Budapest: 19.35°
HUF/EUR: 329.19
szechenyi
Hírek » Részletek

Leidiótáztuk őket, aztán fizettünk nekik


Idén májusban a strasbourgi bíróság elkaszálta a közszférában dolgozók 98 százalékos különadóját, mert megállapította, hogy az sérti a felperes N.K.M. tulajdonhoz való jogát. Mi is ez a bíróság, ki fordulhat hozzá, hogyan jött létre, és miért tartják be a döntéseit? G. Szabó Dániel remekbe szabott írása az index.hu-ról.

Július elején mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (vagy másként a strasbourgi bíróság), hogy jogos volt a Magyar Gárda feloszlatása. Vona Gábor beadványára válaszul az emberi jogi bíróság a gárdát félkatonai, nácikra és nyilaskeresztesekre emlékeztető szervezetnek minősítette. A gárda félelmet keltő módon lépett fel cigányok lakta településeken, ami túlment a véleménynyilvánítás szabadságán, ezért jogos volt a feloszlatása.

Nem ez volt az első eset, hogy a magyar belpolitika szempontjából fontos ügyek Strasbourgban dőltek el. Idén májusban a strasbourgi bíróság elkaszálta a közszférában dolgozók 98 százalékos különadóját, mert megállapította, hogy az sérti a felperes N.K.M. tulajdonhoz való jogát.

A bírósághoz fordult Hagyó Miklós is, akit vesztegetéssel, okirathamisítással és hivatali visszaéléssel is vádolt az ügyészség, emiatt le is tartóztattak. Ő többek között a fogva tartása körülményeit és azt kifogásolta, hogy nem tarthatta a kapcsolatot a családjával. A bíróság pedig igazat adott neki és kártérítést ítélt meg számára.

Baka András, a strasbourgi bíróság volt bíráját pedig szerinte azért váltották le 2011-ben a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéből, mert kifogásolta a kormány jogalkotó tevékenységét, ezért volt munkáltatójához, a strasbourgi bírósághoz fordult. Szerinte úgy távolították el, hogy az többek között a véleménynyilvánítási szabadságát sértette. Miután Baka hazatért Strasbourgból, 2009-ben választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A kormányváltás után Baka kritizálta az igazságszolgáltatási rendszer átalakítását és a büntetőeljárási törvény módosítását is. 2011-ben, a Legfelsőbb Bíróság átnevezésével és az új Alaptörvény hatályba lépésével kapcsolatban váltották le, az ügyben még nincs strasbourgi döntés.

Uj Péter, az Index volt főszerkesztője pedig azt írta egy cikkében az állami Tokaj Kereskedőház boráról, hogy „szar", amiért a cég beperelte őt. Minden magyar bíróság a bor gyártójának adott igazat, becsületsértésként értékelte a „szarozást". Aztán jött Strasbourg, és ítéletében megállapította, hogy egy cég hírneve megsértésének (szemben egy ember jó hírnevével) „nincs erkölcsi dimenziója", ezért fontosabb a véleménynyilvánítás szabadsága, mint a cég jó hírneve. Vörös csillagot viselni szintén a strasbourgi bíróság ítélete miatt nem bűncselekmény.

A legnagyobb, legjobb, legrégibb

A második világháború után mindenki megdöbbent az átélt borzalmaktól, meg attól, hogy a náci Németország minden törvényt betartva tudott milliókat megölni vagy megfosztani a jogaiktól. A nürnbergi perben gond volt, hogy a háborús bűnösök az országuk törvényeit nem szegték meg, ezért utólag kellett „kitalálni" azokat a szabályokat, amelyek megsértéséért elítélték őket.

Ebben a környezetben jött rá a világ, hogy meg kell fogalmazni az értékeket (nem elég csak a demokrácia formáit betartani): ezek lettek az emberi jogok. Sorra születtek meg az emberi jogi egyezmények, Európában 1950-ben az Emberi Jogok Európai Egyezménye.

A strasbourgi bíróság az Európa Tanács keretében jött létre. Az ET-nek Fehéroroszország kivételével minden európai ország tagja: Oroszország, Törökország, Azerbajdzsán és Örményország is. A bíróság így 47 ország nagyjából 800 millió polgárának alapvető jogai felett őrködik.

90 százalék megy a kukába

A bírósághoz érkező kérelmek 90 százalékát visszadobják, mert formailag hibásak, ugyanis elég szigorú feltételeket támaszt az egyezmény a panaszosokkal szemben.
Ilyen például az, hogy csak egy hat hónapos időszakon belül lehet a bírósághoz fordulni, és ki kell meríteni az összes hazai hatékony jogorvoslatot, polgári perekben például el kell menni a Kúriáig.
A feltételeket részletesebben megismerheti ebből a videóból, de a kérdés bonyolult, célszerű jogásszal konzultálni. Jövőre pedig ezek a feltételek tovább szigorodnak majd.

Dönthet, és ez nem akármi

A bíróság kötelező döntéseket hozhat, és ez teszi különlegessé. A hasonló feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek, mint például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, vagy az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó Velencei Bizottság ajánlásokat fogadhat el vagy véleményezhet.

A strasbourgi bíróság 1959 óta létezik, ezzel a világ legrégebbi nemzetközi emberi jogokat felügyelő bírósága. Azóta szerte a világon kialakítottak hasonló szervezeteket, de a legnagyobb tapasztalattal, hagyományokkal és presztízzsel a strasbourgi bíróság rendelkezik: a 2006-ban létesült afrikai emberi jogi bíróságnak például az európai testvérszervezet munkatársai adnak tanácsokat.

A strasbourgi bíróság a jogsértésekért pénzbeli kártalanítást ítélhet meg, nem semmisítheti meg például a magyar bíróság döntését vagy a törvényeket, mint az Alkotmánybíróság. A bíróság felszólíthatja viszont az államokat, hogy vizsgálják felül a törvényeiket, ha azok sértik az egyezményt, de ez ritkán fordul elő. A 98 százalékos adó ügyében például a bíróság megállapította, hogy a tulajdonhoz való jog sérült, de Magyarországot mégsem szólították fel a törvény megváltoztatására. Az elítélt államok a kártérítés kifizetésén kívül meg szokták tenni az egyéb szükséges lépéseket is (törvények megváltoztatása, ítéletek felülvizsgálata), hiszen ha ezt nem teszik, újabb ügyek indulhatnak az ország ellen, ahol a döntés már előre borítékolható.

Gyakori az is, hogy ha sok hasonló ügy van folyamatban egy ország ellen, akkor az első elmarasztalás után a kormány nem várja be a többit, hanem egyezséget ajánl az érintetteknek. A 98 százalékos különadó ügyében N.K.M.-et képviselő Karsai Dániel ügyvéd szerint 60-70 hasonló per lehet folyamatban. A kormány egyelőre nem döntött arról, hogy egyezséget ajánljon a többi kérelmezőnek, vagy esetleg a bíróság Nagykamarájához forduljon jogorvoslatért, az erre nyitva álló határidő jövő héten telik le. A kormány szerdán fog dönteni a nagykamarai eljárás esetleges megindításáról, ha ezt nem teszi meg, az eredeti döntés válik véglegessé, és a kormánynak meg kell fizetnie N.K.M.-nek nagyjából ötmillió forintot.

A bíróság 47 bíróból áll, de nem minden bíró vesz részt minden döntésben, hanem első fokon hét bíróból álló kamarák döntenek az ügyekről. Ha valamelyik félnek nem tetszik az ítélet, fordulhat a bíróság Nagykamarájához, ahol tizenhét bíró vesz részt a döntésben.

Ez nem fellebbezés, sokkal inkább egy „alázatos kérelem", a bíróság ugyanis indokolás nélkül dönt arról, hogy a Nagykamara foglalkozni akar-e az üggyel: ha nem fogadják el a kérelmet, az eredeti döntés véglegessé válik. A nagykamarai eljárások ennek megfelelően nagyon ritkák.

Idióták, de azért fizetünk nekik

Azt, hogy az ítéleteket az államok végrehajtják-e, az Európa Tanács egy bizottsága felügyeli. Ha egy ország nem fizeti meg a kártérítést, a Miniszteri Bizottság nyilvánosságra hozza ezt – és nagyjából ennyit tud tenni. A fő nyomásgyakorló erő a nyilvánosság: az országoknak diplomáciailag túlságosan kellemetlen, ha nem fizetnek. Magyarország sem akarta eleinte kifizetni a vöröscsillag-ügyben megítélt kártérítést, Kövér László még le is idiótázta a strasbourgi bíróságot, aztán a kormány mégis fizetett.

A bíróság költségvetése idén körülbelül húszmilliárd forint, Magyarország hozzájárulása az egész Európa Tanács 71 milliárdos költségvetéséhez 520 millió forint. A befizetés mértékét a lakosságszám és a GDP alapján határozzák meg, a legnagyobb befizetők közt van Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság.

Szaddám Magyarország ellen

Lehetőség van arra is, hogy ne magánszemélyek, hanem államok indítsanak pert egymás ellen, noha az ilyen esetek nagyon ritkák. A legfrissebb ilyen ügy Grúzia és Oroszország között zajlik. „Civilek százai sérültek, vagy haltak meg, több mint háromszázezer embernek kellett elhagynia az otthonát Abháziában és Dél-Oszétiában", írja beadványában Grúzia. A két szakadár terület (Abházia és Dél-Oszétia) hovatartozása miatt kirobbant 2008-as orosz–grúz háború után fordult az emberi jogi bírósághoz Grúzia. A bíróság még nem döntött az ügyben, de „felhívta a feleket, hogy tartsák be az egyezményben vállalt kötelezettségeiket", különös tekintettel az élethez való jogra.

Csak az egyezményt aláíró országok ellen lehet pert indítani a bíróságon, ezért nem döntöttek Szaddám Huszein volt iraki diktátor ügyében sem. Az emberiség elleni bűnöket elkövető kegyetlen diktátor európai államok (köztük Magyarország) ellen indított eljárást, miután az USA által vezetett szövetséges erők megszállták hazáját és őt is letartóztatták. A volt diktátor a beadványa szerint attól félt, hogy egy kirakatper után fogják kivégezni, ami az európai emberi jogi egyezményt egyértelműen sérti. A bíróság csak az egyezményt aláíró országokkal szemben (például Magyarország esetén) járhat el: ez volt a veszte Szaddámnak is. A bíróság nem foglalkozott érdemben az ügyével, mert nem látta bizonyítottnak, hogy nem az USA, hanem európai államok tartóztatták le őt, jóllehet sok NATO tagállam vastagon benne volt Irak megszállásában. Szaddámot később kivégezték.

Keleten megkínoznak, délen lassúak

A legtöbb jogsértést Törökország, Olaszország és Oroszország követi el, de nagy különbség van az országok közt. Olaszországot például az esetek messze legnagyobb részében „csak" azért ítélik el, mert a perek túl sokáig (akár évekig is) húzódnak. A Magyarország ellen megnyert ügyek majdnem háromnegyede szintén erről szól, de Törökországot vagy Oroszországot gyakran kínzás, vagy jogellenes letartóztatás miatt ítélik el.

Törökország a kilencvenes években és a kétezres évek elején nem tisztelte a kurd kisebbség jogait (a kurdok egy csoportja pedig terrortámadásokat követett el), gyakoriak voltak az olyan ügyek, ahol a börtönben kínozták a kurd fogvatartottakat, vagy egyszerűen felgyújtották a terrorizmussal gyanúsított emberek házát. Egy terrorista kapcsolatokkal gyanúsított család tizenhét éves lányát meztelenre vetkőztetve préselték egy nagy gumiabroncsba, körbe-körbe görgették a szobában, miközben nagynyomású hideg vízzel locsolták. Később megerőszakolták és súlyosan bántalmazták is, de volt olyan is, aki belehalt a kínzásba, írja Grád András A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyvében. Ezek persze mind egyezménysértőek voltak, a helyzet viszont megváltozhat, mert a török kormány megegyezett a kurdok radikális szárnyával.

Magyarországot a legtöbb esetben az elhúzódó eljárások miatt ítélik el, nem csoda, hogy a kormány mindent megtesz a bírósági ügymenet felgyorsításáért. Ez nem megy zökkenőmentesen, a Velencei Bizottság bírálta például a reformot, a kormány ezután némileg visszalépett, de a legfrissebb adatok szerint a bíróságok hatékonysága javult.

Sok ügyben a magyar börtönök túlzsúfoltsága vagy a fogva tartás sanyarú körülményei miatt perelték be az országot. A strasbourgi bíróság nem csak a legnagyobb ügyekben dönt, hanem „aprópénzre váltja" az emberi jogokat: egyéni panaszokat bírál el, és így kényszeríti az államokat az alapvető jogok tiszteletben tartására.

Forrás: index.hu, az eredeti cikkért kattints ide!


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.91.4.56 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »