Budapest: 17.18°
HUF/EUR: 332.25
szechenyi
Hírek » Részletek

Munkavállalói javaslatok az Mt. módosítására


Alaposan átszabnák a szakszervezetek a munka törvénykönyvét, amelyben erősebb felmondási védelmet szeretnének elérni a kisgyermekes munkavállalóknak. Az érdekvédők többek között módosítanák az elbocsátásra, a pótlékokra és a munkaidőre vonatkozó szabályokat, és erősítenék a szakszervezeti tisztségviselők védelmét is - foglalta össze mai számában a Magyar Nemzet.

Hosszas szakmai egyeztetés után egységes javaslatot készített a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkavállalói oldala a munka törvénykönyve (Mt.) módosítására. A VKF-ben tavaly év végén született megállapodás arról, hogy tárgyalások kezdődnek a szakszervezetek által különösen sérelmesnek tartott törvények módosításáról annak érdekében, hogy a parlament tavaszi ülésszakán már tárgyalhassák a kompromisszumos javaslatokat. A meglehetősen keménynek ígérkező egyeztetések információink szerint jelenleg kezdeti, szakértői fázisban vannak még.

A munkavállalói érdekképviseletek változtatnának az elbocsátás és a felmondás szabályain, egyik kiemelt céljuk a kisgyerekesek felmondási védelmének erősítése. Javaslatuk az, hogy az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa a gyermek ötéves koráig álljon felmondási védelem alatt. A módosítás rögzíti azt is, hogy ha az elbocsátott dolgozó a felmondást követő 15 napon belül közli a munkaadóval, hogy gyermeket vár vagy lombikbébiprogramban vesz részt, akkor a munkáltatónak vissza kellene vonnia a felmondást. Az érdekvédők javasolják továbbá, hogy a jogtalan elbocsátás esetén az elmaradt jövedelem címén igényelhető kártérítés 12 havi távolléti díj helyett a jogsértés súlyától függően 12–36 havi távolléti díjban legyen meghatározva. A szakszervezetek azt is szeretnék, hogy ha valakit jogtalanul bocsátottak el, akkor legyen lehetőség arra, hogy a munkaadót kötelezze a bíróság a továbbfoglalkoztatásra, azaz a dolgozót visszahelyezzék a korábbi pozícióba – már amennyiben ezt ő maga is akarja.

A csoportos létszámcsökkentést illetően a szakszervezetek azt javasolják, hogy a munkáltató az újra szabaddá váló munkahelyeket elsősorban azoknak a munkavállalóknak ajánlja fel, akiknek a munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból 12 hónapon belül szüntette meg. A csoportos létszámcsökkentés a munkaerő-kölcsönzésnél pedig nem lenne alkalmazható.

A minimálbérrel kapcsolatban az érdekvédők azt szeretnék elérni, hogy annak összegét a dolgozók és családjuk szükséglete, az ország általános bérszínvonala, a létfenntartási költségek, a társadalombiztosítási juttatások, valamint az egyes társadalmi csoportok életszínvonala alapján állapítsák meg. A szakszervezetek szerint az Mt.-nek rögzítenie kellene, hogy a munkavállaló a munkaviszonya alapján jogosult munkabérre, s ezen szabály alól ne engedjen kivételt. Azaz: a munkáltató állásidő esetén, semmilyen körülményre való hivatkozással ne menthesse ki magát a munkabér kifizetése alól. Az érdekvédők továbbá javasolják, hogy a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak a műszakpótlékon felül további tíz százalék bérpótlékban részesüljenek, a vasárnapi pótlék mértéke pedig száz százalék legyen, ami valamennyi vasárnap munkát végző munkavállalót illessen meg.

A munkaidővel kapcsolatban a szakszervezetek úgy vélekednek, hogy a munkáltató az adott napra történő munkaidő-beosztást négy nappal korábban ne módosíthassa indokolás nélkül. Szerintük az utazási időt a munkaidő részének kellene tekinteni, ha változó a munkavégzési hely, ha a szokásos telephelyen kívül végez munkát valaki, illetve ha a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen foglalkoztatják. A szabadságot illetően azt szeretnék elérni, hogy a munkaadó a gyermekek után járó pótszabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, a munkáltató továbbá köteles legyen havonta legalább két pihenőnapot vasárnapra beosztani. A konzultáció kérdéskörével kapcsolatban az érdekvédők úgy módosítanának, hogy a munkáltató legyen köteles tájékoztatni a nála képviselettel rendelkező szakszervezeteket, és velük egyeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetéről.

A munkavállalói oldal szerint a hatályos szabályozás a szakszervezeti tisztségviselők jelentős részét védelem nélkül hagyja, ami sérti a szervezkedés szabadságához, valamint a kollektív alkuhoz való jogot. Javasolják, hogy az ötszáz fő alatti munkahelyeken három, az ötszáz és ezer fő közöttieken öt, az ezer és kétezer fő közöttieken tíz, a kettő és négyezer fő közöttieken tizenöt, a négyezer főt meghaladó munkahelyeken pedig húsz védett szakszervezeti tisztségviselőt jelölhessenek meg.

Hivatkozás: http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/munkavallaloi-javaslatok-1278962

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.204.0.181 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »