Budapest: 17.72°
HUF/EUR: 340.17
szechenyi
Hírek » Részletek

Valóban pályázati pénzből folyik a tagfelvásárlás a LIGA Szakszervezeteknél?


Nos, legyünk objektívek, amennyire lehet, beszéljünk most számokról. Először is tisztázzuk: van oka félni és pánikolni a magát baloldalinak és most már egyúttal keresztény-konzervatívnak mondó szakszervezeti oldalnak. A LIGA Szakszervezetek megalakulása óta ugyanis folyamatosan növelte taglétszámát.

Míg a SZOT utódszervezetei folyamatosan erodálódtak. A mozgás azonban közel sem mindig a két pólus között történt, a LIGA Szakszervezetekhez csatlakozott nagy, ágazati szervezetek jó egyharmada ugyanis eredetileg konföderáción kívüli szervezet volt, azaz nem tartozott előtte sehová. Így a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Magyar Orvosok Szövetsége, vagy épp a Dunaferr Ifi szakszervezete. Csak ők közel 50.000 taggal gyarapították a taglétszámot az elmúlt 10 évben.

A másik kétharmad való igaz, más konföderációktól igazolt át. Csakhogy – a MASZSZ és a hármak állításával ellentétben – jellemzően nem az általuk úgy sérelmezett pályázati pénzek időszakában. Az átigazolások gyakorlatilag az elmúlt 10 évben folyamatosak voltak, kezdve a Rendészeti Védegylettel (2006), majd az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével (2007), és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével (2009). Számszerűen az így belépett tagok háromnegyede 2013-ban vagy azelőtt igazolt át. (93.000 / 31.000)

De ha a nagy ágazati szervezetektől eltekintünk, további érdekes adat, hogy 2005-től napjainkig további 80 szakszervezet csatlakozott a LIGA Szakszervezetekhez. Ezek jó része ráadásul nem máshonnan érkezett, hanem újonnan alakult. Így tehát – kontextusba helyezve a négy konföderáció vádjait – jól látszik, hogy a LIGA „tárt kapuk stratégiája” már 2005 óta folyamatos sikertörténet, kormányoktól, pályázati pénzektől függetlenül. Tényszerűen.

A Munkástanácsok érvelése különösen furcsa arról, hogy a LIGA miért kapacitásfejlesztésre költi a pénzt, nem pedig másra, amikor a pályázati pénzek egy jó része kifejezetten ehhez a célhoz kötött. Persze nem a „felvásárláshoz”, hanem az érdekvédelem erősítéséhez. Ez pedig a LIGA esetében például a regionális és megyei szakértői hálózat kiépítését, a jogi és munkavédelmi szolgáltatások kiterjesztését jelenti, amely olyan valós többletet nyújt, amelyért érdemes a LIGA Szakszervezetekhez tartozni. De nem csak ezért. Az öt konföderáció közül egyedül a LIGA az, amelyik a mai korban peremfeltételnek számító modern, közösségi kommunikációs csatornákon is aktívan jelen van, ezzel érve el több tízezer olyan potenciális tagot, akik amúgy direktben nem találkoztak volna a munkavállalói érdekképviselet fogalmával. Így több szakmai blog szerzői is rendszeresen az Index.hu címlapjára kerülnek, munkajogi mobilalkalmazást fejlesztettek, szakértőik rendszeres vendégei a nagy kereskedelmi csatornák műsorainak is. Hol van mindeközben a MASZSZ? A saját hétfő déli sajtótájékoztatójukról kedd este került fel a cikk a honlapjukra.

Lássuk az akciókészséget. Kinek jár a szája, és ki tesz is le valamit az asztalra. A 2007/2008-as társadalombiztosítási népszavazási kampányt a LIGA vitte véghez. A 2011-es új Munka törvénykönyve elleni országos félpályás útlezárásokat a LIGA szervezte. A tavaly év végi – korkedvezményes nyugdíjról, sztrájktörvényről és az Mt-ről szóló tárgyalások megkezdéséért szervezett – félpályás útlezárásokat megint a LIGA kivitelezte. Mindeközben melyik is volt az utóbbi három nagy, országos akció az MSZOSZ vagy a Munkástanácsok részéről?

A cikk elején számadatokat ígértünk, hát tessék:

390-utlezaras_reszvetel_2014.pngA 2014-es félpályás útlezárásokban részt vevő konföderációk aránya (autók darabszáma)

390-atlepo_szervezetek_letszam_datum.JPG

Hivatkozás: http://szakszervezet.net/hu/fohirek/404-negy-konfoderacio-kozos-sajtonyilatkozata

Kapcsolódó cikkek:


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.227.233.55 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »