Budapest: 13°
HUF/EUR: 331.08
szechenyi
Hírek » Részletek

Európai Üzemi Tanácsok


Az üzemi tanács a munkavállalói részvétel egyik formája, tehát nem érdekképviselet. Nem rendelkezik kollektív szerződéskötési jogosultsággal és nem illeti meg a sztrájk jog sem. Érdemes megnézni azt, hogy mi is az Európai Üzemi Tanács, és miért van rá szükség.

Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok (EÜT)

Az Európai Unió alapja az egységes belső piac. Az ezen a piacon működő vállalkozások, illetve vállalkozás csoportok jellemzője az egyesülés, azaz az, hogy egyre nagyobb társaságokká olvadnak össze. Ennek az a gyakorlati következménye, hogy a különböző tagállamban dolgozó munkavállalókra olyan szabályok, üzletpolitikák vonatkoznak, amelyeket más országban hoznak meg, ám az életüket jelentősen befolyásolják. Ezekbe a döntésekbe a munkavállalók nagy része nem szólhat bele, illetve azok megismerése is sok esetben problémát jelent. Ezért határozta el azt az Európai Unió, hogy meg kell teremteni a munkavállalói részvétel lehetőségét – a tagállami üzemi tanácsok mintájára - uniós szinten is. Az EÜT célja az, hogy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak a transznacionális (határokon átnyúló) tájékoztatáshoz, valamint konzultációhoz való jogát biztosítsa. A jogintézmény létrehozása 1994-ben történt a 94/45/EK irányelv által. A sikerét jelzi, hogy az ezt követő 20 évben közel 1000 EÜT jött létre, melyek hozzávetőlegesen 15 millió alkalmazottat képviselnek.

Alapfogalmak

Ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mik is az európai üzemi tanácsok, ismernünk kell néhány fontos alapfogalmat.

Közösségi szintű vállalkozások

Ez a jogintézmény (EÜT) a közösségi szintű vállalkozásokra vonatkozik, nem mindegyikre tehát. Ilyennek minősül a tagállamokban működő, legalább 1 000 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, amely legalább két tagállamban tagállamonként legalább 150 munkavállalót foglalkoztat.

Közösségi szintű vállalkozáscsoport

Ez a jogintézmény nem csak az egyszerűbb, kisebb méretű vállalkozásokat, hanem a vállalkozáscsoportokat is lefedi. A közösségi szintű vállalkozáscsoport olyan vállalkozáscsoport, amely a tagállamokban legalább 1 000 munkavállalót foglalkoztat, különböző tagállamokban legalább két vállalkozáscsoporttal rendelkezik, és egy tagállamban legalább 150 munkavállalót foglalkoztató, legalább egy vállalkozáscsoporttal és legalább egy további, egy másik tagállamban működő, legalább 150 munkavállalót foglalkoztató vállalkozáscsoporttal rendelkezik.

Transznacionális tájékoztatás

A tájékoztatás célja kizárólag az, hogy a munkavállalók a transznacionális kérdésekkel tisztában legyenek, azokba beleszólásuk legyen. Azért korlátozódik a tájékoztatás csupán ezekre a kérdésekre, hiszen a  pusztán egy országot érintő kérdésekben a tájékoztatást a hazai üzemi tanács megfelelően biztosítja. Erre tehát nem kell az uniónak koncentrálnia. Transznacionális kérdésnek pedig azt a témát kell tekinteni, ami a közösségi szinten működő vállalkozás/csoport egészét vagy legalább 2 különböző tagállamban található legalább 2 telephelyét érinti. Ezen túlmenően az érintett országok számától függetlenül transznacionális az a kérdés is, amelyik a közösségi munkavállalókra gyakorolt hatása alapján jelentős, illetve a tevékenységek tagállamok közötti átruházása is annak minősül.

Tájékoztatás

A tájékoztatás adatok munkavállalók képviselőinek megfelelő időben, módon és tartalommal történő továbbítása a munkáltatók által annak érdekében, hogy azok megismerhessék és megvizsgálhassák az adott tárgykört. A tájékoztatás lehetővé teszi a munkavállalók képviselői számára a lehetséges hatások alapos elemzését és szükség esetén a konzultációk előkészítését a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport illetékes szervével.

Konzultáció

A konzultáció a munkavállalói képviselők és a központi vezetés, illetve bármely megfelelő vezetési szint közötti párbeszéd kialakítása és véleménycseréje olyan időben, módon és tartalommal, ami lehetővé teszi a munkavállalók képviselőinek, hogy a vezetés felelősségének sérelme nélkül a konzultáció tárgyául szolgáló javasolt intézkedésekről kapott információk alapján ésszerű időn belül, a közösségi szinten működő vállalkozáson vagy közösségi szinten működő vállalkozáscsoporton belül figyelembe vehető véleményt alkothassanak. Azt is magában foglalja, hogy írásban, indoklással ellátott véleményt kaphassanak kérdéseikre, észrevételeikre.

Milyen kérdésekben kell tájékoztatni az EÜT-t

A jogszabályok felsorolják konkrétan, hogy melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyekkel összefüggésben a munkavállalókat tájékoztatni szükséges, illetve ahol konzultációra tarthatnak igényt. Ezen túlmenően azonban bármely transznacionális jellegű kérdésre vonatkozóan lehet adatokat kérni. A legfontosabb kérdések a következők:

a) a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport struktúrája, valamint gazdasági és pénzügyi helyzete;

b) az üzleti tevékenység, a termelés (szolgáltatás), valamint az értékesítés valószínűsíthető fejlődése;

c) a foglalkoztatási helyzet és annak várható alakulása;

d) a befektetések, illetve a befektetési programok helyzete és annak várható fejlődési iránya;

e) a szervezetet érintő lényeges változások;

f) az új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetése;

g) vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek, továbbá a termelés áthelyezése;

h) vállalkozások vagy telephelyek összevonása vagy szétválása;

i) vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentése, leépítése, bezárása vagy megszüntetése;

j) a csoportos létszámcsökkentés.

A központi  vezetés megfelelő időben köteles tájékoztatni az európai üzemi tanácsot a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő rendkívüli körülményekről. Ilyen rendkívüli körülménynek minősülnek különösen

a) a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek áthelyezése;

b) a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek bezárása, tevékenységének csökkentése vagy megszüntetése;

c) a csoportos létszámcsökkentés.

Milyen gyakran ülésezik az EÜT

Az EÜT jogosult évente egy alkalommal a központi vezetéssel ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon vagy konzultáljon a vállalkozás gazdasági helyzetéről, illetve annak alakulásáról. Ennek időpontjában és helyében a felek együttesen állapodnak meg. Annak sincsen azonban akadálya, hogy több ülést is tartsanak a felek. Az EÜT ülései nem nyilvánosak.

Hogyan kell az EÜT-t létrehozni

Kezdeményezés

A létesítést elhatározhatja a vállalat központi vezetése, illetve a munkavállalók is kezdeményezhetik. Utóbbi esetben az szükséges, hogy legalább 2 tagállamban működő, legalább 2 vállalkozásnál vagy telephelyen foglalkoztatott 100 munkavállaló vagy ezek képviseleti szervei indítványozzák.

Különleges tárgyaló testület

Ezt követően létre kell hozni az un. különleges tárgyaló testületet. Ennek a feladata az, hogy a központi vezetéssel arról állapodjon meg, hogy kötnek-e az EÜT-t létrehozó megállapodást vagy más módon biztosítják a munkavállalók transznacionális tájékoztatáshoz, illetve konzultációhoz való jogait. Ezen testület tagjait a munkavállalók közül kell kijelölni. Fontos, hogy a tagokat az adott tagállamban a vállalkozás/csoport által alkalmazott munkavállalók számával arányosan kell meghatározni. Minden tagállamban az összes tagállamban alkalmazott munkavállalói létszáma 10%-ának megfelelő mennyiségű munkavállaló után egy helyet kell biztosítani. Ez tehát azt jelenti, hogy meg kell nézni, hogy valamennyi tagállamban összességében mennyi munkavállalót foglalkoztat a vállalkozás. Ezt követően azt kell megnézni, hogy az összmunkavállalói taglétszám 10%-a hány munkavállaló, mivel ennyi munkavállaló jogosult tagállamonként 1 tagot jelölni. Az a tagállam, hol a foglalkoztatotti létszám az összlétszám 25%-át eléri, de kevesebb 50%-nál, még egy személyt, 75% alatt további két személyt, a fölött pedig további 3 személyt jelölhet. A jelölés az üzemi tanács (központi üzemi tanács) feladata, annak hiányában arra a munkavállalói képviselő jogosult.

Az EÜT felépítése, működése

Az EÜT a közösségi szinten működő vállalkozások, illetve vállalatcsoportok munkavállalóinak képviselőiből áll. Tagjait a különleges tárgyaló testület tagjaival azonos módon kell jelölni. A tagok száma a tagállami munkavállalók számával arányos kell, hogy legyen. Minden tagállamot a közösségi taglétszám 10%-a utáni munkavállalói létszám után 1 hely illeti meg. Hasonlóképpen kell alkalmazni a 25-50-75%-os képviseletre vonatkozó szabályt is. A tagokat ebben az esetben is az üzemi tanács (központi üzemi tanács), annak hiányában a munkavállalói képviselő jelöli. Fontos, hogy a jelölésnél a nők és a férfiak arányát figyelembe kell venni !

Előfordulhat, hogy időközben az egyes tagállamokban foglalkoztatott munkavállalók létszáma változik. Ezt az eshetőséget is figyelembe veszi a közösségi jog, amikor úgy rendelkezik, hogy az EÜT összetételét az egyes tagállamok munkavállalói létszámában bekövetkezett változásokhoz kell igazítani időről időre. Ez alapján az igazságos képviselet megvalósul. AZ EÜT egyebekben tagjaiból elnököt, valamint elnökhelyettest választ, tevékenységét pedig ügyvezető bizottság koordinálja.

Mit jelent tagnak lenni az EÜT-ben

Elsőként is a tagok megbízatása 3 évre szól. Tekintettel arra, hogy a munkájuk során a munkáltatóval konfliktusba kerülhetnek, így az üzemi tanácsra vonatkozó szabályok alapján a törvény az EÜT tagjait is munkajogi védelemben részesíti. Ezen túlmenően a hátrányos megkülönböztetés tilalma is kiterjed rájuk, azaz munkájukkal összefüggésben nem érheti őket hátrány. A tagokat az üzleti, illetve üzemi titkok vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli. Végezetül a tagok teljes fizetés mellett továbbképzésre is jogosultak szükségleteik szerint.

Dr. Kéri Ádám jogi szakértő (2014.)
LIGA Szakszervezetek

Cimkék: Európai Üzemi Tanácsok Üzemi Tanácsok ÜT

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.198.142.121 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »