Budapest: 23.46°
HUF/EUR: 332.81
szechenyi
Hírek » Részletek

Mire költsön az EU 2014 és 2020 között?


Dublinban került megrendezésre az Európai Szakszervezeti Szövetség Intézetének tanfolyama „Tájékoztatás az Európai Strukturális és a Befektetési Alapokról szóló új stratégiáról a 2014-2020-as időszakban” címmel 2014. június 4-5-én.

Iliaria Costantaini nyitotta meg a megbeszélést, majd Frank Vaughan a házigazda ICTU részéről üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, szervezetének 800 ezer tagja van, 49 ágazatban képviselik a munkavállalókat. A tagok 50 százaléka nő. 38 százalék a szervezettség, és ez nőtt, annak ellenére, hogy 2010-től 3-4 százalékos a taglétszámveszteségük! (Tehát a taglétszám csökkentés a munkahelyek elvesztéséből adódott, ami a jelzi a gazdasági-foglalkoztatási helyzetet.) Megszorító politikát kell folytatniuk a brüsszeli Troika intézkedéseinek eredményeként, ezért kutatják, hogyan lehetnek még hatékonyabbak. Ennek keretében a szakszervezet radikálisan új struktúrát hozott létre, amely a központ megerősödését hozta magával. A strukturális alapokról elmondta, Írország számára nagyon fontos volt, és kezdetben a felhasználásával nagy eredményeket ért el. A válság után azonban az országban összeomlott a szociális párbeszéd.

Ezt követően Nuria Tello Clusella beszélt az Európai Unió új, 2014-2020-as politikájáról, és annak a pénzügyi alapok elosztására mutató következményeiről. A politika célja, hogy erősítse a szociális, területi és gazdasági kohéziót. Ennek keretében a partnerségi elvnek fontos szerepet szán az EU. Voltaképpen 5 pénzügyi alapról beszélhetünk, ezekkel kapcsolatosan az EU közös politikát fogalmazott meg. (Regionális fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Szociális Alap, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és a Tengerészeti és Halászati Alap.) A Közös Stratégiai Keret kidolgozása kötelező a tagországokra.

A két fő cél a befektetés a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe (96 ,3 %-a a Kohéziós Alapoknak erre szolgál, illetve az Európai Területi Együttműködés alapjának 2,75%-a.) Az új időszakban módosultak a pénzekhez hozzáférés elvei: prioritást élveznek azok a területek, ahol a GDP az európai átlag 75 százaléka alatt van. A következő kategória az átlag 75-90 százalékát elérő országoknál, majd a 90 százalék fölötti régiók jogosultak, szerényebb mértékben, a támogatásra. (Magyarország régiói – a Közép-Magyarországi régió kivételével – a prioritást élvező régiók közé tartoznak.)
11 témák szerinti célokat fogalmazott meg az EU, amelyek között szerepelnek a kutatás-fejlesztéstől a szociális kirekesztés és a szegénység elleni célok. (A célok közül 4 társadalmi célokat tűz ki.) Új rendelkezés, hogy a Strukturális Alap pénzösszegének 25 százalékát minden tagállamnak a Szociális Alapba kell terveznie. Ha a tagállam nem veszi figyelembe a rendelkezéseket, akkor az EU Parlament felfüggesztheti az alapok folyósítását.
A regionális fejlesztési alapok tekintetében az EU határozottabban megszabta, milyen intézkedéseket NEM lehet támogatni (pl. dohánykereskedelem, atomenergetikai beruházások, repülőtér-építés), és melyek a támogatandó tevékenységek.

További új elem, hogy a szabályozás 2014-ben partnerségi szerződések megkötését írja elő, ezt követően jöhetnek létre az Operatív programok. Közös szabályozásban lehet megtalálni, a szabályozás 5. cikkelye szerint, hogyan kell bevonni a partnereket, és megkötni a Partnerségi Egyezményt. Ugyanakkor, mutatott rá az előadó, bár a rendelkezések jogilag kötelezőek, a Bizottság nem függeszti fel a kifizetéseket, ha ez nem történik meg. Mindenesetre a Bizottság 2015-ben jelentést fog elkészíteni arról, a tagállamok hogyan kötöttek partnerségi megállapodásokat.
EU bünteti a tagállamokat, a makrogazdasági és ország-specifikus irányelvek be nem tartásáért, de ezt fokozatosan teszi, figyelembe vesz más szempontokat is, például a munkanélküliség mértékét az adott országban – ugyanis kérdéses, büntessék-e az országot a rossz menedzsment miatt…

A hozzászólásokban elhangzott, hogy 6 ezer belga építőipari munkás nem a gazdasági recesszió, hanem az EU szolgáltatási direktívája miatt vesztette el állását. Ezért szabályozni kellene a külföldi munkavállalók minimális bérét, hiszen nincs verseny, ha 3-4 szer olcsóbbak, mint a nyugat-európai munkások. Így a hozzászólók szerint az EU kétarcú, mivel kohéziós alapjával támogatja a foglalkoztatást, a direktívák pedig ezzel szemben mennek.
Elhangzott, hogy az utóbbi években a kormányok a fizetési mérleg egyensúlyba hozásával foglalkoztak és nem a növekedés beindításával. Önmagában a strukturális alapok nem elegendőek, hogy a növekedést beindítsák, szükség van a politika egészének növekedési prioritást biztosítani.

Elhangzott, minden országban ki kell dolgozni azt a cselekvési tervet, amely megmutatja, hogy a kormány az EU pénzek mellett a saját forrásait is áldozza egy-egy cél érdekében. Célokat kell kijelölne, és ha ezek nem teljesülnek, változtatni kell. Például az iskolát elhagyókról ki kell tűzni egy számszerűsíthető célt, és számot kell adni róla, mennyire teljesültek a vállalások. Kérdésként felmerült az is, vajon a britek Európa-ellenes érzelmei hogyan módosítják a strukturális alapok felhasználását? Továbbá, hogyan lehet a gazdasági fejlődés szolgálatába állítani a strukturális alapok forrásait?
Roberto Patenello előadásában az európai támogatási rendszer logikáját vázolta fel. Az ETUI szakértő beszélt a szakszervezetek lehetőségeiről a Strukturális Alapokkal kapcsolatban. Elmondta a következő hierarchiában következnek egymás után a dokumentumok: EUROPA 2020 – Közös Stratégiai Keret – Nemzeti stratégiák (referenciakeret) – Partnerségi szerződés – Operatív programok.

2020-ra 3 fontos célt jelölt ki az EU: a 20 és 64 éves korosztály 75%-a legyen foglalkoztatva; az iskolaelhagyás 10 százalék alatt maradjon, a 30-34 éves korosztály 40 százalékának felsőfokú végzettsége legyen. Elmondta, a szabályozás kitér arra, hogy szektorális és területi paktumok köttessenek, azért, hogy ez mobilizálja az országos, régiós és helyi reformok adott szintű támogatását. A szakszervezeteknek ezért

  • Fókuszba helyezni azokat a célokat, amelyeket támogatnak helyi régiós és országos szinten,
  • Fel kell használniuk azokat a lehetőségeket, amelyek az ESF szabályozásban rejlenek. Az Operatív Programok Monitoring Bizottságában az előkészítés, a létrehozás, a monitorozás és az értékelés tekintetében is. Továbbá a Vezetési Előírásokat (Code of Conduct) és a kohéziós Alapokról szóló 6.2. cikkelyt, amely bátorítja a szociális partnerek adekvát részvételét, hogy felhasználhassák a Strukturális Alapok megfelelő összegét a kevésbé fejlett, vagy a fejlettebb régiókra.
  • Hirdetniük kell ezeket az ismereteket a szakszervezetben és a munkavállalók között. Erre a célra, illetve saját képzési céljaikra is, fel kell tudniuk használni a Strukturális Alapokat.

A szakszervezeteknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az országban milyen szabályozás létezik, de egyszersmind olyan projekteket kell alkotni, amelyek beleillenek a Strukturális Alapok céljai közé. Nagy kérdés, mondta, hogy az EU alapok elosztásában bennfentesek vagy kívülállók lesznek a szakszervezetek.

Ezt követően Claude Denatergal ETUI szakértő, a munkavállalói oldal vezetője a Vezetési irányelvekről beszélt. ( Code of Conduct). Elmondta, a korábbi programozási időszakban a Szociális Alap felhasználásánál alapelv volt a partnerség, a partnerekkel való konzultáció, de ennek nem volt kritériumrendszere. Az utóbbi években ez a partnerség meggyengült, de ennek nem volt szankciója. Mindenesetre ha a szociális partnerek kritizálták ennek megvalósítását, akkor a kormányoknak válaszolniuk kellett a az észrevételeikre. Új elem, hogy minden alap esetében alkalmazni kell a Vezetési Irányelveket. Az alapja ennek az 5. cikkely a Strukturális Alapokról.

Fontos, hogy a kormányoknak azonosítaniuk kell a részt vevő szervezeteket, és nem kell kinyitniuk a tárgyalást mindenkinek. (Az, hogy fenn kell tartani a partnerek kompetenciáját, azt jelenti, hogy nem kell minden 10 főt képviselő civil szervezetet bevonni a tárgyalásokba!) Továbbá, komolyan kell venni a konzultációs folyamatot. Mit is jelent ez valójában? Egyrészt megfelelő időben történő információátadást, megkönnyített hozzáférést az információkhoz, szükséges időt az információk megvizsgálására és megjegyzések megtételére, továbbá megfelelő csatornák kiépítését, és annak meghatározását, mely partnerek tehetnek fel kéréseket, tehetnek kiegészítéseket, és kiket kell tájékoztatniuk. Továbbá a konzultáció eredményét meg kell osztani. Végül az előadó felhívta a figyelmet a Strukturális Alapokról és a szakszervezetek szerepéről szóló ETUI kiadványra.

Ez után három ír ágazati szakszervezet (bank, kommunikációs) konkrét esélyegyenlőségi projektet mutatott be. Elmondták, a projekt összege nem volt nagy, 20 ezer euró, és a munkahelyeken zajlott. Fontos volt a munkáltatók bevonása, és egy, hátrányos helyzetű munkavállalók felvételére kialakított kvótarendszer lehetőségének megvizsgálása.
Másnap Vincent Landers az Ír Oktatási Minisztérium képviselője a Strukturális Alapok írországi felhasználásáról adott elő. Elmondta, a strukturális alapok a korábbihoz képest csökkenő összegben állnak rendelkezésre ebben a programozási időszakban, azonban az Írországban a Strukturális Alapokból a Szociális alapra fordított összeg arányaiban nő. Elmondta, a tagállamok közül Írországban szánják a Szociális Alapnak a legnagyobb részt a Strukturális Alapokon belül, több mint a felét (52 százalékot).

Beszélt az alapok korábbi felhasználásáról. Tudva lévő, Írország 2000 és 2006-között hatalmas fejlődést produkált. 2007-2013-ban nagy munkaerő-piaci programok indultak, például munkába helyezési, munkanélküli programok, de a válság erősen lecsökkentette ezek hatását. Jelenleg átalakítják a programok irányítását, centralizálni akarnak, azzal a kiegészítéssel, hogy továbbra is a régiók lesznek felelősek a pénz költésért, de erősebb lesz a központi irányítás. Az összegek bizonyos részét (általában 6 százalékát) visszatartják, és csak akkor bocsájtják rendelkezésre, ha teljesültek a programok által kitűzött célok.

Elmondta, Írországnak milyen prioritásai vannak az alapok felosztásában, milyen arányban osztják fel az összeget, és prioritásnak tartják a kis és középvállalkozások, valamint az informatikai fejlesztések támogatását. A legfontosabb befektetés azonban az „Emberi tőkébe” történő befektetés, ez nem változik. Csak ez lehet az alapja a későbbi foglalkoztatásnak. Ám a korábbi időszakkal szemben, amikor a különböző, hátrányos helyzetű szektorok munkavállalóihoz ment a munkanélküliek átképzésére szolgáló segély, most a hangsúlyt a hosszú távú munkanélküliek képzésére és munkába állítására helyezik – függetlenül attól, milyen szektorban dolgoztak korábban az érintettek.

A célok között szerepel, hogy ebben a programozási periódusban 2 százalékkal szeretnék növelni a foglalkoztatottságot Írországban. A partnerségről elmondta, Írországban rendszeresek voltak a konzultációk. Jelentős elkötelezettséget tapasztaltak a szociális partnerek részéről, amikor a legfontosabb prioritásokat lefektették, abban részt vettek az önkormányzatok és a civilek is. Az Európai Szociális Alap felhasználásáról tavaly ősszel közmeghallgatást tartottak. Értékelték, a különböző társadalmi csoportok képviselői szerint mi lenne a legjobb nemzeti stratégia, hová kellene tenni a pénzt, hogy a leghatékonyabban hasznosuljon. Lehetett írásban is véleményt nyilvánítani, módszeresen végigkérdezték a társadalom fontos értékeket képviselő szervezeteit. Megvizsgálták a korábbi programokat is, és értékelték, hogyan hasznosultak.

Júliusban fogják bemutatni Brüsszelnek ezt a javaslatcsomagot, sokkal aktívabb szerepet szánnak a szociális partnereknek, és szeretnék őket bevonni a programok menedzselésébe is. Ugyanakkor több programba, például a szegénység elleni közdelembe, más civil szervezeteket is bevonnak.

A EU pénzek korábban nagy összegek voltak az Ír hozzájáruláshoz viszonyítva. Ma nagyobb az Ír állam hozzájárulása, 1 milliárd, míg a ESZA hozzájárulása csak 50 millió euró. Programjaik közül kiemelte a Munkaerő-piaci Aktivizáló Programot. Kiemelte az állam finanszírozási segítségét, ugyanis lehetőséget nyitottak a támogatott szervezetek részére hitelhez, amely azt az összeget pótolja, amelyhez esetleg a projekt végrehajtása során Brüsszelből késve jutnak hozzá.
A tanfolyam lezárásaként a résztvevőknek ki kellett dolgozni egy olyan stratégia elveit, amelyet a szakszervezetek követhetnek a Strukturális Alapokról szóló partnerségi tárgyalások során, valamint egy kérdésre (az ifjúsági munkanélküliség) koncentrálva javaslatokat kellett tenniük a különböző cselekvési és elvi irányelvekre.

Kozák László

Cimkék: EU költségvetés

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.209.104.7 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »