Budapest: 28.37°
HUF/EUR: 329.34
szechenyi
Hírek » Részletek

Drámai az ifjúsági munkanélküliség


Rómában, 2014. október 14-én és 15-én az Európai Unió soros elnökségét adó Olaszország konferenciát rendezett az Ifjúsági Garancia-alapok felhasználásáról. Giuliano Poletti, Munkaügyi és Szociálpolitikai miniszter megnyitó beszédében kitért arra, hogy az ifjúsági Garancia alap jó eszköz, hogy a fiatalok munkanélkülisége ellen harcoljon az Európai Unió.

Fontos, hogy minden 25 év alatti fiatal az iskolai tanulmányai befejezését vagy a munkanélkülivé válását követő 4 hónapon belül megfelelő színvonalú, konkrét foglalkoztatási vagy továbbképzési ajánlatot kapjon. Magas szintű foglalkoztatást, ellátást és oktatást garantál a program. Olaszországban a 2014-2015-ös évben 3 milliárd eurót szánnak erre a célra azokban a régiókban, ahol a fiatalok munkanélkülisége 25 százalék fölötti. Mindebben fontos a partnerség. Mindez jelenthet álláslehetőséget, tanulószerződéses gyakorlati képzést, szakmai gyakorlatot, vagy továbbképzési lehetőséget. Az EU tagállamai 2013 áprilisában határozták el, hogy támogatják az ifjúsági garancia elvét.

Andor László felszólalásában az Európai Bizottsági elnökét, Barroso-t idézte, és sürgette az ifjúsági munkanélküliség drámai jelenségként történő értékelését. A Bizottság foglalkoztatáspolitikáért felelős tagja elmondta, éppen ezért volt indokolt a Bizottság részéről az innovatív és radikális megközelítés. Bár az ifjúsági munkanélküliség a korábbi 26 millióról 25 millióra csökkent az Európai unióban 2013-ra, nem szabad elfeledni azt a tényt, hogy a probléma az Európán kívüli országokban jobban csökkent. Sajnálatos tény, hogy 7,5 millió európai munkavállalónak nincs képesítése. Felmerül a kérdés, hogy vannak-e a tagállamoknak minderre strukturális válaszai. Az Ifjúsági Garancia program európai kezdeményezés, de a tagállamoknak önállóan kell kidolgozni, hogyan kezeljék. Mindez szoros együttműködést igényel valamennyi érdekelt fél, azaz a tagállami hatóságok, a foglalkoztatási szolgálatok, a pályaorientációs tanácsadó irodák, az oktatási és szakképzési intézmények, az ifjúságsegítő szolgálatok, a gazdasági szereplők, és a társadalmi partnerek részéről egyaránt.

Mára már minden tagállam kidolgozta az ifjúsági garanciával kapcsolatos nemzeti végrehajtási tervét. Európai szinten évente 12 milliárd eurót szánnak erre a célra, de természetesen számítanak a tagállamok nagyvonalú hozzájárulására is. Az Ifjúsági Garancia olyan eszköz, amely sok más elemet is magában foglal. A tagállamok a programjaikat ebből tudják finanszírozni, de az említett alap mellet többek között az Európai Szociális Alap, és az Erasmus + program is segíthet a kérdés megoldásában.

Az ezt követő panelbeszélgetésben az olasz Salvatore Pirrone, a francia Emanuelle Wargon, a spanyol Solana Gazquez és a lengyel Szymanski kormányaik ifjúsági garancia programjait mutatták be.

Ezt követően Kazatsay Zoltán, a Foglalkoztatási Főigazgatóság helyettes igazgatója tette fel a kérdést, vannak-e már részeredmények a programban. Aláhúzta, önmagában attól, hogy a politikai határozatokban egyetértés volt, a jogi és a pénzügyi alapokat biztosította az unió és a tagállamok, még nem lesz sikeres a program. Az Európai Unió a tagállamoknak megengedte, hogy az ez év januárjában elindított programokat már elszámolhatják, így a résztvevők már konkrét tapasztalatokról beszélhetnek. Elmondta, a program az északi országoktól eredetezhető, például Finnország már korábban létrehozta saját, átfogó ifjúsági garanciarendszerét. A fiatal finn álláskeresők 83,5%-a a munkaügyi hivatalban való regisztrációtól számított 3 hónapon belül sikeres ajánlatot kap. A finn rendszerben rövidebb időn belül vázolnak fel személyre szabott pályatervet a fiatalok számára, mindez pedig a munkanélküliség csökkenéséhez vezetett.

Amíg valamennyi uniós tagállam nem határozza meg a rendszer végrehajtásának konkrét módját, nem állnak rendelkezésre pontos adatok a nemrég indult program hatásaival kapcsolatban. Várhatóan az előnyök jelentősebbek lesznek a költségeknél. Az ifjúsági garanciarendszerek létrehozása az eurózóna országaiban a becslések szerint összesen évi 21 milliárd euróba fog kerülni,

Az ifjúsági garancia megvalósításához előbbre kell sorolni az ifjúsági foglalkoztatás kérdését a tagállami költségvetésekben, mert csak így lehet elkerülni a nagyobb jövőbeli kiadásokat. A tagállami kiadások mellett az EU is hozzá fog járulni az ifjúsági garanciarendszerek működéséhez az Európai Szociális Alap és a 6 milliárd eurós kerettel rendelkező Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés alapja révén.

A 2014 és 2020 közötti Magyarországon olyan programok indulnak, amelyek a hátrányos helyzetű térségekben élő fiatalokat segítik. A programok hazánkban 4 régiót érintenek (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld), a keretösszeg 15 milliárd forint 7 évre, ezt még ki kell egészíteni hazai forrásokkal. 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban Magyarország a foglalkoztatási célokra rendelkezésére álló 600 milliárd forint egyharmadát a 15-24 éves fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására szeretné fordítani, és ezzel mintegy 150 ezer fiatal munkába állását segíti majd.

A második nap munkacsoportokban folytatódott az ülés. A duális képzés munkacsoportban Luka Viscontini az Európai Szakszervezeti Szövetség titkára hangsúlyozta, a tagállamoknak több fiatalt kell bevonnunk, hogy részesüljenek a programból. A vitában szakértői előadások hangoztak el, amelyek a problémákra irányították a résztvevők figyelmét. Az első, hogy a legtöbb országban csökken a tanulószerződések, tanulók vállalti kihelyezésének száma. A vállalatok nehéz helyzetben vannak, de más tényezők is eredményezhetik ezt, például lehetséges, hogy a konkrét szükségleteket nem sikerült megfelelően feltárni. Továbbá a vállalatoknak képesnek kell lenniük a képzések biztosítására, valamint perspektívát kell nyújtaniuk a foglalkoztatottaknak. Elhangzott, meg kell vizsgálni, hogy a különböző partnerek milyen szerepet tudnak mindebben vállalni.

Felmerült az a kérdés is, vajon a munkanélküliség ellen a tanulószerződések a legjobb orvosság? Az EU-ban 15 százalékról 2013-ra 23 százalék fölé ugrott a fiatalok munkanélkülisége. Mára csökken, 22 százalék. Ez pozitív jel, de nem ad okot az elégedettségre. Európában gyengék a növekedési kilátások. És nem csak a fiatalok munkanélkülisége terén nagyok a különbségek az országok között. Ráadásul az országok közötti különbségek is nőnek. A vállalatok számára jól kell kommunikálni a vállalati képzés előnyeit. Például, hogy könnyíti a munkába való átmenetet, növeli a tudáskészlet szükségletekhez igazítását, vagy munkahelyi gyakorlatot és kulcskompetenciákat biztosít. A munkáltatóknak biztosítja a munkaerő-utánpótlást, és csökkenti az ezzel kapcsolatos költségeket.

Még azokban az országokban, ahol iskolai oktatásra alapoztak, erősödött a vállalatokkal való együttműködés. Először is vállalatokat kell találni, akik alkalmazzák ezt az eszközt. Európai szinten a 10 főnél nagyobb vállalkozások kevesebb mint 22 százaléka alkalmaz tanulókat. Először is a méretük miatt, a kis vállalkozások nem képesek erre. Az is megállapítást nyert, hogy a vállaltok nagy része elsősorban toborzási célokból alkalmaz tanulókat.

Mindennek milyen foglalkoztatási hatásai vannak? Egyelőre csak kevés vállaltnál vannak egyértelműen pozitív jelek.
Jan Reitz Jorgernsen dán oktatási miniszter a szakképzési politikáról és az ifjúsági garancia programról beszélt. Dániában 10 millió eurót költenek erre évente erre a célra, az oktatási és munkahelyi képzés között, duális rendszerben folyik a képzés. Több, mint száz különböző képzési programot dolgoztak ki 2 évtől 5 éves időszakig, és ezeknek a programok nagy része kettős szakképesítést nyújt. A programokat 50 ágazati szakmai bizottság állította össze A fiatalok a szakmai programok előtt elvégezhetnek egy alapprogramjuk, amely rugalmas, tőlük függ, mennyi idő alatt végzik el.

Ezt követően a munkacsoportok plenáris ülésen összegezték az elhangzottakat. Fontosnak nevezték, hogy az ellátórendszer a passzív programoktól az aktív munkaerőpiaci programokhoz vezessen, azon kívül az állami és a privát közszolgálati szolgáltatások összhangját megteremtsék (PPP). Fontos, hogy egy helyen különböző szolgáltatások legyenek elérhetők az átképzendők számára, A munkáltatókat is be kell vonni a szakképzési folyamatokba.
Kazatsay Zoltán úgy foglalta össze a konferencia tanulságait, hogy a fiatalok foglalkoztatása nem csak az oktatási rendszer kérdése, hanem magában foglalja a munkaerőpiac igényeit, a vállaltok érdekeit, hogyan módosítsák a képzést, és azt a kérdést is magában foglalja, hogyan folytassuk tovább ezeket a rendszereket a speciális, fiataloknak célzott program végén. Az akciókat nem lehet elszigetelten indítani. más szektorokat is figyelni kell, velük együtt érhetünk el sikereket. Mindennek országos szinten látjuk majd hasznát a fiatalokkal együtt, akik későbbi életére döntő hatással lesz ez a program.

Kozák László


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.85.162.213 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »