Budapest: 3.84°
HUF/EUR: 320.86
szechenyi
Hírek » Részletek

Érdekes számok a magyar nyugdíjasokról - vallott a KSH


Hány magyar kap nyugdíjat, hol kell lakni ahhoz, hogy a legmagasabb juttatást kapjuk, illetve milyen eredményt kapunk, ha a vásárlóerőt összehasonlítjuk az uniós tagországok átlagaival? - ezek mind kiderülnek a KSH friss, „Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2014” elnevezésű kiadványából.

Idén januárban valamivel több mint 2,8 millió ember kapott nyugdíjat, ellátást, járadékot, vagy egyéb járandóságot Magyarországon. A KSH adatai szerint 1995 és 2011 között egyébként 2 millió 700 ezer és 2 millió 800 ezer fő körül alakult a nyugdíjasok száma, míg egyéb, nyugdíjszerű ellátást 2-400 ezer fő kapott.

A 2012-es átalakítás - amikor többek közt megszűntek a korai öregségi nyugdíjazási formák és a rokkantsági nyugdíj - után már csak 2,2 millió magyar kapott nyugellátást, ez pedig 18 százalékos csökkenést jelent 2011-hez képest.

Nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők száma ellátástípus szerint, 2014. január 
Forrás: KSH

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan mintegy háromszorosára nőtt az egyéb ellátásban, járadékban és járandóságban részesülők száma. Ennek a módosításnak is köszönhető, hogy amíg 2012 előtt az öregségi nyugdíjasok aránya a nyugellátotti körön belül 60 és 63 százalék között mozgott, addig 2012-re 89, 2014-re 92 százalékra nőtt.

A fővárosi átlagosan többet visz haza

A statisztikai hivatal összesítése szerint egy nyugdíjas, járadékos vagy egyéb ellátásban részesülő átlagosan 103 406 forintot kapott januárban, ami 2873 forinttal, avagy 2,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábban mértnél. Ide kapcsolódik, hogy a nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok egy főre eső átlagos összege 1995-ben még csak 16 030 forint volt, ezen belül pedig az öregségi nyugdíj átlagos összege 16 225 forintról 102 363 forintra emelkedett 1995-től 2013-ig. Az ellátások nominálösszegének egyenletes növekedése csak 2009-ben, a 13. havi nyugdíj eltörlésekor tört meg, de 2012-ben, a nyugdíjrendszer átalakítása, ezen belül elsősorban a korbetöltött rokkantsági nyugdíjasok öregségi nyugdíjasok közé sorolása miatt az öregségi nyugdíj átlagos havi összege kismértékben csökkent az előző évhez képest.

Amennyiben csak az öregségi nyugdíjat nézzük, úgy azt látjuk, hogy januárban 2 037 126 fő kapott ilyen címen támogatást, átlagosan 115 ezer 786 forintot. Az adatok szerint nem mindegy, hogy ki, hol kapja a nyugdíját: egy budapesti például átlagosan 137 124 forintot kapott, ami 34 ezer forinttal több, mint amennyit egy szabolcs-szatmár-bereg megyei idősnek utalnak. (Az összeg természetesen összefüggésben áll a szolgálati idővel is.)

Egy ellátottra jutó öregségi nyugdíj havi összege, forint 2014.január 
Forrás: KSH

Jelentős különbségeket láthatunk akkor is, amennyiben azt nézzük, hogyan alakult a 40 év jogosultsági időt kihasználó nők helyzete: 2014 elején már 105 172 főnek folyósítottak ilyen címen átlagosan 116 753 forintnyi ellátást, "természetesen" itt is a fővárosiak kapták a legtöbbet, átlag 140 ezer forintot. Egy Somogy megyei lakosnak ezzel szemben be kellett érnie 104 ezer forinttal.

Vannak eltérések az életkoron alapuló, avagy más nevén korhatár alattiaknak járó ellátásban is. Ilyet januárban 98566 fő kapott, átlagosan 145 730 forintot. Érdekesség, hogy ebben a kategóriában nem csak területi különbségeket mért a KSH (Budapest 160 ezer vs. Zala megye 134 ezer forint), hanem a nemek között is talált eltéréseket: amíg a férfiak átlagosan 163 ezret kaptak, addig a nők 120 ezret.

Idősödő társadalom
1990-ben 65, 2005-ben 100, 2013-ban már 119 időskorú jutott 100 gyermekre hazánkban. A demográfiai folyamatokból adódó problémát Magyarországon súlyosbítja többek közt az alacsony nyugdíjazási életkor, a kevéssé elterjedt öngondoskodás, a szürke- és a feketegazdaság viszonylag magas aránya, az inaktívak még mindig széles rétege, a munkavállalók körében jelentőssé váló nemzetközi migráció, ezáltal a nem megfelelő mértékű járulékfizetés - olvasható a KSH anyagában. Az idős népesség eltartottsági rátája - amely a 65 éves és idősebb népességnek az aktív korú (15-64 éves) népességhez viszonyított arányát, ezáltal az idősek eltartásának a munkavállalási korú lakosságra háruló terhét fejezi ki - folyamatosan növekszik, 2013-ra elérte a 25 százalékot.

Megváltozott munkaképességűeknek járó rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, járadékot 418 617 főnek utaltak ki, mégpedig átlagosan 66 364 forintot. Érdemes megjegyezni, hogy ilyen juttatást a felnőtt lakosság számához viszonyítva a fővárosban kaptak a legkevesebben, a 19 éves és idősebb lakosság 2,6 százaléka. Ezzel szemben Békés megyében ez az arány már 8,8, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 9 százalék volt. A kapott összegben viszont nincs meglepetés, a budapestiek kapják a legtöbbet, mégpedig 76 ezer forintot, a szabolcsiak a legkevesebbet, 56 ezer forintot.

Messze Európától

A nyugdíjak vásárlóerejét az egy öregségi nyugdíjasra jutó - PPS-ben megadott - éves nyugdíjösszeg szerint összehasonlítva 2011-ben Magyarország az EU-tagországok utolsó harmadához tartozott több kelet-európai és a balti országokkal együtt. (PPS: Az EU-n belüli összehasonlítások érdekében a bruttó hazai terméket vagy annak főbb összetevőit egy speciális pénzegységben, az ún. vásárlóerő-egységben fejezik ki, amit PPS-sel (Purchasing Power Standard) rövidítenek. A módszerrel az egyes országok eltérő árszínvonalának hatását lehet kiküszöbölni. A PPS olyan fiktív valutaegység, amelynek vásárlóereje ugyanakkora, mint egy euróé az EU-ban átlagosan.)

Egy öregségi nyugdíjasra jutó ellátás éves összege, 2011 
Forrás: KSH

Egy dán, osztrák, luxemburgi vagy holland nyugdíjas azonos árszínvonal mellett kb. két és félszer annyi árut vagy szolgáltatást tudott volna megvásárolni öregségi nyugdíjából, mint egy magyar. Ugyanakkor a lett vagy a bolgár öregségi nyugdíj vásárlóereje a magyar öregségi nyugdíj felének felelt meg.

Hivatkozás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/erdekes_szamok_a_magyar_nyugdijasokrol_vallott_a_ksh.588922.html

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.208.211.150 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »