Budapest: 31.19°
HUF/EUR: 332.57
szechenyi
Hírek » Részletek

Gyed Extra


2014. január 1. napjától életbe lép a „GYED extra”, melynek következtében az egészségbiztosítás vonatkozó pénzbeli ellátásait érdemes röviden áttekinteni. A szabályozás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben jelenik meg.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kommentárokat itt is óvatosan kell használni, mert sokszor a háttér információkat a törvényjavaslat miniszteri indoklásából nyerik, s nem olvassák hozzá a törvényt, amely ráadásul sok esetben nem teljesen a beterjesztett törvényjavaslatnak felel meg. Most lássuk mit is takar a „GYED EXTRA”.

Eddig a következő ellátásokra lehetett jogosultságot szerezni: Az első pénzbeli ellátás, amire a szülő nő jogosult, a terhességi gyermekágyi segély, ami 168 nap jogosultságot jelent, amennyiben az érintett a szülést megelőző 2 évben 365 napon át biztosított volt, illetve ha a biztosítás tartama alatt vagy annak megszűnését követő 42 napon belül szül. Ez az időtartam kezdődhet a szüléssel vagy azt megelőzően legfeljebb 28 nappal. Ezt követően a biztosítás időtartamától függő, maximum 2 éves időszakra GYED jár (ikreknél +1év), melyet további 1 éves időtartamban a GYES követhet alap esetben. Ezek a jogosultságok a GYED vonatkozásában a következőképpen változtak:

Elsőként rögzíteni kell, hogy a szabályozás kedvező változást jelent a szülőknek, akik feltehetően a választások közeledtéből is profitálnak. A legfontosabb változás az, hogy a szülő a GYED folyósítása alatt dolgozhat anélkül, hogy a folyósítást szüneteltetni kellene. Az új szabály értelmében a gyermek 1 éves korát követően korlátlan időtartamban lehet munkát vállalni a GYED folyósításával egyidejűleg. A változás a hatályba léptető rendelkezések alapján a 2014. január 1. napját megelőzően született gyermekek szüleire is vonatkozik. Kivételt az a rendelkezés jelent, miszerint nem jár gyermekgondozási díj, ha a GYED első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez (kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal). Ez a pont az eredeti törvényjavaslatban még nem szerepelt. Amennyiben a szülő korábban már visszament dolgozni, és ezért a folyósítást szüneteltették, kérelmére a folyósítást a jogosultság hátralévő időtartamára ismét folyósítani kell. Amennyiben GYES-t kapott, erről le kell a GYED igénylése előtt mondania. Fontos, hogy a kiesett idővel a jogosultsági időt nem lehet meghosszabbítani, valamint, hogy a folyósítás nem automatikus.  

A korábbi szabályozás szerint amennyiben az ellátás folyósítása időtartamában újabb gyermek született, akkor a szülőnek az ellátásokból választani kellett, de mindegyik nem járt számára. Az új szabályozás alapján azonban a gyermekek után járó jogosultságok párhuzamosan megilletik a szülőt. Ennek azonban van egy korlátja, szükséges, hogy egy gyermek 2014. január 1. napját követően szülessen. Az ellátásokat bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egy szülő részesülhet az ellátás(ok)ban.

Fontos változás az is, hogy ikrek 2013. december 31. napját követő születése esetén a jogosultság egy évvel meghosszabbodik, de nem duplázódik.

Végül pedig bevezetésre kerül az un. diplomás GYED intézménye. Erre az a 2013. december 31. napját követően született gyermek anyja jogosult, aki a hallgatói jogviszonya fennállása alatt vagy annak megszüntetését/szünetelését követő 1 éven belül szül. További feltétel a törvényben meghatározott mértékű, aktív hallgatói jogviszonnyal való rendelkezés, a gyermek saját háztartásban való nevelése, az állampolgárság, valamint a bejelentett magyarországi lakóhely. Ennek az ellátásnak azonban mind az összege, mind pedig az időtartama eltér az általános szabályoktól. Az ellátás a szülést követő 1 évig jár, annak összege pedig a képzés szintjétől függ (alap vagy mester). Alapképzésben részt vevő hallgató esetén a GYED havi összege a minimálbér 70%-a, míg mesterképzés esetén a garantált bérminimum 70%-a.

A törvényjavaslat célja a munkaerőpiacra történő visszatérés támogatása. A tapasztalat ugyanis azt mutatja a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint, hogy hosszúnak bizonyul az a néhány év, amit az anyuka a munkaerőpiactól távol tölt. Egy év elteltével ugyanis általában nem kerülhető már el a munkakört is érintő átszervezés. Ezzel összefüggésben Szalai Piroska miniszteri biztos cáfolta, hogy ne lennének védve a munkaerőpiacra visszatérő anyukák. Hozzátette azonban, hogy azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyuk megszüntethető, annak azonban komoly törvényi korlátai vannak. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a 2012. július 1. napjával hatályba lépő új Mt. megváltoztatta a felmondási tilalmak körét. A felmondási tilalom ugyanis a korábbi szabályok alapján az anyát akkor is megillette, amennyiben a fizetés nélküli szabadságát megszüntette. A szabályozás tehát egyértelműen kedvezőbb volt. A hatályos törvény szerint jelenleg a felmondási tilalom csupán abban az esetben érvényesül, amennyiben a gyermek 3 éves koráig a fizetés nélküli szabadság igénylésre kerül (Mt.65.§(3)(c)). Amennyiben azonban az anyuka úgy dönt, hogy visszatér dolgozni, rá egy külön törvényrész vonatkozik (6. bekezdés), mely szerint a munkaviszony korlátozással, de megszüntethető. Visszatérés esetén így a munkáltató a munkaviszonyt a munkavállaló képességére, illetve a munkáltató működésére hivatkozva megszüntetheti. Ennek feltétele, hogy nincs a munkáltatónál az érintett képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő munkakör vagy az erre vonatkozó ajánlatot a munkavállaló elutasítja. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a munkáltatók nagyobb erőfeszítés nélkül tudnak olyan indokot is találni, mely valamennyi munkakör vonatkozásában fennáll. Az sem ritka, hogy a munkáltató olyan „megfelelő” munkakört ajánl fel, amelyet az érintett érthető módon nem fog elfogadni. Abban a miniszteri biztosnak azonban igaza van, hogy a munkaviszony azonnali hatályú felmondással is megszüntethető, melynek azonban komoly feltételei vannak a törvényben.

Végezetül érdemes azt is kiemelni, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák sincsenek biztonságban. Az új Mt. elfogadásakor ugyanis az a szemlélet kerekedett felül, mely szerint a munkáltatókat sújtó túlzott terhek egyértelmű könnyítése szükséges. A jogalkotó 2011-12-ben ugyanis úgy vélte, hogy a felmondási tilalmak korábbi rendszerét sem az európai gyakorlat, sem pedig szociálpolitikai szempontok nem támasztják alá (Széll Kálmán Terv). Ennek keretében igény merült fel a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályrendszer átalakítására a kismamák vonatkozásában is. Ennek az lett az eredménye, hogy ugyan felmondási tilalom alatt állnak a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt, ám a jogellenes munkaviszony megszüntetéshez nem szabtak érdemi jogkövetkezményt. Az átalány jellegű kártérítés megszűnt, a kismamának elmaradt jövedelme (egyetlen érdemi kártérítési jogalap) pedig nincsen. A kismama vagy ezt választja (de ez nincsen) vagy pedig a munkáltatói felmondás esetén a felmondási időre járó távolléti díj összegét, ami valljuk be, sovány vigasz. A felmondási idő a jelenlegi Mt-ben ugyanis 30 nap, ami 20 éves munkaviszony esetén emelkedik csupán 60 napra. Sok munkáltatónak azonban 1 (max.2) havi távolléti díjat megér a jogellenes elbocsátás, ráadásul az új kolléga már helyben van. Nem véletlen, hogy a Kúria is kezdeményezi a munkaviszony jogellenes megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítását, mivel az jelenleg a jogkövető magatartást szerintük sem ösztönzi.

Dr. Kéri Ádám

Cimkék: Gyed Gyed extra

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.211.135.32 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »