Budapest: 23.21°
HUF/EUR: 330.36
szechenyi
Hírek » Részletek

Jövőre életbe lép a gyed extra


A jelenlegi szabályozás miatt a munkavállaló gyermekének születése a munkaadó és a munkavállaló között komoly feszültséget generálhatott, hiszen a szabályozás kimondottan nehezítette, hogy a munkavállaló egyéni és családi érdeke és a munkaadó gazdasági érdeke egyszerre érvényesülhessen. Magyarán: a gyed mellett nem dolgozhatott az anya, a munkaadó pedig nem tudta kivárni a 2 évet, sőt sokszor többet. 2014-től azonban megszűnik a gyermek 1 éves korától az anya gyed melletti foglalkoztatásának tilalma.

Azoknak az édesanyáknak, akik a gyermek 1 és 2 éves kora között ma dolgozni kezdenek az ellátásuk összege harmadára, negyedére csökken. Még azoknál is, akik heti 30 órás munkát tudnának vállalni, ez az ellátáskiesés valamint a gyermek elhelyezésének pluszköltsége és a felmerülő egyéb költségek növekedése akkora, ami miatt sokan inkább elhalasztották a munkába állást. Pedig a 30 óra az heti 3 nap 8 órás és egy nap 6 órás munkarendet jelentene például. Sajnos a gyakorlatban legális keretek között alig-alig van példa rövidebb idejű munkavégzésre. Mégis, ha kimegyünk a játszótérre, jelentős számú anyukát találunk, akik nem bízzák hosszú napokra másra a gyermeküket, de valamennyit - sokszor heti egy-két fél napot - mégis dolgoznak. A családokban az igény megvan, de a szabályozásunk a gyed végéig ellenérdekeltté tette az anyákat a legális munkavállalásra a gyermek mellett - még akár részmunkaidőben is.

Tudnunk kell azt is, hogy ha a munkavállaló hosszabb időre kiesik, akkor a munkaadók általában pótolják, azaz helyére új munkatársat vesznek fel. A gyakorlatban az 1 évnél hosszabb időre kieső munkatársat általában már nem a meglevő kollégákkal helyettesítik, míg a rövidebb idejű távolmaradásnál még sok helyütt megpróbálják a meglevő humán erőforrásokból akár átszervezéssel megoldani az időszakos helyettesítést. Ha a munkáltató pótolta vagy a munkakört megszüntette, az komoly gátja a későbbi visszatérésnek. Ennek oka, hogy az új kolléga tudása naprakész, ismeri a napi ügyeket, a szervezeti folyamatokban friss kapcsolataival nagyobb hatékonysággal tud részt venni, mint az évekre távol maradó régi munkatárs. A pótlás idejére történő szigorú előírások (pl. a határozott idejű szerződési kötelezettség előírása, vagy más jogi megkötések) sokszor a való életben nem elég hatékony megoldások arra, hogy a gyermeknevelés mellett az anyák meg tudják tartani a munkájukat. Érzékelhető, hogy az előírások szigorításának megtartásával az ellenérdekeltséget is fel kell oldani. 

A gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások rendszere

Hazánkban a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások többnyire a többi országot megelőzve, úttörő módon kerültek kialakításra. A GYES rendszerét 1967-ben vezetették be, célja az akkor 1,8 körüli termékenységi arány növelése volt, a hetvenes évek végéig 2 fölötti termékenységi arányt eredményezett. Majd egy újabb születésszám csökkenés ellensúlyozására 1985-ben bevezették a keresetarányos GYED-et, ami szintén unikális volt a maga idejében.

Az első komoly pofont az ellátási rendszerünknek az 1995. márciusában elfogadott "Bokros csomag" adta, amely többek közt meg kívánta szüntetni a GYED-et. 1995-ben még 128 ezer fős igénybevevői létszám 1998. április 15-re lenullázódott. Közben a termékenységi arány 1997-re lecsökkent 1,4 alá, és azóta folyamatosan alatta van. Megjegyzendő, hogy az 1997-es évben volt a magyar női foglalkoztatási ráta is minimumponton, 44,8%-on.

A GYED ismételt bevezetésére az előző Orbán kormány alatt 2000-től nyílt lehetőség.

Második komoly nehézséget a GYES 3 évről két évre történő csökkentésével kellett megélnünk, amiről 2009. júniusában a Bajnai kormány döntött. 2010. május 1-én lépett volna hatályba ez az intézkedés, de a jelenlegi kormány visszaállította a GYES 3 éves időtartamát még mielőtt a negatív hatása érzékelhető lett volna.

A gyermekvállaláshoz és a kisgyermekes anyák foglalkoztatásához kapcsolódó intézkedések negatív hatásai szinte azonnal kimutathatók a termékenységi ráta csökkenésével. A pozitív hatásokra is gyorsan egy-két éven belül reagál a termékenységi ráta, hisz már 2012-ben 1,34-es értékre emelkedett, ami az utóbbi 15 év egyik legmagasabbja. Fontos látni azonban, hogy mivel a "Ratkó-unokák" nagy létszámú generációja kikerül a szülőképes korból, ezért nem biztos, hogy a rátaemelkedés látványos születésszám emelkedést is magával hoz. Az egyre kisebb létszámú női korcsoportok miatt még ha magas termékenységi rátát tudunk is elérni, sajnos lehet, hogy kevesebb születést jelent, mint az 10-15 évvel korábban volt.

A GYED melletti munkavégzés tilalmának feloldása kapcsán vizsgáljuk meg alaposabban a TGYÁS-t és a GYED-et.

A TGYÁS pontosan követi az átlagkeresetet, akkora az összege, mint a táppénznek, így az első félévben a családi jövedelem csökkenése nem jelentős. A GYED-et a szüléskor állapítják meg, az akkori átlagjövedelemből kerül kiszámításra az adott az évben érvényes maximumérték figyelembe vételével. A maximum érték a minimálbér 140%-a. Példaképpen egy 2011. decemberben született most 2 éves gyermek édesanyjának, akinek a szülés előtt nagyobb volt az átlagkeresete 156 ezer forintnál, az akkor érvényes maximális GYED-et 109,2 ezer forintot állapítottak meg, s ma is ennyit kap annak ellenére, hogy a minimálbér, s ezzel együtt a maximális GYED már jelentősen megemelkedett. A "GYED-plafon" miatt látható, hogy kb. 30%-kal kevesebb az átlagos GYED összege az átlagos TGYÁS-nál, amiből következik, hogy nagyon sok család esetében komoly jövedelem-kiesés mutatható ki a GYED ideje alatt.

E mellett a gazdasági motiváció mellett a tudás és a napi tapasztalatok amortizációjából fakadó foglalkoztathatóság csökkenés kockázata is arra inspirálja a családokat, hogy akár először csak heti két félnapra gyorsan vissza szeretne menni sok ma GYED-en levő anya dolgozni. Többen nem szeretnék a gyermeküket heti 5 napon át több mint 30 órára bölcsődébe adni, mert igényük van arra is, hogy a lehető legtöbb időt együtt tölthessék.

A hazai rendszer rugalmatlansága miatt akaratukon kívül kiszorulnak a munkaerő-piacról azok az anyák, akik nem tudnak teljes munkaidőben munkát vállalni a gyermek mellett. A rugalmasság növelésének szükséges feltétele lett mára a GYED melletti foglalkoztatási tilalom feloldása.
2012-ben a KSH mérése szerint a GYES és GYET-ben részesülő 207 ezer főből minden tízedik dolgozott, alig több mint 20 ezer fő. Nagyon alacsony azon nők száma is, akik lemondtak az ellátásról a gyermek 3 éves kora előtt azért, hogy heti 30 óránál nagyobb időre térjenek vissza a munkaerőpiacra.

Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos írása a Portfolio.hu oldalról

Hivatkozás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/ngm_komoly_gatat_old_fel_a_gyed_extra.192013.html
Cimkék: gyed

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.212.90.230 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »