciklusra?

– Dehogy, ez nem üzlet. A Gyurcsány-kormány annak idején letagadta a megállapodást, és kígyót-békát kiabált a VDSZSZ-re, ahelyett, hogy beváltotta volna az ígéretét. Az Orbán-kormány viszont megtette helyette, ez nagyon korrekt lépés volt, amelyben különösen a miniszterelnöknek volt komoly személyes szerepe. Ezt a vasutasok nagyra értékelik. Ma már azonban más problémák vannak, például a munka törvénykönyvének negatív hatásai, az, hogy a munkaközi szünet nem számít munkaidőnek, és ennek következtében a vasutasok minden évben összesen hat héttel többet kénytelenek a munkahelyükön tartózkodni, esetenként kevesebb pénzért, mint az előző jogszabály hatálya alatt. Ez óriási érvágás, joggal vált ki elégedetlenséget, és sürgősen változtatni kell rajta.

- Különben ismét gördülhet a sztrájk?

- Igen.

Hivatkozás: http://www.magyarhirlap.hu/szuz-teruleten-toboroz-uj-tagokat-a-liga

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.90.207.89 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »