Budapest: 11.01°
HUF/EUR: 319.87
szechenyi
Hírek » Részletek

Drága-e a munkavédelmi képviselő?


A LIGA Szakszervezetek IX. Munkavédelmi konferenciáját tartotta Budapesten, a Hotel Ébenben. A konferencián a munkavédelem tárgykörének neves előadói, gyakorlati szakemberek adtak elő a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi képviselőinek és szakszervezeti tisztségviselőinek 2014. április 28-án és 29-én. A konferencia vendégei voltak a Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének munkatársai.

A konferenciát Somlai Szilárd, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője nyitotta meg, megnyitójában megemlékezve a Munkahelyi Balesetben Meghalt vagy Megsérült Munkavállalók Nemzetközi Emléknapjáról.

Majd Dr. Plette Richárd a képernyős munkahelyek kockázatairól, valamint a munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezeléséről beszélt. Elmondta, képernyő előtt végzett munkaaránya továbbra is növekvő tendenciát mutat. A napi 7-8 órás ülőmunka, folyamatos figyelés olyan egyoldalú statikus és mechanikus igénybevételt jelent a látószerv, keringési- és vázizomzati mozgásrendszer, különös tekintettel a gerinc számára, amely kezdetben túlterhelést, később különféle egészségi panaszokat okoz. Mióta nyilvánvalóvá vált e tevékenységek egészségkárosító hatása a törvényalkotó jogszabályban is szabályozta a tevékenység ellátását (50/1999. (XI. 3.) egészségügyi miniszteri rendelet). A laptopok széleskörű elterjedése egyrészt növeli a kockázatokat a helytelen testtartás következtében, másrészt a kisméretű monitor miatti közelről történő figyelés fokozza a szem igénybevételét.

A pszichoszociális problémák kezelése kérdéskörében elmondta, fontos a kockázatértékelés, és az ezt követő kollektív és egyéni intézkedések. Fontos a munkavállalók betanítása, és egy munkabiztonsági szemlélet kialakítása, továbbá fontos a képzés, oktatás, amelyben a munkavédelmi képviselőkre is fontos szerep hárul.

Borhidi Gábor a munkavédelmi képviselők lehetőségeiről, valamint a jogszabályváltozásokról adott elő. Elmondta, a szakszervezetek az új Munka törvénykönyve szerint elvesztették munkavédelmi ellenőrzési jogosultságukat. A munkáltatók abban érdekeltek, hogy minél kisebb létszámú munkavédelmi képviselő testületet válasszanak. A munkáltatók drágának találják a munkavédelmi képviselők kiképzését, működési feltételeik biztosítását. Ugyanakkor, ha egyetlen egy büntetést megúszik a vállalat, már megérte, hogy a munkavédelmi képviselőt megválasszák.

Az előadó felhívta arra a figyelmet, hogy a munkáltató egyfajta „szükséges rossznak” tekinti a munkavédelmi képviselői intézményt, rosszabb esetben szinte „belső ellenségnek”. S ha így van, a képviselő bizony nehezen fogja a munkáját végezni. Ráadásul az Új Munka Törvénykönyvben foglaltak szerint a szakszervezetek „elveszítették” a munkakörülményekkel kapcsolatos ellenőrzési jogosultságukat, így nagyobb felelősség hárul a munkavédelmi képviselőkre. Ők azonban akkor tudják igazán hatékonyan végezni a munkájukat, ha a kapcsolatban állnak a szakszervezetekkel és üzemi tanácsokkal. Ekkor jelentősen csökkenhet a munkabalesetek száma.

Dr. Váró György A munkavállalók felelőssége és kötelessége a baleset megelőzése szempontjából témakör keretében elmondta, a munkavédelem alapvető célja a megelőzés annak érdekében, hogy a munkavégzés folyamán ne következzenek be balesetek, ne érjék a munkahelyen a munkavállalót veszélyes és káros hatások. Előadásában elsőként a fogalmakat magyarázta, majd a törvényből adódó feladatokat vizsgálta meg.

Elmondta, a munkabaleset fogalma néha nem egyértelmű, például kérdés, a vállalat által szervezett képzés, vagy a vállalati képzésre utazás közben történik baleset, vajon, munkabalesetnek tekinthető-e. A „munkavégzéssel való összefüggés” fogalma további – a legtöbb esetben egyedi – elbírálást igényel. Ha a baleset bekövetkezik, akkor orvosi véleményre is szükség lehet, az „önálló életvezetését gátló maradandó károsodás”, elérte-e a sérülés a „jelentős mértékű károsodást” – ezen jellemzőket értelemszerűen szakember állapítja meg.

A munkabaleset és az üzemi baleset fogalma gyakran keveredik. „Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Az üzemi baleset társadalombiztosítási kategória. Munkabaleset, illetve üzemi baleset különbsége az, hogy a bekövetkezett baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi baleseti ellátásra jogosít-e vagy sem. Az üzemi balesethez tartozó sérülések sokkal tágabb kategóriát jelentenek, mivel idetartoznak a munkába menet-jövet bekövetkezett úti balesetek is.

Ezt követően az előadó végigvette, hogy a baleset bekövetkeztekor mi a munkavállaló feladata, és mi munkáltató és a munkavédelmi képviselő a feladata, majd a munkabaleset nyilvántartása által felvetett feladatokról szólt. Továbbá felhívta arra is a figyelmet, hogy célszerű a munkahelyen történt valamennyi – azonnali keresőképtelenséggel nem járó, látszólag jelentéktelen – sérülést bejegyezni a munkabaleseti naplóba, amely a későbbiekben a munkabaleset részletes kivizsgálásához ad segítséget.

Másnap Dr. Grónai Éva előadásában a hazai foglalkozás-egészségügy kialakulását mutatta be. Elmondta, a munkahelyi orvosok annak érdekében dolgoznak, Annak érdekében, hogy az itt dolgozó orvosok megelőzzék és gyógyítsák a munkavégzéssel kapcsolatos betegségeket, baleseteket a fogyatékosok rehabilitációját intézzék, preventív és széleskörű klinikai ismeretekkel is kell rendelkezniük. Hangsúlyozta, a munkavállaló ember ébrenlétének felét a munkahelyén tölti. Egészsége szoros kapcsolatban van munkahelye „egészségével”. Az egészséges munkahely kialakítható a tudatos, a helyes egészségmagatartást szolgáló intézkedésekkel és akciókkal, egészséges és biztonságos munkakörnyezet kialakításával, valamint foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosításával.

Dr. David Agust idézte, aki szerint „Egy csípet megelőzés többet ér mint egy mázsa gyógyítás”. Majd a magyar foglalkozás-egészségügy kialakulásáról tartott történeti áttekintést, melynek első dokumentuma 1872-ből datálódik. Ezt követően az üzem-egészségügyi szolgálatok korábbi megszervezéséről beszélt, és fontos mérföldkőnek jelölte meg az ILO 161-s a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról szóló egyezményét. Ezt követően a foglalkozás-egészségügy feladatait vette számba, amely munka alapjait a 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, amelynek 58.§-a az alábbiakat írja elő: A munkáltató foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani, és biztosítania kell, hogy munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák. Kiemelte, a szolgálat közreműködik többek között a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, a munkavállalók egészségügyi állapotának felmérésében és egyéb a foglalkoztatás-egészségügyi feladat megoldásában.

1995-ben, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet szakmai bázisára támaszkodva új, korszerű rendeleteket alkotott, majd elmondta, a foglalkozás-egészségügy létrehozása és működtetése az elmúlt 15 évben az egészségügy egyetlen siker ágazata. Az elmúlt időszakban mivel a feladat ellátása speciális, egyedi tudásanyagot igényel, több mint 2000 orvos tett foglalkozás-orvostanból szakvizsgát, de  a munkáltatók alig 76%-a veszi igénybe az ellátást. Az ellátott dolgozók száma 2.2 millió, ezáltal közel 2 millió dolgozó és egészséges munkakörnyezetének és a munkavállalók egészségének megőrzésének biztosítása megoldatlan.

A közmunka programok foglalkozás-egészségügyi vonatkozásairól elmondta, a közmunkaprogramba kerülő álláskeresőknek a kiközvetítést meg előzően ún. foglalkoztathatósági vizsgálaton kell részt venniük. Az álláskereső korábbi orvosi leletei illetve egy foglalkozás-egészségügyi orvosi állapotfelmérés alapján készül el foglalkoztathatóság szakvéleményezése: vagyis annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban. Ezt követően a közmunka programokban résztvevők és egyéb foglalkoztatási csoportok egészségügyi vizsgálatának anomáliáról és fejlesztendő elemeiről bontakozott ki vita a rendezvényen.

Dr. Kápolna Ferenc a munkavédelmi képviselők együttműködéséről beszélt. Elmondta, a munkavédelmi képviselők intézményét 1993-ban hozta létre az állam azzal a céllal, hogy a munkavédelmi érdekképviseletet napi munkájuk végzése mellett, maguk közül választott dolgozók lássák el. A munkavédelmi képviselők intézménye a munkaügyi érdekképviselet analógiájára lett felépítve, és a munkavédelemben üzemi tanácsrendszer érdekképviseleti megfelelője. Tevékenységük jogalapját az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről VI. fejezete tartalmazza. A munkavédelmi képviselők ellenőrizhetik a munkahelyet, munkaeszközt, védőeszközt, javaslatokat tehetnek a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére, ellenőrizhetik a munkavállalói felkészítéseket, véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet, sőt, a munkavédelmi hatósághoz is fordulhat.

Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a munkavédelmi képviselő észrevételeire a munkáltató köteles reagálni, illetve, hogy a munkavédelmi képviselő munkajogi védettséget élvez. Ezt követően az előadó felvázolta a képviselői kapcsolatrendszerét, majd a képviselő személyiség jegyeinek, emberi adottságait vette nagyító alá. Ráirányította a figyelmet a munkáltatóval való együttműködés csapdáira, és ötleteket adott a hatékony munkavédelmi képviselői munka végzéséhet.

Mártonffy András a tárgyalástechnikáról szóló előadását azzal kezdte, hogy az életben erős a verseny, és az emberi kommunikáció állati alapjairól beszélt. Elmondta, nem mindegy, hogy a verbális és nem-verbális jelekből milyen imidzs, vagyis kép épül fel a tárgyalópartnereinkben, mert ez alapján ítélnek meg mások. A tárgyalói tulajdonságok közül a magabiztosság, a meglepetés ereje, de fontos a felkészülés és az ebbe belefektetett munka. Figyelmeztetett, a döntéseink jó részét ösztönösen, érzelmi alapon hozzuk. Ha valóban elkötelezetten állunk hozzá, akkor előre felvázolhatjuk a partnerünk tárgyalási terveit, és mindenre alaposan felkészülhetünk. Annak a tárgyalónak van könnyebb dolga, aki a részletesebb és sokoldalúbb javaslattal érkezik a megbeszélésre.

A feleknek végig kell gondolniuk, melyek azok a pontok, amelyeken engedhetnek, és hol kell megmakacsolni magunkat. Szó esett még a manipulációról; az előadó tapasztalatai szerint sok cégvezető előszeretettel intézi úgy a munkavédelmi képviselőkkel folytatott tárgyalást, hogy azok olajos munkásruhában, egyenesen a szerelőcsarnokból érkezzenek az elegáns igazgatói irodába. Ugyanakkor, fejtette ki az előadó, az erőszak, a manipuláció és a ravaszkodás nem kifizetődő stratégia.

A rendezvényen jelenlévő kormányhivatal munkatársai a munkavédelmi képviselők kérdéseire válaszul elmondták, a hivatal helyszíni ellenőrzést tart, jegyzőkönyvet vesz fel, azonnal intézkedhet, ún. hatósági intézkedést foganatosít, de nem ad ki állásfoglalást, amelyet fel lehetne használni bírósági perben.

Kozák László 

Galéria

Hozzászólások 1 hozzászólás

Struba Sándor
Hogyan lehet ott hatékonyan működő munkavédelmi képviselőt 5 évre megválasztani ahol a munkavállalók többsége közmunkás legfeljebb 6 hónapi szerződéssel rendelkezik és rendszeresen rotálódik ? Van e értelme az ilyen formalitásnak ? A munkahelyi stressz, feszült légkör mint "külső hatás" okozhat infarktust, agyvérzést vagy más súlyos egészségkárosodást a munkahelyen - ezáltal munkabalesetté nyilvánítható e az ilyen jellegü történés?

Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 107.23.176.162 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »