facebook_36 youtube_36 twitter_36 indavideo_36 bloghu_36 linkedin_36 android_36 ios_36

Budapest: 14°C
HUF/EUR: 311.64
Hírek » Részletek

A meleg munkakörnyezetben történő munkavégzés


A meleg munkakörnyezet jobban igénybe veszi az emberi szervezetet, a figyelem koncentrációja csökkenhet, a rossz közérzet, az esetleges rosszullétek bekövetkezésének valószínűsége, további balesetveszélyes helyzetet teremthet.

A munkavállalók alkalmazkodóképességét döntően befolyásolja életkoruk, egyéni adottságaik, tűrőképességük.  Az éves baleseti statisztikák szerint a munkabaleseti számok a meleg nyári hónapokban magasabbak mint az év egyéb időszakaiban. (az is igaz viszont, hogy jelentősen magasak a munkabaleseti statisztikák a leghidegebb hónapokban is, ezért a meleg munkakörnyezetre nem fogható kizárólagosan a munkabalesetek bekövetkezésének nagyobb valószínűsége. Az viszont tény, hogy a szabadságolások időszakában a munkavállalók átmeneti leterheltsége megnövekedhet, amely szintén baleseti kockázatot jelent).

A folyadékveszteség a meleg munkakörnyezetben nyilván megnő. Az emberi szervezet, hőháztartásának szinten tartása érdekében, párologtat ezért a folyadékveszteség pótlására különös figyelmet kell fordítani. A tartós szomjúságérzet később szédüléshez, émelygéshez, szívritmus-zavarhoz, vagy akár eszméletvesztéshez is vezethet.

A 3/2002. (II. 8.) „A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről” szóló SZCSM–EüM együttes rendelet 7. §-ának (10) bekezdésében, és a 23. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírások alapján a munkáltatónak:

(2) Vízvezetékes ivóvíz hiányában ivóvízről ivóvíztartály felszerelésével vagy egyéb módon kell gondoskodni…

(10) Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani.

A 24 °C (K) EH érték közvetlenül nem mérhető, emiatt nem összetévesztendő a közvetlenül mérhető léghőmérséklettel. A (K) EH érték nem más, mint a „Korrigált effektív hőmérséklet”. Ez az érték a munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet veszi egyszerre figyelembe úgy, hogy még a hősugárzást is számításba veszi. Csak nomogrammok alapján határozható meg a konkrét (K) EH érték, a glóbuszhőmérsékleti adat felhasználásával. Jelölése: (K) EH, mértékegysége: a Celsius fok.

Miután sajnos a melegnek minősülő munkahely nehezen definiálható egyszerű hőmérővel, nomogrammokat pedig nem hord mindenki a zsebében, ezért a gyakorlatban a munkáltató belátására van bízva, mikor tekinti a munkakörnyezetet melegnek. A jogszabály módosítására voltak korábban kísérletek, elsősorban az előírások könnyebb értelmezhetősége és betartása érdekében, de erre még sajnos várnunk kell.

A meleg munkakörnyezetben történő munkavégzésre vonatkozóan, kiemelten az alábbiak érvényesek:

  • a védőital (14-16 OC hőmérsékletű ivóvíz vagy ásványvíz) igény szerint, de legalább félóránként történő biztosítása,
  • az óránkénti 5-10 perces pihenőidők biztosítása,
  • a figyelemkoncentráció csökkenése miatt a veszélyes munkafolyamatok fokozott ellenőrzése,
  • munkaszervezési intézkedésekkel a nagy melegben és a szabadtéri munkahelyeken a tűző napon történő munkavégzés időpontjainak lehetséges módosítására, elkerülhetetlen esetben a munkavállalók részére a könnyű ruházat (pl. szalmakalap vagy fehér sapka) és az UV fényvédő krémek biztosítása,
  • az esetlegesen szükségessé váló elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítása,
  • a tartós hőhatás miatt a műszaki berendezések állapotának, a műszaki utasításokban rögzítettek szerinti, fokozott ellenőrzése, valamint szükség esetén az üzemeltetésben korlátozó intézkedések megtétele,
  • a tűzveszély fokozódása miatt az érintett munkavállalók figyelmeztetése.

„A folyadékveszteséget elsősorban 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas az azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.” Ezt mondja ki a jogszabály, amely a gyakorlatban annyit jelent, hogy akinek olyan munkahelye van, ahol van iható minőségű vezetékes ivóvíz szolgáltatás, ott csak a munkáltató „jóindulatán” múlik, ha a munkavállalóknak külön ásványvizet bocsát rendelkezésére. Miután az ivóvizet, a szabadtéri munkahelyeken, a higiénés követelmények betartásával (személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharak, víztároló ballonok fertőtlenítése, stb.) kell biztosítani, ezért számos esetben a munkáltatók előszeretettel „nyúlnak” az ásványvízhez, mert az egyszerűbb. (korábban már szóltunk az ásványvíz-kiválasztás szempontjairól).

Szabadban történő munkavégzés esetén, a munkavállalók pihenésére a környezeti hőmérséklettől elszigetelt, lehetőség szerint klímatizált helyiséget javasolt rendelkezésre bocsátani. Ez lehet, akár az adott munkáscsapat kiszállítását végző jármű utastere is. A lényeg, hogy a munkavállaló ülő helyzetben tudjon regenerálódni, pihenni. Nem javasolt a túlzott légkondicionálás, mert az könnyen megfázáshoz, meghűléshez vezethet, továbbá kiválthat izületi bántalmakat is, amelyek csak évek múltán fognak „jogerőre emelkedni”. A nagy hőmérséklet-különbség rendkívüli mértékben igénybe veszi még az egészséges emberi szervezetet is, ezért ökölszabályként maximum 10 Celsius fokos hőmérséklet-különbség az ajánlott a külső és a belső légtér között.

Zárttéri munkahelyeken, ahol nincs légkondícionálás, szellőztetéssel kell megpróbálni a kedvezőtlenül magas léghőmérséklet káros hatásait csökkenteni. Lakásoknál (is) ajánlatos az éjszakai, illetve a hajnali órák lehűlt kinti levegőjét beengedni a belső terekbe.

Klímatizált munkahelyeken, illetve a mesterséges szellőző-berendezést, azok befúvó nyílásait, a levegő beáramlását úgy kell beállítani, hogy azok működése során a levegő áramlási sebessége ne okozzon kellemetlen, egészségre káros légmozgást (huzathatást). Jogszabály szerint 0,1 és 1,5 m/s értékek között javasolt a levegő belső téri áramlási sebessége, (az elvégzett munka természetétől függően), de az egyén huzattűrő képessége nagyban befolyásolhatja ezt az értéket.

Munkaszervezési intézkedésekkel az egy munkavállalóra háruló figyelem-koncentrálás kényszer, illetve a fizikai erőkifejtés, továbbá az adott esetben kötelezően viselt egyéni védőeszközből adódó többletterhelés megosztható a munkavállalók között. Érdemes az egyéni védőeszköz forgalmazójánál, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál érdeklődni az adott egyéni védőeszköz viselésével kapcsolatos korlátozásokról.

Az egyén leterheltsége jelentősen csökkenthető azzal, hogy tevékenységét egy idő után átadhatja munkatársának. A „rotáció” elvét követve valamennyi, a feladatban érintett, munkavállaló figyelemkoncentrációja közel egységes, azonos szintű marad, a hibázási valószínűség csökken. Összességében a teljesítőképesség fokozható, annak ellenére, hogy több munkavállaló végzi ugyanazt a tevékenységet.

A gyúlékony, robbanásveszélyes szén-hidrogén származékok párolgási sebessége a környezeti hőmérséklettől is jelentősen függ. Ismeretes, hogy a meleg munkakörnyezet kedvezőtlenül hat a robbanásveszély kialakulásának kockázata szempontjából, mert a gyúlékony folyadékok gyorsabban párolognak, könnyen keverednek a levegőben és hamar kialakul a robbanásveszélyes koncentráció (alsó robbanási határérték - felső robbanási határérték). Döntően az ilyen anyagok belélegezve egyébként is bódultságot, szédülést, hányingert, rosszullétet okoznak. A kielégítő szellőzés (természetes, mesterséges, vagy ezek kombinációja) ilyen esetben elengedhetetlen.

A hőségriadó esetére pedig nincs külön jogszabályi előírás, az elvárt munkáltatói magatartás végrehajtási módjáról az ÁNTSZ esetenkénti rendelkezései szerint kell eljárni. Közel 40 Celsius fok környékén, ha lehet, ne történjen munkáltatás, hacsak valami rendkívüli esemény, (pl.: baleset-elhárítás) azt nem teszi szükségessé.


Hozzászólások 4 hozzászólás

zorban58
A 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet 2.sz.melléklet 1.táblázata a munka jellege szerint tartalmazza a zártérben megengedhető levegő környezeti értékeket.A táblázat alapján megállapítható,hogy a korrigált effektív hőmérséklet tartomány milyen léghőmérsékletnek felel meg.Ezt összevetve az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvos által kiadott hőségriadó fokozattal, megállapítható a munkáltató védőital ellátási kötelezettsége.

Gratulálok az eddig megjelent munkavédelmi cikkekhez,nagyon hasznosak!
megintkánikula
Jön a szupermeleg, rákerestem a teendőkre. Megtaláltam mi mindent javasolnak, mi kötelező. Majd rákerestem, hogy létezik- e hűthető ruha vagymunkaruha. Egy csomó linket találtam. Mégsem hallottam róla vagy láttam, hogy bármely munkaadó vagy állami szerv előírná. Nagy a szájkarate minden nyáron, amivel az illetékesek(?) bemutatják fontosságukat. De valós tenniakarás sehol. Süljön meg a melós, csak költeni ne kelljen rá. Se hűtött ruhára, se rendes cipőre, se jobb porvédelemre. Szégyen.
1010011010
zart uzemben dolgozom ahol nyaron eleri a homerseklet a 40 C-t, gyakran ezt is meghaladja. persze ilyenkor is ugyanazt a teljesitmenyt varja el a munkaltato. minden szabaly annyit er, amennyire betartjak.
ANIKO
&#192

Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.81.131.189 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »