facebook_36 youtube_36 twitter_36 indavideo_36 bloghu_36 linkedin_36 android_36 ios_36

Budapest: 3°C
HUF/EUR: 316.37
Hírek » Részletek

Az Eurofound munkaprogramja


2017. június 30-án került sor az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért) adminisztratív igazgatótanácsának első féléves (nyári) ülésére Dublinban, ahol már a 2019. évi munkaprogramot vitatták meg.

Az Eurofound egy háromoldalú európai uniós ügynökség, amelynek feladata, hogy ismereteket nyújtson a szociális és munkával kapcsolatos politikák területén. A háromoldalú igazgatótanácsban minden Európai tagállam kormánya, munkáltatói szervezete és munkavállalói oldala képviselteti magát egy főtaggal, illetve egy póttaggal. Ezúttal is több mint százan vettek részt az ülésen, amely elsősorban az Eurofound soron következő programozási terveinek közel végső formájában való megvitatása volt.


Az első nap Juan Menéndez-Valdés, az Eurofound igazgatójának beszédével kezdődött, aki bemutatta a 2019-es évre szóló munkaprogramot. Elmondta , hogy az eddigi hat tervezési terület megmarad: munkafeltételek és fenntartható munka, életminőség és közszolgáltatások, munkaügyi kapcsolatok, munkaerő-piaci változások, az EU-n belüli konvergenciák nyomon követése és a digitális kor kihívásai, ezen belül pedig 10 különböző tevékenységi kör lesz. A főbb tervezett szakterület / kutatási projektek:

  1. Munkafeltételek és fenntartható munka: ide tartozik például az egyik állandó nagy adatgyűjtés, a 6. Európai Munkafeltételek Felmérés adatainak elemzése
  2. Társadalmi párbeszéd: a három ide tartozó kutatási projekt folytatása mellett egy új kutatási projekt is tervbe van véve, amely az európai szociális partnerek európai szemeszterben való részvételét vizsgálná.
  3. Munka világával kapcsolatos fejlemények: a szokásos nagy adatfelvétel – EurWORK – folytatódik, ennek adatai elemzésre kerülnek
  4. Jól működő, befogadó munkaerőpiac: folytatódik a munkaerő-piaci szegmentálásról folyó projekt, új kutatásként jelentkezik a munkaerő-piacon a kereslet – kínálat különbségének felmérése, illetve a vállalatok közötti és a vállalatokon belüli bérkülönbségek vizsgálata.
  5. Strukturális változások követése és kezelése: folytatódik az Európai Állások Monitor (EJM) és az Európai Szerkezetátalakítási Monitor (ESZM) adatfelvétele és elemzése.
  6. Innováció és vállalati munkahelyteremtés: a 4. Európai Vállalati Felmérés adatainak elemzése egy riportban fog megjelenni, illetve új kutatási terület a vállalati transzferek munkahelyekre gyakorolt hatása
  7. Életminőség és minőségi társadalom: négy új, vagy nemrégiben bejelentett kutatási projekt fog megvalósulni. Ezek: Családok és háztartások a 21. században, Igazságosság és jövő: észlelések és realitások, Gazdagság és az előnyök (hátrányok) átvitele a társadalmi mobilizáció tükrében, Nyugdíj előtti szegénység
  8. Közszolgáltatások: három új kutatási projekt került bejelentésre. Ezek: a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mintázata, az Európai túlélő nyugdíjak vizsgálata, valamint az Európai adósságkezelő programok és a fizetésképtelenségi eljárások kutatása
  9. A digitális kor kihívásai: két korábbi projekt folytatódik, ezek az un. csapatfoglalkoztatás („crowd” employment) jellemzőinek és az európai platform gazdaság vizsgálata, valamint újként jelenik meg a digitális munkahelyek jellemzőinek vizsgálata.
  10. Az EU-n belüli konvergenciák nyomon követése: folytatódik a szokásos indikátorok követése illetve a munkafeltételek konvergenciájának vizsgálata. Ugyanakkor új elemként érkezik az életfeltételek, a szociális biztonság és az egyenlőtlenségek konvergenciájának vizsgálata.

A kutatási területek ismertetését követően rövid kitérő történt a pénzügyekre (várhatóan szűkebb pénzügyi keretek), valamint az európai társadalmi párbeszédet erősítő tevékenységekre (kapacitásépítés lehetőségei).

Az igazgató beszédét követően a munka a nap további részében és másnap csoportmegbeszéléseken folyt. A munkavállalói oldal elnöke Herman Fonck és a koordinátora, Aline Hoffman, az ETUI-tól (Európai Szakszervezeti Intézet) vezette le az oldalülést, amelynek a témája a tervezett projekteken túlmenően a reprezentativitási tanulmányokat és a tanácsadó bizottságokban való oldalrészvételt, valamint az európai levelezők témakörét érintette. Az oldal olyan kérdéseket vitatott meg, miszerint kutatási projektként szükség lenne egy, a munkavállalói részvételt vizsgáló kutatásra, viszont nem látja szükségét az Európai Szemeszterben való részvétel vizsgálatnak, mivel az minőségileg szinte lehetetlen. Felvetődött az is, hogy a szociális párbeszéd esetén kapacitásépítésre jóval több időt kellene fordítani.


A csoportülés végén csatlakozott rövid időre Juan Menéndez-Valdés is, aki többek között pár szót szólt a Brexit-ről is. Szerinte kimenete lehet az Egyesült Királyság kivonulásának a jövőre nézve, az Eurofound szempontjából az lehet a legrosszabb – és nem valószínű - kimenet, ha egyáltalán nem köthetnek Angliából származó szerződéseket szolgáltatásokra (pl. adatbázis). Erika Mezger, az Eurofound aligazgatója szintén csatlakozott rövid időre, ő a nemzeti levelezőkkel kapcsolatos információkat osztotta meg.


A csoportmegbeszéléseket követően egy rövid plenáris ülésre került sor, ahol az oldalak koordinátorai röviden beszámoltak a csoportülések eredményeiről, az igazgató pedig megköszönte a munkát és a részvételt. Az Eurofound adminisztratív igazgatótanácsának következő ülésére novemberben, szintén Dublinban kerül sor.


Kelemen Melinda


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.162.164.86 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »