Budapest: 25.82°
HUF/EUR: 339.15
szechenyi
Hírek » Részletek

Budapesti nemzetközi eszmecsere a migráns munkavállalók helyzetéről


Március 20-án és 21-én egy nemzetközi workshopban nyitotta meg a LIGA Szakszervezetek a brit TUC-vel és a román CARTEL-ALFÁ-val partnerségben folyó migrációs projekt eseményeinek sorát Budapesten.

Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló projekt címe „Migráns munkavállalók információs hálózatának fejlesztése nemzetközi szakszervezeti együttműködés keretében”, mely 2013 novemberétől 2014 októberéig tart, és a tervek szerint ez alatt az idő alatt nem csak a budapestihez hasonló eszmecserére nyílik lehetőség Londonban és Bukarestben is, hanem már elindult egy, a migráns munkavállalókat támogató, és fórumként szolgáló honlap, melynek tartalma és szerkezete folyamatosan frissül. Emellett a három partner vállalta, hogy mélyreható kutatásra alapozott tanulmányokat készít a három ország migrációs helyzetéről, valamint, hogy három nyelven a témában információs anyagokat hoznak létre, valamint terjesztenek, melyek hasznos tájékozódási pontok lehetnek az idegen országban munkát vállalni kívánók számára.  A Projekt lezárása egy 2014. szeptemberi, nagyszabású konferencia lesz Budapesten.

A konferencia első szakmai előadását Kelemen Melinda, a projekt koordinátorának megnyitója után Tóth Judit, a Szegedi Tudományegyetem kutató professzora, a magyar országtanulmány készítője tartotta. Előadásában a 30 oldalas tanulmányt ismertette, melynek célja a magyar helyzet kontextusba helyezése, az angol és román helyzettel való összehasonlítása is volt. A Magyarországon élő külföldi munkavállalók aránya 1,4% csupán, azonban az utóbbi években megnövekedett munkaerőkiáralmlás okán az elmúlt időben ún. számok háborúja indult meg, részben a KSH, részben a fogadó országok adatai alapján. A Világbank adatai talán egy olyan adat, melyre lehet támaszkodni, ez alapján kb. 500.000 magyar munkavállaló dolgozik külföldön. Így elmondható, hogy 5-9% közötti a külföldön dolgozók aránya. A küldő országokban (mint Magyarország, de Románia is) általában erős taszító tényezőket figyelhetünk meg, melyek az elvándorlás felé ösztönzik a munkavállalókat. Magyarországon taszító tényezők közé sorolható a növekvő munkanélküliségi ráta, mely 11% körüli, valamint a magas adóterhelés, az alacsony munkajövedelmek, a háztartási hitelszintek mértéke, és a szociális transzferek alacsony szintje. A magyar szakszervezetek azt támogatták, hogy a kormány részéről ne legyenek korlátozó intézkedések.

Tóth Judit elmondta, hogy Nagy Britannia vonzereje folyamatosan nő, ebben nagy szerepe van a nyelvnek, a jelentős bérszínvonal-különbség, valamint az, hogy a diaszpóra-hálózat folyamatosan növekszik, ez azt jelenti, hogy a kinti tartózkodást számos cég, szervezet támogatja.

A magyar kormány 2013-ban elfogadott egy migrációs politikát, mely egy 100 oldalas dokumentum, és a „szabályozott nyitottság” politikáját követi a szakképzett munkavállalók felé – ez azt implikálja, hogy a szakképzetlen munkaerőt szelektálja, azaz főként a szakképzett munkaerőnek ad zöld utat. Fontos kiemelni, mondta el Tóth Judit, hogy Magyarország nem részese egyetlen olyan nemzetközi egyezménynek sem, mely a migráns munkavállalókat, illetve családjaikat védené, holott a kiáramló munkaerő már nagyobb létszámú, mint az ideérkező. Miután az ILO, az Európa Tanács és az ENSZ is több ízben kezdeményezte ezek kiterjesztését, (pl. az au-pair egyezmény) sem vett ezekben részt a magyar kormány. Az Európai Szociális Charta 18-19. cikkét Magyarország nem vállalta (ez opcionális rendelkezés volt). Magyarország tehát mintha elzárkózna ezek elől, így elmondható, hogy konzervatív, védekező álláspontot képvisel. A brit hozzáállás 2004 óta a nyitott kapuk elvét vallja, mely úgy tűnik, hogy lassan véget ér. Jelenleg megszorító intézkedések irányába indul el a tendencia.

A magyar és a brit munkajogi helyzet helyzetben nagy különbsége, hogy a magyar jogrendszer a Munka Törvénykönyvében egységesen lép fel, mely kis kivételeket enged, ezzel szemben a brit szabályozás nagyon fregmentált.

A munkaerő-kölcsönzés szerepe a brit jogrendszerben nem tisztázott, melynek hátrányait a magyar munkavállalók is megérzik. Számos visszaélés tapasztalható, az állami ellenőrzés gyenge. Növekszik ugyanakkor az önfoglalkoztatás száma, a briteknél ez döntően a román és a bolgár munkavállalók között jelenik meg. Magyarországon a szabályozás nem kezeli az önfoglalkoztatottakat olyan egyértelműen, mint a brit. Bizonyos szektorokban jobban elterjedt az önfoglalkoztatás, ilyen az építőipar, vagy a vendéglátás, melyek esetén sokkal kisebb a szociális védelem. Az ifjúsági munkanélküliség mindkét országban igen magas, Magyarországon az általános munkanélküliség is magas, míg a briteknél nagyobb a különbség az ifjúsági és az általános munkanélküliség aránya között. Szintén közös vonás, hogy a közszférában foglalkoztatottak száma nagyon magas, minden ötödik munkavállaló közalkalmazott. A briteknél tervezik ennek a szisztematikus csökkentését, Magyarországon nincs erre vonatkozó terv.

A legmagasabb és legalacsonyabb bérek közti különbség mindkét országban folyamatosan mélyül, Magyarországon kettős szerkezetű a munkaerőpiac, egyrészt léteznek a magas technológiájú multicégek, valamint a KKV-k, mely a magyar munkaerőpiac 95%-át teszi ki. Nincs tehát egészséges munkaerőpiaci szerkezet, így a két munkaerőpiac a recessziós helyzetekre máshogy reagál.

Mindkét országban létezik minimálbér, melyet jogszabály rögzít, a magyar rendszerben elkülönülnek a közalkalmazottak, a diplomások és a diploma nélküliek. A brit rendszerben az életkor játszik szerepet, illetve az, hogy a munkavállaló igénybe vesz-e szállást, ellátást.

Az előadás kitért még arra, hogy jelenleg milyen információs források állnak a migráns munkavállalók rendelkezésére, valamint, hogy ezeket hogyan lehetne bővíteni, fejleszteni a projekt által kialakított honlapon, illetve szóróanyagokon.

A délutáni szekciót Georgiev Tsanko, a bolgár Podkrepa szakszervezet képviselője nyitotta meg. Előadásában bemutatta a bolgár munkaerőpiac összetételét migrációs szempontok alapján. Ezt követően a horvát és a lengyel résztvevő is bemutatta országát.

Rosa Crawford, a brit projektpartner, a TUC részéről az Angliában dolgozó migráns munkavállalók szakszervezeti taggá való szervezéséről beszélt. Elmondta, Anglia nem vezetett be ideiglenes intézkedéseket, azaz papíron 2004 óta valóban megnyíltak a lehetőségek. A baloldali munkáspárt szavazta meg ezt a rendeletet, mely egy vizsgálat eredményeire támaszkodott, miszerint a brit munkaerőnek hatalmas kapacitása van, főleg a munkaerőpiac alsóbb szintjein. A munkaerő-elmozdulás következtében azonban valóban olyan üggyé vált a migráció, melyet kezelni kellett.

A román helyzetről Florina Panainte, a román projektpartner, a CARTEL-ALFA képviseletében beszélt. Elmondta, hogy Románia Magyarországhoz hasonlóan küldő ország, becslések szerint 3 millió román állampolgár dolgozik külföldön, melyek egy része nem regisztrált munkavállaló. Nem lehet tudni pontosan a migráns munkavállalók számát. A jelenség az uniós csatlakozással, 2007-ben nőtt meg jelentősen, Spanyolország, Görögország és Portugália volt a cél, becslések szerint Németország és Anglia lesznek az új célpontok.

A délután hátralévő részében a résztvevők csoportokra oszlottak, három munkacsoportban beszélték meg a következőket:

  1. Milyen közös problémákat tudnak felvázolni a migrációs jelenséggel kapcsolatban, melyekkel foglalkozni kell?
  2. Milyen közös javaslatokat lehet hozni, milyen vállalásokat lehet tenni az együttműködésre?
  3. Milyen javaslatokat lehet tenni a készülő szórólapokra és brosúrákra?
  4. Milyen javaslatokat lehet tenni a készülő honlap tartalmával kapcsolatban?

A második napon Marco Cilento, az ETUC tanácsadója nyitotta meg előadásával, melyben az ETUC migrációs politikáját és projektjeit ismertette. Az ETUC határozata alapján a migráció az egyik legfontosabb ügy, egyenlő hozzáférés és egyenlő bánásmód elve a legfontosabb. Európának jogi csatornákat kell nyitnia a szabad mozgás érdekében, hogy a migráció ne fenyegetettséget jelentsen. Elmondta, hogy tisztább európai szintű szabályozásra van szükség, nem csak szűkítő szabályozások kellenek. Az illegális munkavállalók helyzetét is kezelni kell, valamint a szakszervezeteknek is fel kell venniük a migrációs politikát a prioritásaik közé.

A konferencia zárásaként a három munkacsoport számolt be az előző napi csoportmunkáról, valamint a résztvevők visszajelzéseikben javaslatokat tettek a projekt sikeres folytatása érdekében.

Hivatkozás: http://www.migrantinfo.eu/
Cimkék: migráns migráció
Galéria

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.226.243.130 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »