Budapest: 5°C
HUF/EUR: 326.77
szechenyi
Hírek » Részletek

Változik a Munka törvénykönyve


2018. január 1-től néhány ponton megváltoznak a Munka Törvénykönyve előírásai. A kisebb, például munkavédelmi célú módosítások mellett fontos szakszervezeti követelés is teljesül: jogellenes elbocsátás esetén a szakszervezeti tisztségviselőt is köteles lesz a munkáltató visszavenni! 

A LIGA Szakszervezetek a törvény 2012-es elfogadása óta folyamatosan kezdeményezte azoknak a módosításoknak a korrekcióját, melyek a munkavállalók és a szakszervezetek számára visszalépést jelentenek a korábbi szabályozáshoz képest. Ebbe a körbe tartozott a jogellenes munkáltatói felmondás szankcionálása. Itt mind a munkavállalókat, mind a szakszervezeti tisztségviselőket kedvezőtlenül érintette az új szabályrendszer. A LIGA Szakszervezetek már a törvény elfogadásakor felhívta a figyelmet arra, hogy a munkavállalókat ért hátrányt jogellenes munkáltatói felmondás esetében nem kompenzálja az a megoldás, amely a kártérítési felelősség szabályait veszi figyelembe ebben az esetben is.

A gyakorlati jogalkalmazás során kiderült, hogy a kártérítés szabályainak alkalmazása nehézségeket okoz a bíróságok számára is. Ezeket a problémákat tekintette át a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja. A részletes szakmai alapokon álló tanulmány lényegét jól összehangolja az alábbi idézet: „A munkaviszony jellegét adó alá-fölé-rendeltségi viszonyra tekintettel a munkáltatói jogsértések – amelyek közül az egyik legsúlyosabb a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése-prevenciós és büntető jellegű szankció nélkül maradnak.

A szakszervezeti tisztségviselőket rendkívül hátrányosan érintette az a megoldás, hogy a jogalkotó kivette őket a munkavállalói képviselők köréből. Ennek következményeként jogellenes felmondás esetén sem köteles minden esetben helyreállítani jogviszonyukat a munkáltató. Nem nehéz belátni, hogy ez visszaélésre ad lehetőséget, mivel a munkáltatónak, még ha jogsértő módon is, de lehetőséget nyújt a tisztségviselő eltávolítására.

A LIGA Szakszervezetek szerint ez sérti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)Tanács 135-ös egyezményét is, mely a munkavállalók üzemi képviselőinek védelméről és kedvezményeiről szól. Ezt az egyezményt az Országgyűlés a 2000. évi LXVII. törvényben hirdette ki. Az egyezmény egyértelműen rögzíti, hogy a munkavállalók üzemi képviselőin elsődlegesen a szakszervezeti tisztségviselőket kell érteni. A magyar szabályozás az üzemi tanács és felügyelő bizottság tagjait elismeri munkavállalói képviselőnek, a szakszervezeti tisztségviselőket viszont nem. Ebben a kérdésben is egyértelműen foglal állást a már említett joggyakorlat-elemező csoport. „ A szakszervezeti tisztségviselőkkel szemben indokolatlan megkülönböztetést tartalmaz az Mt. 83.§ (1) bekezdés d); pontja, amikor a munkavállalói képviselő [Mt. 294.§ (1) bekezdés e); pont] munkaviszonya bármilyen jogellenes megszüntetése esetén lehetővé teszi a munkaviszony helyreállításaiát, míg szakszervezeti tisztségviselő esetén csak akkor, ha felmondásához a közvetlen szakszervezeti szerv hozzájárulása hiányában kerül sor [Mt. 83. § (1) bekezdése d); pont]. Indokolt ezért a visszahelyezési esetkör kiegészítése.

2018. január 1-től - a kedvező bírósági ítéletet követően – kötelező lesz a szakszervezetei tisztségviselőket is visszahelyezni. Mindez erősíti a tisztségviselők védettségét és ezáltal erősebb pozícióból képviselhetik a munkavállalókat!

A LIGA Szakszervezetek reméli, hogy más, a munkavállalókat érintő hátrányos szabályozást is sikerül módosítani. Ennek érdekében a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kiemelt jelentőségűként kezeli ezt a kérdést.

H.L.

Egyéb módosítások

2018. január elsejétől változik a Mt. 51.§ (3) bekezdése rendelkezése, miszerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Mindez azzal egészül ki, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást - a 6.§-ban foglaltak figyelembe vételével - megfelelően módosítani.

Az Mt. 60.§ (1) bekezdése alapján a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A hatálybalépéstől kezdődően erre csak azután lesz lehetőség, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei az 51. § (3) bekezdése szerint nem módosíthatóak, azaz a munkafeltételek és a munkaidő módosítása nem lehetséges.

Az Mt.120.§-a szerint a munkavállalónak -, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodást állapított megát megállapította, - fogyatékossági támogatásra, jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult és számára évenként öt munkanap pótszabadság jár. A jövőben az egészségkárosodást elszenvedett munkavállalónak járó 5 munkanap pótszabadság azt a megváltozott munkaképességű személyt illeti meg,

  • akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos, vagy kisebb mértékű,
  • aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt, 
  • akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű az erről szóló szakvédelmény időbeli hatálya alatt, vagy aki rokkantsági ellátásban részesül. 

(A cikk kiegészítéséhez dr. Kéri Ádám ismertetőjét használtuk fel.)


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 23.20.223.212 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »